Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Azbeszt és olaj a volt szanatóriumnál: az önkormányzat azonnali intézkedésre szólította fel a tulajdonost

Az egykori Svábhegyi Szanatórium területén a fák védelmével kapcsolatban június végén helyszíni bejárást tartottak a Hegyvidéki Önkormányzat zöld irodájának munkatársai. Megállapították, hogy a megtartandó faállomány rendben van, az ellenőrzés során ugyanakkor a környezetre veszélyes anyagokra bukkantak.

„Kiderült, hogy az Eötvös út 10–14. szám alatti ingatlan felső részén, a központi épület és a korábban vélhetően kazánházként működő épület közötti területen, továbbá a Karthauzi köz felőli telekhatárnál több évtizede földbe ásott, felszín alatti fűtőolajtartályok találhatók. Az ezekhez vezető betonaknákból jól látható olajszármazék-, olajiszap-maradványok, valamint a tartályok és a hozzájuk csatlakozó csővezetékek állapota aggályokra adnak okot, hiszen a felhagyott létesítményekből szennyezés kerülhetett a talajba vagy a talajvízbe” – ismertette a bejárás tapasztalatait Rózsa Zoltán irodavezető, aki arról is beszélt, hogy az esetleges olajszennyezésen kívül azbeszt is jelen lehet a helyszínen a melléképületeken nagy mennyiségben talált, rossz állapotú palafedés miatt.Azbeszt_es_olaj_volt_a_szanatoriumnal1

Mint elmondta, azonnali intézkedésre és szakemberek bevonásával történő kármentesítésre szólították fel az ingatlant birtokló amerikai céget. A Hegyvidéki Zöld Iroda munkatársai a továbbiakban a szakhatóságokkal együttműködve folyamatosan ellenőrzik a területet.

„Társaságunk kész együttműködni az összes illetékes hatósággal, és vállalja a gyors kármentesítés teljes költségét” – reagált megkeresésünkre az ingatlan tulajdonosa, az E10 Project Kft. képviselője. A cég egy évvel ezelőtt vásárolta meg a területet egy magánszemélytől. Akkor „azonnali tennivalóval, akut veszéllyel” nem találkoztak, ezért most meglepte őket az önkormányzat szigora, ám megértik és elfogadják a szakiroda határozott fellépését.

Az ingatlan tulajdonosa a törvényi kötelezettsége alapján az azbesztet érintő munkákat megelőzően kockázatelemzést és munkatervet készíttet, amit a fővárosi kormányhivatal illetékes osztályához kell benyújtania. A hatóság döntését követően azonnal megkezdi az azbesztmentesítést.

A fűtőolajtartályokat a szakszerű tisztítást követően kiemelik, majd talajvizsgálatot végeznek. Amennyiben a talaj szennyezettnek bizonyul, kitermelik, és egy arra engedéllyel rendelkező szállítócéggel kijelölt lerakóba vitetik, ahol megtörténik az ártalmatlanítás. Az azbeszthulladék és a szennyezett talaj szállítása miatt nem kell útlezárásra számítani az Eötvös úton , csak a teherautók ki- és behajtása miatt lehetnek kisebb fennakadások, esetleg ideiglenes forgalomkorlátozás a környék közlekedésében.

„A hullámpala és a síkpala esetében addig nem okoz egészségügyi kockázatot az azbeszt jelenléte, amíg benne van a kötőanyagban. Akkor jelenthet veszélyt, amikor a pala széttörik, morzsolódik, hiszen így a levegőbe kerülhetnek az azbesztszálak” – hangsúlyozta Raska Gábor, a tulajdonos megbízásából a kármentesítés teljes folyamatát felügyelő Denkstatt Hungary Környezettechnológiai és Management Tanácsadó Kft. munkatársa. A szakértő kitért rá, hogy a zárt térben szigeteléshez alkalmazott úgynevezett szórt azbeszt a legveszélyesebb, mert egy könnyű fuvallat is felkavarhatja az apró – nagyobb mennyiségben súlyos tüdőbetegséget kiváltó – szálakat, az egykori szanatórium kiszolgálóépületein azonban szórt azbeszt nem, csupán szilárd anyagba ágyazott azbeszt található.Azbeszt_es_olaj_volt_a_szanatoriumnal2

Bontás előtt speciális felületzáró anyagot szórnak a palára, ami meggátolja, hogy a rostok a levegőbe kerüljenek. Az azbeszttartalmuk miatt veszélyes hulladéknak minősülő hullámpalát és a palalapokat úgy kell leszedni, hogy ne törjenek tovább, szállításuk pedig zárt zsákokban, konténerekben, vagy a hullámpalánál raklapokra egymásra helyezve, körbefóliázva történhet. A bontás időtartama alatt a levegő minőségét rendszeres vizsgálatokkal ellenőrzik.

Raska Gábor szerint olajszennyezés úgy történhetett, ha a fűtőolaj tárolásához használt tartályok, vagy a csatlakozó vezetékek korrodálódtak, kilyukadtak, illetve egykor, még használat során bármelyik tartályt túltöltötték, vagy a letöltő vezetéket rosszul csatlakoztatták. Mindez azért okozhat problémát, mert az olajszármazékok a karsztvizekbe kerülve akár víznyerő helyekhez is eljuthatnak.

Ha a munkagödrökből vett minták azt igazolják, hogy a tartályok környezetében lévő alapkőzet szennyeződött, akkor azt ki kell termelni. Az olajjal szennyezett kőzetet az azbeszttartalmú palához hasonlóan veszélyes hulladékként kezelik, a törvény ugyanis szigorúan szabályozza, ki és hová szállíthatja. A kezelőtelepen vagy lerakóban történő ártalmatlanítást követően a talajt legtöbbször lezárt hulladéklerakók fedőrétegeként hasznosítják.

A Denkstatt szakértője úgy véli, a Hegyvidéki Önkormányzat szigorúan, de korrektül jár el azzal, hogy a közigazgatási területén észlelt környezetvédelmi problémák megoldása érdekében fellép – akkor is, ha a probléma magántulajdonú ingatlant érint –, és szükség esetén bevonja az eljárásba a hatóságokat, például a katasztrófavédelem vízügyi, vagy a kormányhivatal természet- és környezetvédelmi kérdésekben illetékes szerveit.

A kármentesítési munkák előkészülete napokon belül megkezdődhet. Megkeresésünkre a Hegyvidéki Önkormányzat építésigazgatási osztályán elmondták, hogy a tulajdonos csak az említett azbeszttel és olajtartályokkal kapcsolatos kármentesítési munkát végezheti a területen, minden más munka előfeltétele a jogerős építési engedély, amivel a társaság még nem rendelkezik.

z.