Hogyan építsünk zöldtetőt?
A zöldtető temperálja az alatta lévő helyiségeket, óvja a tetőszigetelést, megfogja a rövid idő alatt lezúduló, nagy mennyiségű csapadékot, és nem utolsósorban csökkenti a biológiai lábnyomunkat. Egyebek közt ezekről esett szó a polgármesteri hivatalban lévő zöldtetőn megtartott szakmai bemutatón, amin kulisszatitkokról is hallhattak az érdeklődők.
Zöldtető szinte bármilyen födémen építhető. Ez lehet terasz, lapos vagy legfeljebb 45 fokos dőlésű tető, a lényeg, hogy megfelelő legyen a szigetelése, és bírja a négyzetméterenkénti mintegy 150 kilogrammos többletterhelést. Az utóbbit statikus állapíthatja meg, akit minden esetben erősen ajánlott kihívni. Minderről Vizi Gergely zöldtetőépítő beszélt az önkormányzat épületében lévő zöldtetőn megtartott bejáráson. Mint elmondta, létezik intenzív és extenzív kialakítás: az előbbi valójában egy bokrokkal, fákkal beültetett teljes kert, amely állandó gondozást, öntözést igényel, míg az utóbbi önfenntartó.
Ami a kialakítást illeti: a szakemberek a meglévő szigetelésre vastag geotextiliát raknak, arra fektetik a tojástartóhoz hasonló drainlemezt. Ez az egész rendszer lelke, nagy teherbírású műanyag, ami biztosítja a zöldtető levegőzését, összegyűjti és megtartja a csapadékot – 18 litert négyzetméterenként –, a felesleget pedig apró lukakon keresztül hagyja eltávozni. A következő réteg ismét egy geotextília, ez választja el a drainlemezt és az ültetőközeget, s megakadályozza, hogy a szemcsék kiszorítsák a mélyedésekből a vizet, vagy eltömítsék a leeresztő nyílásokat.
Extenzív zöldtetők esetében az ültetőközeg nem föld, hanem egy olyan speciális, zúzalékhoz hasonló keverék, ami szinte teljesen tápanyagmentes. Ebben a kifejezetten ide szánt varjúhájféléken (szédumokon) kívül a legtöbb növény, beleértve a sok gondot okozó invazív fajokat is, nem képes megmaradni. Varjúháj helyett használhatók a geránium, a kövirózsa vagy a hagymafélék. Ezek is jól érzik magukat az extenzív zöldtetőn, a sokéves tapasztalatok ennek ellenére azt mutatják, hogy a sokféle varjúháj az ideális megoldás.
A tetőre körben tűzvédelmi kavicságy kerül. Ez segít megelőzni a gombásodást és a hőhidak kialakulását, megkönnyíti a felesleges csapadék távozását, valamint javítja a rendszer szellőzését.
Az ültetés történhet magról, ami a legolcsóbb, ám leginkább időigényes módszer. Némileg drágább a sarjvetés, majd a kész növények telepítése következik a sorban. Ha ezt választjuk, akár mintákat is kialakíthatunk a különböző színűekből. A leginkább elterjedt megoldás a szédumszőnyeg, ami egy előre beültetett, könnyen kiteríthető rostháló. Egy négyzetméter extenzív zöldtető 20-40 ezer forintba kerül, az intenzívnek a négyzetméterára még magasabb, a befektetés azonban megtérülhet, legalábbis részben.
Vizi Gergely a zöldtető előnyeit sorolva kiemelte, hogy konkrét mérések szerint a növényekkel borított felület hőmérséklete nem haladja meg a 30 fokot, míg a hagyományos lapos tetőnél ez az érték nyáron akár 70 fok is lehet. Ebből következik, hogy a zöldtetőnek köszönhetően az alatta lévő helyiségekben is lényegesen alacsonyabb lesz a hőmérséklet, így kevesebbe kerül az épületek (lakások) hűtése. Télen a jobb szigetelés miatt kimutatható némi melegítőhatás, erre leginkább egyfajta fűtésrásegítésként lehet tekinteni.
További előny, hogy a zöldtető oxigént termel, megköti a káros szén-dioxidot, a szálló port és más méreganyagokat, elnyeli a zajokat (repülőtér mellett ennek különösen nagy a jelentősége), valamint védi a tetőszigetelést a jelentős hőingadozástól, a fagytól és az UV-sugárzástól. Általánosságban elmondható, hogy megháromszorozza a szigetelés élettartamát. Az energiafelhasználás csökkentése mellett ez is egy olyan tényező, amivel csökkenthetők a tényleges költségek.
Ez még fokozottabban igaz, ha napelemek környezetében alakítják ki a zöldtetőt. A hűsebb környezet miatt a napelemek hatásfoka nő, ráadásul olyan növények is telepíthetők, amik távol tartják a paneleket beszennyező rovarokat.
-os