Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Időskori szellemi leépülés

Szellemi leépülés az idős embereknél – ezt a sajnos egyre többeket érintő állapotot járta körbe a Hegyvidéki Kulturális Szalon Idősek Egészség Iskolájának legutóbbi előadása. Dr. Kárpáti Róbert pszichiáter szakorvos a tünetek mellett a demencia következményeinek enyhítéséről és a család szerepének fontosságáról is beszélt.

A szellemi leépülés, azaz a demencia, vagy elbutulás komplex kórkép (számos tünet kapcsolódik hozzá), nemcsak a beteg, hanem a hozzátartozók életét is megkeseríti. A beteg elveszíti a megszerzett szellemi képességeit, leginkább a gondolkodási és megértési funkciói károsodnak, méghozzá átfogóan és fokozatosan romló módon. Dr. Kárpáti Róbert, a Budai Egészségközpont pszichiáter szakembere az Idősek Egészség Iskolája legutóbbi összejövetelén elmondta, hogy ez krónikus betegség, jó hír ugyanakkor, hogy egyes demenciák gyógyíthatók.Idoskori_szellemi_leepulesElsőként a memóriaprobléma lehet figyelmeztető, ami viszont nem azt jelenti, hogy ha nem emlékszünk egy névre, vagy más alapvető információkra, akkor már baj van. Ilyen előfordulhat akkor is, amikor fáradtak vagyunk, vagy éppen túl nagy a stressz, a terhelés rajtunk. Amennyiben viszont ehhez beszédzavar, ügyetlenség, tárgyak megnevezési zavara, számolási problémák, az elvont gondolkodás zavara – például valaki nem tudja elmagyarázni, mit jelent az, hogy nem esik messze az alma a fájától –, valamint az ítélőképesség és a végrehajtó funkciók zavarai társulnak, akkor már megjelent a demencia.
A hozzátartozók elmondása alapján a leggyakoribb jelek, hogy a korábban aktív ember passzívvá válik, már nem érdeklik a hobbijai, órákig bámulja a televíziót, de nem nagyon tudja, mit is néz. Kockázatát növelik az alkoholizmus, a pitvarfibrilláció – a szív gyorsan dobog, de kevés vért pumpál –, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a stroke, a koponyasérülések, a depresszió és a családi halmozódás.
Érdemes figyelni, hogyan változnak a beteg étkezési, vásárlási, viselkedési és tisztálkodási szokásai, az öltözködése, mennyire képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, és tájékozódni térben, kialakulnak-e széklet- és/vagy vizelettartási problémák. Szintén intő jel az ok nélküli nevetés és sírás.
A demencia pontos oka nem ismert. Leggyakoribb az Alzheimer-típusú, de kapcsolódhat a Parkinson-kórhoz és más túlmozgásos kórképekhez. Magyarországon a vaszkuláris, tehát éreredetű demencia nagyobb arányban fordul elő, mint más európai országokban. Egyes tumorok, agyi metasztázisok, bizonyos sportágak űzése, fertőzések (AIDS, szifilisz, agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás) kifejezetten hajlamosítanak a szellemi leépülésre. Idetartozik a szén-monoxid-mérgezés, a Wilson-kór, a krónikus veseelégtelenség, a kezeletlen pajzsmirigybetegség, valamint a B12-vitamin és a folsav hiánya is.
Kivizsgáláskor az orvos góctüneteket keres, ilyenek a bénulások, érzés- és egyensúlyzavarok, pszichiátriai problémák. Laborvizsgálat, koponya-CT vagy -MR és neuropszichológiai vizsgálat történik. Ez utóbbit MiniMental State Examinationnek (minimentáltesztnek) hívják: a többi között információk megismételtetéséből, számolásból, egyszerű kérdésekből, rajzok másolásából és más egyszerű feladatok elvégzéséből áll.
Súlyos depresszió könnyen okozhat demenciára jellemző tüneteket, ezért erre különösen figyelni kell. Ami különbség, hogy a depressziós beteg panaszkodik a tüneteire, részletesen beszámol róluk, a feltett kérdésekre inkább a „nem tudom” választ adja, és nem akar igazán tenni a gyógyulásáért. A depressziós állapot gyógyítható – ahogy javulnak a memóriafunkciók, úgy lesz egyre jobb a beteg hangulata.
Tudni kell, hogy minden Alzheimer-kórban szenvedő demens, de nem minden demens szenved Alzheimer-kórban. Magyarországon az összes demencia mintegy 45 százaléka Alzheimer-típusú, 40 százaléka éreredetű. Az Alzheimer-kórra jellemző az öltözködési és tájékozódási zavar, de nincsenek neurológiai tünetei, nincs bénulás, érzészavar, agyidegtünet, csak a szellemi leépülés. A CT-, MRI-felvétel az agykérgi sorvadást mutatja meg, máshol nem láthatók elváltozások. Az éreredetű (vaszkuláris) demencia hátterében mindig valamilyen cerebrovaszkuláris (agyérrendszeri) betegség áll, ez lehet agyi érkatasztrófa, trombózis, embólia, stroke. A vaszkuláris demenciára utal, hogy az átmeneti keringési zavart követően depresszió, vizelettartási, nyelési problémák jelentkeznek.
Minél magasabb az IQ, annál később lesz érzékelhető a leépülés. Ez még tovább tolható az agy tornáztatásával, keresztrejtvényfejtéssel, logikai játékokkal. Lassítja a demencia kialakulását az antioxidánsokban gazdag étrend, a halak, gyümölcsök, zöldségek, magvak fogyasztása is.

sm.