Gyakorlat teszi a mestert
Nagyszerű eredményt ért el az egyik legjelentősebb országos tanulmányi megméretésen Szőllősi Gergely. A Városmajori Gimnázium diákjával beszélgettünk, aki egész éves eredményei alapján a legjobbnak bizonyult a 9. évfolyamosok számára kiírt G-jelű fizikagyakorlatok versenyén.
– Fizika, matematika – általában nem a diákok kedvencei. Önnél mikor alakult ki a barátság ezekkel a tantárgyakkal?
– A matematika már elsős korom óta a kedvencem, mindig izgatott, hogyan lehet kiszámolni egyes feladatokat. Ez az érdeklődés azóta sem csökkent. A fizikával, ha lehet így fogalmazni, sokkal fiatalabb a barátság, hiszen igazán csak tavaly, kilencedikesként szerettem meg. Ebben a tanáraimnak is nagy a szerepe, szerintem jelentős részben rajtuk múlik, milyen tantárgyakkal lesz jóban az ember. Az én esetemben azért némi családi háttér is van a dologban, mivel mind a két nagypapám és apukám is mérnök.
– Azt szokták mondani, hogy a természettudományok magas szintű elsajátításához tehetség szükségeltetik. Egyetért ezzel?
– Másképpen látom, nekem az a véleményem, hogy nem kell különleges tehetség hozzá. Sokkal fontosabb az érdeklődés; ha valaki szereti azt, amit éppen csinál, akkor a gyakorlás biztosan nem esik a nehezére. Azt pedig tudjuk, hogy a „gyakorlat teszi a mestert”. Sokkal több nem is kell a sikerhez.
– Mi a szép a matematikában és a fizikában? Igaz, hogy egymás nélkül nem létezhetnek?
– A fizikában az az izgalmas, hogy rendszerint egyszerre csak egy kérdésre keresi a választ, de közben sokkal több mindenre felel. A fő kérdés a „miért?” Némileg más a matematika alapállása, ott inkább a levezetések igazán szépek. És persze ne feledjük, hogy a matematika a fizika nyelve, szóval létezhetnek ugyan egymás nélkül, csak annak nem lenne különösebben sok értelme!
– Mióta indul versenyeken?
– Matematikából először harmadikban próbáltam ki magamat éles helyzetben, azóta rendszeresen indulok különböző megméretéseken. A fizika ebből a szempontból még friss élmény, csak tavaly kezdtem el versenyezni.
– Tehetséggondozás nélkül nehéz lenne eredményeket elérni. Mit érez ebből?
– Elég sokat! Szerencsés vagyok, mert a Városmajori Gimnáziumban valóban törődnek ezzel. A tanáraim a versenyekre való felkészülésben is rengeteget segítettek. Nekem ráadásul ott van a szülői háttér, az Arany Dániel matematikaverseny előtt nagyon sok feladatsort vettünk át édesapámmal. Erre is szükség volt, hogy sikeres legyek.
– A mentor pedagógusok mellett legalább ennyire fontos a Városmajori Gimnázium szellemisége, aminek alapvetése, hogy meghagyják a gyerekeknek a tévedés, a kipróbálás, a tapasztalatszerzés és a kísérletezés jogát. Mit tapasztal meg mindebből diákként?
– Ezek olyan erények, értékek, amik valóban jellemzik az iskolát, és a reál tantárgyak elsajátításához is hozzájárulnak. Elég csak arra gondolni, hogy az órákon rendszeresen kísérletezünk, amivel tapasztalatokat gyűjtünk. Számomra az is pozitívum, hogy támogatják a versenyzést, így év közben is lemérhetjük, hol tartunk, mekkora a gyakorlatban használható tudásunk.
– Az imént említette az Arany Dániel matematikaversenyt. Mit kell erről tudni?
– Ha az eddigi matematikaversenyeimre visszatekintek, mindenképpen az Arany Dániel versenyen elért eredményemre gondolok vissza a legszívesebben. Ugyan nem nyertem, de az országos harmadik helyezésre így is rendkívül büszke vagyok. Ez az OKTV „kisöccse”, az egyik legrangosabb matematikaverseny, amin tényleg mindent bele kell adni. Ennek megfelelően nagyon sokat készültem rá mind az iskolában, mind otthon.
– Még jobban szerepelt viszont a G-jelű fizikagyakorlatok versenyén.
– Aminek nagyon örülök, annál is inkább, mert valójában az egész éves munka eredménye az első hely! Nem véletlen, hogy csak az tud jó helyezést elérni, aki kitartó, és végigcsinálja az összes fordulót. Ez egy levelezőverseny, minden hónapban, szeptembertől júniusig be kell küldeni a kifejtett és levezetett megoldást. Volt vele munka bőven, sokat készültem rá. A két osztályfőnökömtől, Kertai Helgától és Jäger Csabától, akik egyben a matek- és fizikatanáraim, valamint édesapámtól minden támogatást megkaptam.
– A pluszfeladat nem hátráltatta a mindennapi tanulásban?
– A tanulásban kevésbé, viszont az edzésekkel nagyon nehéz volt összeegyeztetni. Számomra a sport is nagyon fontos, több éve karatézom. A gyakorlás a szabadidőmből vett el sokat, így a gitározással is kevesebbet tudtam foglalkozni.
– A fizikával és a matematikával foglalkozva képzeli el a jövőjét?
– Igen, mérnöki pályára készülök, a matematika és a fizika mellett a számítástechnika is érdekel. Ezen a területen ugyanúgy el tudom képzelni magamat.
MM.