Új adórendeletet fogadott el a képviselő-testület
Az eddig biztosított kedvezmények megtartása mellett a képviselő-testület legutóbbi ülésén módosította az adók mértékét. Az adózók köre nem bővült, új adónemet nem vezettek be. Az önkormányzat legfontosabb saját bevételi forrását jelentik a helyi adók. Ezek mértéke évek óta nem változott, viszont a hegyvidéki lakosság részéről elvárt minőségű közszolgáltatások, valamint az intézmények fenntartása, működtetése egyre többe kerül.
A kommunális adó négy éve nem változott, és a továbbiakban is megmarad a legkisebb – legfeljebb 40 négyzetméter hasznos alapterületű – lakásokra vonatkozó adómentesség. A képviselő-testület legutóbbi döntése után nem szűnik meg a kiskorú gyerekek után igénybe vehető kedvezmény, valamint a különféle szociális támogatásokban részesülők mentessége sem – mondta el lapunknak dr. Orosz György, az adóigazgatási iroda vezetője.
2020. január 1-je után ugyanakkor a 41–80 négyzetméteres lakások után évi 3500 forinttal, a 81–120 négyzetméteres lakások után 3600 forinttal, míg a 120 négyzetméternél nagyobb lakások esetében 1500 forinttal magasabb összegű kommunális adót kell fizetni, így ezek összege évente 19 500, 26 500 és 30 000 forint lesz. Mindez havi szinten 125–300 forint pluszköltséget jelent háztartásonként. Bár a legmagasabb sávban a törvényben meghatározott adómaximum miatt kisebb az emelkedés mértéke, a legnagyobb ingatlanok tulajdonosai általában telekadót is fizetnek. A kommunális adó bevételét, ahogyan eddig, ezután is kizárólag utak, járdák, lépcsők karbantartására, fejlesztésére fordítja az önkormányzat.
A telekadó mértékében annak 2011-es bevezetése óta nem volt változás. 2020-ban négyzetméterenként 150 forintos emelés történik, így a jogi személyeknek beépítetlen telek után 350, beépített telek után 300 forintot kell majd fizetniük négyzetméterenként. A magánszemélyeket az őket 2020-tól megillető 30, illetve 33%-os kedvezmény miatt az előbbinél kisebb mértékű emelés érinti, így a beépítetlen telkek esetében 200-ról 245 forintra, beépített telkeknél pedig 150-ről 201 forintra nő az általuk négyzetméterenként fizetendő éves adó. Az utóbbi, négyzetméterenkénti 51 forintos emelés átlagosan havi 1250 forintos növekedést jelent. Ez a kerületi adózók kevesebb, mint 9%-át érinti.
A telekadó megfizetése alól ezután is mentesülnek azok a magánszemélyek, akik egylakásos házban laknak, és annak hasznos alapterülete nem haladja meg a 200 négyzetmétert. Ha valaki többlakásos épületben él, 150 négyzetméteres lakásméretig nem kell adóznia a lakásához tartozó telekrész után. Az előbbieknél nagyobb házak, lakások esetében is le lehet vonni azok hasznos alapterületét a telek területéből, így a fennmaradó terület után szükséges megfizetni az adót. Emellett az adóköteles telek adójából az érintett családok továbbra is levonhatnak gyermekenként 10 ezer forintot.
A nem lakás céljára szolgáló helyiségek, valamint a nem magánszemélyek tulajdonában lévő lakások után 1997 óta kell építményadót fizetni. Ennek általános mértéke 2016 óta 1846 forint, míg jövőre négyzetméterenként 1930 forintra emelkedik. Egy átlagos méretű garázs esetében havi 130 forinttal nő a fizetendő összeg. Az eddig érvényben lévő kedvezmények és mentességek az építményadónál is megmaradnak.
„A helyi adók az önkormányzat legfontosabb saját bevételi forrását jelentik” – emelte ki a kommunális adó, a telekadó és az építményadó jelentőségét Szűtsné Kiss Zsuzsanna, a polgármesteri hivatal költségvetési tervezésért felelős munkatársa.
A helyi adók maximumát törvény szabályozza. Mértéküket az önkormányzat az adózók teherviselő képességéhez igyekszik igazítani, ezért egyes adónemek sávos kialakításúak, és a kedvezményeket, mentességeket is emiatt lehet igénybe venni. A speciális élethelyzetekre az adók méltányosságból, szociális alapon történő mérséklésével tud reagálni az önkormányzat.
Az adók mértéke évek óta nem változott, ám egyre többe kerül a hegyvidéki lakosság részéről elvárt minőségű közszolgáltatások és az intézmények fenntartása, működtetése. A közszolgáltatások költségei amiatt is nőttek, hogy az elmúlt négy évben Magyarországon az 50%-ot is meghaladta a bruttó bérek átlagos növekedése, emiatt elengedhetetlenné vált, hogy az intézményi dolgozók bére lépést tartson az átlagkeresetekkel. A bölcsődei, óvodai alkalmazottak, vagy a szociális gondozók jövedelme például jóval az átlag alatt van, ezért egyre nehezebb megtartani őket.
Szintén megugrottak az intézmények fejlesztésének, valamint a meglévő infrastruktúra karbantartásának költségei, aminek az építőiparban végbemenő drasztikus áremelkedés az oka. Ez a drágulás az út- és járdaépítések, -felújítások, -javítások költségeit is nagymértékben megnövelte.
sz.