Finomhangolású fotóköltemények

Szél Ágnes fotóművész-építész épületek és települések fényképezésével kezdte a fotózást néhány évtizede. „Szakmai életemben a fókusz a fényképezésre helyeződött, a FÉNY és a KÉP került életem központjába” – vallja.
Fénnyel alkot képet, ezáltal szeretné a látható téma mögött megmutatni a láthatatlanul jelen lévőt, felismerni, közvetíteni, teremteni az értéket. Finomhangolású fotói szinte költemények. Úgy érzi, a legfontosabb „technika” az ember lelkében lakik. A természetben, a tárgyi világban található részleteket, csendeket, a történések közti szüneteket keresi, az akciódús világ ellenpontjait.Munkájának lényege, hogy rajta keresztül valami megtörténhet, összekapcsolódhat, létrejöhet, és akkor van igazán értelme, ha mindez mások számára is jelent valamit. Megragadó, ahogyan összeköti a művészeti ágakat, az egyik kiállításán például Horgas Eszter fuvolaművész improvizált a képeire. A Galéria 12 Kávézó és Borbárban most bemutatott műveit Botos Péter üvegszobrai ihlették.
„Amit látunk, az nem más, mint fényfestés” – kezdte megnyitóját Szakolczay Lajos Széchenyi-díjas irodalom- és művészetkritikus, majd a fény vándorló gesztusának természetét kezdte taglalni. Meglátása szerint a fotóművész némelykor szigorúan konstruktív látványvilágába becsempészi érzelmi világának megannyi vetületét, a többi között a szakralitáshoz való vonzódását, a belső hangok szeretetét.
Az objektív többet lát, általa a látható világ pontosabban megfigyelhető, a részletek kiválasztásával a totalitás azon mezőit is meg tudja mutatni, amelyek – paradox módon – többek az egésznél – fejtegette Szakolczay Lajos. A Kapu vörössel, feketével című tábla konstruktív mezőinek tömörsége egy nagyobb lét drámáját közvetíti – elemezte a képeket. Felhívta a figyelmet az olasz matematikus, Fibonacci által ihletett képre, amelynek címe Hommage à Fibonacci, és arra, hogy a mostani kiállítás, noha a fény, a rezgés mint törékeny szimbólum a középpontja, különbözik a korábbi fénnyel írt lélektérképek csodáitól. Jóllehet, az Iker kék stilizált virágjellegével valamennyire utal a vibráló természet ihlette organikus mámorra, az itt szereplő fényfotók érzelmi alapja az építészi gondolkodás.
A Hasábok naranccsal a művészetkritikus számára Toszkánát idézi, „térillúziót keltve mozdíthatatlan a fénykatedrális” – fogalmazott. A más szerkezetű Hasábok naranccsal II. az előző súlyát oldja valamennyire. A Narancs ék I–III. rácsszerkezetével dinamikát sugall. A vitrinekben látható kisméretű ékszerképek között is található olyan szálkásan elegáns mű, amiben az egymást keresztező, egymással szemben álló fénycsíkok, mint egy repülő madár, a szabadságot jelképezik. A Kereszt térben II., noha alig látható rajta a korpusz, Krisztus halál feletti győzelmének hírével sokkol.
„Szél Ágnes abban a szépségben hisz – zárta gondolatait Szakolczay Lajos –, amelynek, noha a földdel és az éggel egyként érintkezik, emberi tartalma van.”

Szd

Szél Ágnes Törékeny fény/2. című kiállítása megtekinthető: október 19-ig, mindennap 16.00–22.00 óráig (vasárnap zárva). Cím: Galéria 12 Kávézó és Borbár – XII., Hajnóczy József utca 21.