A tehetség nem ismer határokat

„– Olyan sokat gyakoroltunk, hogy még becsukott szemmel sem rontanám el.

– Akkor egy picit sem izgulsz a közönség miatt?

– Dehogy, ők szeretnek minket, mi pedig őket… Na, jó, azért egy icipicit izgulok!”

A fél füllel elkapott beszélgetés jól példázza, miről is szól valójában a Gyógypedagógiai Intézmények Fővárosi Kulturális Fesztiválja. A mindenkori résztvevők lelkesedése, tudása és szorgalma kellett ahhoz, hogy a negyvennégy évvel ezelőtt elindított programnak az idén már huszonharmadik alkalommal adhasson otthont a Gennaro Verolino Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium. Ezúttal hatszázötvenen jöttek el a Hegyhát úti iskolába, hogy sokadszor is bizonyítsák: a művészet legbelül mindenkiben ott van. Csak rajtunk múlik, hogy a talentumot előhozzuk magunkból.

Erre is kitért a jelenlévőket köszöntő Ammerné Nagymihály Emília iskolaigazgató, aki elmondta, hogy a fesztivál a sajátos nevelési igényű tanulók tehetséggondozásának kiemelkedő jelentőségű eseménye. Enyhén és középsúlyosan értelmi fogyatékosok, vakok és gyengén látók, siketek és nagyothallók, mozgásfogyatékosok, halmozottan sérültek, autizmussal küzdők, súlyos tanulási, figyelem- és magatartásszabályozási zavarokkal élő fiatalok mutatkoznak be.

„A fővárosban működő szinte valamennyi gyógypedagógiai intézményből érkeztek tanulók, akik megtapasztalhatják a művészeti tevékenység szépségeit, átélhetik a szereplés, a közös munka, a siker, egymás segítésének élményét. A rendezvény lehetőséget biztosít arra, hogy a gyerekek megismerjék fogyatékkal élő társaikat, megtanulják elfogadni a másságot” – folytatta az igazgatónő, aki külön kiemelte, hogy hét éve minden alkalommal Pokorni Zoltán, a Hegyvidék polgármestere nyitja meg a programot. Ez is jelzi, hogy az önkormányzat továbbra is figyelemmel kíséri a XII. kerületi iskolák működését.

„A mostani már a negyvenötödik rendezvény, ami önmagában is tiszteletre méltó, hiszen kevés program képes ilyen sokáig aktuális maradni. Jár ezért a köszönet a fellépő gyerekeknek és az őket felkészítő tanároknak” – fogalmazott Pokorni Zoltán, majd egy történetet is elmesélt. Gyermekei iskolájában az ötödikeseknek minden évben olimpiát szerveznek. Nemcsak a leggyorsabbaknak, a legügyesebbeknek, a legerősebbeknek, hanem az egész évfolyamnak. Különösen a célba érkezés megindító, hiszen addigra szétszakad a mezőny, és az utolsókat fogadja a legnagyobb ováció.

„Mert nem a győzelem számít, hanem az, hogy mennyi energiát, erőfeszítést teszünk a felkészülésbe, a versenybe. Ez igaz erre a kulturális fesztiválra is, amelynek résztvevői egytől egyig mindent megtesznek azért, hogy sikeresek legyenek” – vont párhuzamot a sport és a művészetek között a polgármester.

Hajnissné Anda Éva, a Közép-Budai Tankerületi Központ vezetője arról beszélt, hogy épp néhány nappal korábban zajlott az ókori ötkarikás játékokat felidéző Hegyvidéki Olimpia, amin a Gennaro Verolino diákjai is elindultak: „Nemrég még sportoltak, most a művészetekben jeleskednek. Mindkét esemény lehetőséget biztosít arra, hogy fejlesszék kommunikációs képességeiket, kipróbálják tudásukat és kitartásukat. Átéljék a közös munka felelősségét.”

Léteznek más kulturális programok is, amelyeken sajátos nevelési igényű tanulók léphetnek fel, azonban egyik sem tekint vissza ilyen hosszú múltra. Ez az egész magyar gyógypedagógia hatalmas eredménye. A pedagógusok összefogása, szeretete és a fiatalok kitartása, lelkesedése tartja életben a fesztivált – tette hozzá Ammerné Nagymihály Emília.

A rendezvényt a fővárosi önkormányzat támogatta, de segítettek a Hegyvidéki Önkormányzat és más szponzorok is. A megnyitó végén Horváthné Illés Barbarának a tavalyi fesztivál után született leveléből olvasott fel rövid idézetet Ammerné. A II. kerületi Csillagház Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény igazgatója arról írt, hogy számukra ez a program az év fő eseménye, diákjaik itt tudják megmutatni, milyenek is valójában, milyen tehetséggel vannak megáldva.

A kulturális fesztiválon négy művészeti ágban, vers- és prózamondásban, drámajátékban, táncban, valamint énekben, hangszeres zenében értékelték a produkciókat. A hagyományoknak megfelelően az összes fellépő arany, ezüst és bronz fokozatú oklevelet, emléklapot és tárgyjutalmat kapott, ráadásként pedig egy meglepetés finomságot is hazavihettek az ifjú művészpalánták.

sm.