Séta az Eötvös család nyomában a Svábhegyen

A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény időről időre izgalmas sétákat szervez, hogy az érdeklődők jobban megismerhessék a XII. kerület rejtett kincseit, értékeit. Legutóbb dr. Devescovi Balázs, az ELTE irodalomtörténész tanára vezetett végig mintegy negyven lelkes jelentkezőt a Svábhegy egyes részein, Eötvös Loránd halálának 100. évfordulójára emlékezve.
Miután megkaptuk a helytörténeti sétákon megszokott kitűzőket – amik mindig az aktuális programhoz kapcsolódnak –, elindultunk első állomásunk felé, a Béla király út 20–24. szám alatti épülethez, ahol egykor az Eötvös család is tartózkodott. Itt állt a Frivaldszky-villa, ez a romantikus stílusú, különleges, várszerű épület. Brein Ferenc tervei szerint készült 1845 körül Frivaldszky Imre természettudós számára, majd 1908-ban Grioni Antal terve alapján neoreneszánsz stílusban átalakították gróf Pálffy Anna részére. Kertje 1845-ben jött létre, 1909-10 körül Hein János tervei szerint alakították át. Az épületet a harmincas évektől gyermekegészségügyi intézmények használták, mára azonban szinte semmi nem látható belőle.Annál több a Mátyás király út 14/c alatti, nagy kiterjedésű, lejtős telken álló Libasinszky-villából, amelyet Hild József épített 1846-ban Libasinszky Vince szabómester özvegye számára. Emeletes, klasszicista stílusú épület, 6 oszlopos és faoromzatos középrésszel, az oszlopok alatt 5 árkáddal.
A ház úgy kapcsolódik az Eötvös családhoz, hogy Trefort szerint Rosty Ilka, Eötvös József sógora a Libasinszky-féle házban lakott 1848-ban. Így Rosty Ágnes – Eötvös József felesége, Eötvös Loránd édesanyja – is többször megfordult erre, hacsak nem eleve úgy olvassuk Trefort önéletírását, hogy Eötvösék is itt éltek 1848 nyarán. Jelenleg a Koreai Köztársaság nagykövetségi rezidenciája található a villában.Megtekintettük az Eötvös-villa egykori helyét, majd vezetőnk jóvoltából Eötvös József szobránál részletesebben is hallhattunk az Eötvös család svábhegyi munkásságáról. Sétánk a Karthausi-laknál végződött, ami azért volt különleges, mert a ház egyik lakójának köszönhetően bemehettünk a kertbe, és egészen közelről megcsodálhattuk a gyönyörű épület megmaradt részeit. Egy térképnek köszönhetően biztosra mondható, hogy a Karthausi-lak már 1846-ban állt, és az is egyértelmű, hogy Eötvös József nem itt írta meg A karthausi című könyvét, mivel az előbb készült.
Eötvös Loránd a túrázás és a sétálás szerelmese volt, rengeteget barangolt az egykori hatalmas területen. Mindebből mi is kaptunk egy kis ízelítőt a közel öt kilométeres, jó hangulatú és szerencsére eső nélküli háromórás „kiránduláson”.

F. G.