Hogyan foglaljuk le a gyerekeket a lakásban?

Mindenki számára embert próbáló feladat fegyelmezetten otthon maradni most, amikor egyre inkább a szabadba csábít a csodás tavaszi napsütés. A kisgyerekes szülőknek talán még nehezebb, gyakorlatilag a nap 24 órájában, sokuknak munka mellett kell lefoglalni gyermekeiket. Az újdonság varázsa miatt az első egy-két hét egyszerűbb lehetett, de mostanra már a kicsik is belefáradtak a monotonitásba, hiányoznak nekik az új ingerek, és ha a szülők netán még sétálni sem tudják levinni őket, akkor a mozgáshiánnyal is közösen kell megküzdeniük.

Annak érdekében, hogy ez a különleges helyzet ne „börtönérzés” legyen, hanem lehetőség a közös élmények megélésére, és hogy a gyerekek se a bezártságot, hanem a kalandot lássák benne, néhány ötlettel igyekszünk segíteni. Az interneten sok hasonló játék és foglalkozás fellelhető, érdemes keresgélni!

BUNKERÉPÍTÉS

A bunkerépítés igen hálás foglalatosság. Ha másért nem, azért, mert amikor elkészül, és a gyerek belakja, biztos, hogy jó darabig ki sem akar majd jönni onnan. Bárhol és bármiből lehet bunkert, sátrat, iglut, barlangot építeni, kinek mire van igénye. Érdemes úgy elkészíteni, hogy napokig állhasson a művünk, a gyerek használhassa, elbújhasson, játszhasson, olvashasson, vagy aludhasson benne.

Ha nagyon bénázunk, akkor a kis nyaralós sátrat is fel lehet állítani, ha van. Tegyük tele párnákkal, puha pléddel. Ha akad otthon LED-gyertya, akkor kis tábortüzet is tudunk „gyújtani”. LED-füzérrel pedig belül díszíthetjük fel a kuckót.

Ha bejön az ötlet a szemünk fényének, garantáltan lesznek hosszabb és nyugalmasabb időszakok az életünkben. Sőt, még árnyjátékosat is lehet benne játszani…

ÁRNYÉKSZÍNHÁZ

…tehát ne álljunk meg a sátornál, építsünk színházat hozzá! Ehhez lámpa kell, fehér lepedő, valami, amire a lepedőt kifeszíthetjük, de lehet egy nagy kartondobozt is felhasználni erre a célra.

A doboznak ki kell vágni az elejét és a két szélét. Az elejére ragasztjuk az átlátszó papírt, a lepedőt, a két szélén pedig a „bábművész” tudja benyúlva mozgatni a szereplőket. Ezeket kartonból vágjuk ki. Az internetről bármit le lehet tölteni, ami a színdarabhoz szükséges: királylányok, királyfik, kastélyok, állatok, növények, minden megtalálható. „Csak” ki kell nyomtatni, körbevágni, pálcikára ragasztani, és teljesen profi színészeink lesznek.

Ám ha nem akarunk ezzel időt tölteni, akkor legófigurák, plüssmackók vagy babák is állhatnak a rivaldafényben. Árnyjátékot a kezünkkel is játszhatunk, úgy talán még érdekesebb és kreatívabb.

TORNA DOBÓKOCKÁVAL

„Kegyetlenebb” szülőknek szól az alábbi tippünk, amit akár munka közben is lehet játszani a gyerekkel. Csak egy dobókocka kell hozzá, és hat ötlet, mit csináljon a pici, attól függően, mit dobtunk a kockával.

Ha megvan a kellő lelkesedés, minimális fizikai ráfordítással kifáraszthatjuk az örökmozgót. Mármint a részünkről minimális, az ő megmozgatása annál inkább cél! Az egyes legyen, mondjuk, a páros lábbal ugrálás, a kettes a helyben futás, a hármas a bukfenc, és így tovább. Nekünk csak dobni kell, a játék oroszlánrészét gyermekünk vállalja.

KINCSVADÁSZAT

Ez is az a fajta játék, amivel jól ellesz a gyerek egyedül is, ha ügyesek vagyunk. Számtalan fajtája létezik. Bármit elrejthetünk előle, biztos, hogy örömmel keresi meg.

Ha többen vannak, akkor például különböző színű legókockákkal is játszhatjuk, és mindenki csak a saját színét szedheti össze. Kijelölhetjük a játék kereteit mind időben, mind térben, így megelőzhetjük a „kupit”, a kiborított dobozokat, a kihányt fiókokat.

Mindezt variálni is lehet, de ahhoz már ránk is szükség van: ha a hideg–meleg, a gyors beszéd–lassú beszéd, a vidám ének–lassú ének (vagy bármilyen hasonló ellentétpár) segítségével akarjuk őt elvezetni a tárgyakhoz, amiket eldugtunk. Lehet ezt játszani egy sötét szobában is, ahol zseblámpával felszerelkezve kell megkeresni a kincseket.

KA.