Hasznos tippek a langyos őszi napokra

Mögöttünk az augusztus, felszelték már az új kenyeret. A legtöbb helyen megtartották a búcsút is legrégibb Mária-ünnepünkhöz, Nagyboldogasszony napjához kapcsolódva, amikor is a legenda szerint Szent István király egykor Mária oltalmába ajánlotta hazánkat. Régi szokás ilyentájt, hogy a különféle gyógynövényeket, virágokat megáldatják a templomban, otthon aztán bajok elleni szerként, mintegy rontáslevevőként használják, betegágyba, házalapba, bárhová betéve.

A gyógyítás ősi fortélyai mellett az elmúlt évezred magyar konyhaművészetéről is sokat elárulnak a legendássá vált történelmi alakok, események és irodalmi személyek. Szent Imre herceg vadászaton lelte halálát; e szomorú esemény is bizonyosság arra, hogy a vadételek a legrégebbi időktől a magyar konyhaművészet kiemelt alapanyagai voltak. Legendák őrzik a királyi lakomák emlékét, az első magyar lovagkirály alakját ma is Szent László-vacsora idézi fel minden június 27-én, az uralkodó neve napján.

Mátyás asztaláról a népmesék regélnek, asztali kultúránkat színezi a „feketeleves”, a „török ténta”, azaz a kávé. Bár a túróst nem Rákócziról nevezték el, a „Jókai bableves”, a „Gyurkovics szelet”, az „Újházy tyúkhúsleves” népszerű közéleti személyiségek ízlésébe avatnak be sok-sok évtized elmúltával is. Mindezekhez több mint egy évezrede teremt jó étvágyat a magyar bor. Ünnepeink csak e konyhaművészeti értékeinkkel teljesek.

A nyárutó még a kellemes, meleg estéké, ilyenkor jó elüldögélni barátainkkal a kertben egy szál gyertya fényénél. De vajon ki tudta, hogy ha a gyertyát hosszabb ideig száraz helyen tároljuk, vagy használat előtt néhány órára a mélyhűtőbe tesszük, lassabban és egyenletesebben ég? Akkor is tovább ég, ha a szárát vékonyan bekenjük lenolajjal. Nem csöpög a gyertya, ha használat előtt legalább két órára hideg, sós vízbe áztatjuk, majd szárazra töröljük. A ládafiában talált régebbi, poros, piszkos díszgyertyákat is újra szalonképessé tehetjük, ha alkoholos ronggyal tisztítjuk meg, anélkül, hogy dörzsölnénk!

Jó tipp egy csipet sót csempészni a kávéőrleménybe, mielőtt némi jeges tej és néhány gombóc vaníliafagylalt hozzáadásával jegeskávét készítünk belőle. Valószínűleg kevesen tudják, mennyivel finomabb lesz a jeges tea, ha kemény, magas mésztartalmú víz helyett szódavízből készítjük el, lehetőleg nagyon erős aromájú teakivonatból (csészénként 1 kávéskanál tea, 4-5 percig hagyjuk állni, se több, se kevesebb ne legyen!), majd kihűtve hideg szódavízzel öntjük fel. Se a készítéshez, se a tálaláshoz használandó kannát ne tisztítsuk mosogatószerrel, csak tiszta vízzel.

Soha ne a filteres teát lógassuk a forró vízbe, hanem épp fordítva, a csészébe téve öntsük fel lobogó vízzel. Még egy jó tipp: különösen kellemes aromát nyer a tea, ha olyan kockacukorral ízesítjük, amit előzőleg narancshéjhoz dörzsöltünk.

Végül még néhány tanács a zöldség és gyümölcs frissen tartásához. Frissen felszeletelt alma, körte, banán nemcsak akkor nem veszíti el a színét, ha citromlével gyorsan bespricceljük, de ugyanezt érjük el, ha a friss gyümölcsöt olyan sziruppal öntjük le, amiben egyenlő arányban van a víz és a cukor.

Most, hogy búcsút intünk a nyárnak, használjunk ki minden pillanatot arra, hogy sok friss zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk! Végre beérnek a szabadföldi paradicsomok – ilyenkor jövünk rá, milyen nagy kincset is jelentenek az egész évben fogyasztott ízetlen példányokkal szemben. Ha egy paradicsom megrepedt, tegyük hideg vízbe, így néhány napig még friss marad. Ezt a zöldséget lehetőleg ne tároljuk hűtőszekrényben, mert elveszíti jó ízét. Szárával felfelé helyezzük inkább világos, meleg helyre, de vigyázzunk, hogy ne érje napfény! A kissé éretlen paradicsom és a zöld banán is jól beérik, ha nedves kendőbe csavarjuk, és papírba burkoljuk.

Végül még egy jó tanács: az őszibarackhoz hasonlóan a szilva is könnyen elválik a magjától, ha keresztben félbevágjuk, és a magján megforgatjuk a gyümölcsöt. Ha kompótot, gyümölcslevet vagy mártást készítünk, igyekezzünk gyorsan felforralni, így csökkenthetjük az értékveszteséget.

(Kövesdy)