Maradj otthon! – gondolatok a belső környezetünkről

Maradj otthon! – hangzik a felszólítás a COVID-19-járvány terjedésének lassítására, megakadályozására az egészségünk védelme érdekében. Közben azonban kevés szó esik az otthon maradók környezetéről, a belső környezetről. A mai állás szerint még sok időt kell a lakásban töltenünk, ezért különös figyelmet kell fordítanunk belső környezetünkre, hogy egészséges és komfortos legyen, akár egyedül, akár szeretteinkkel együtt osztjuk meg a teret.

A belső környezetet a bennünket körülvevő fizikai, kémiai, biológiai paraméterek és társadalmi tényezők összessége jellemzi. A belső terek állapotát legnagyobb arányban a levegő minősége határozza meg. A hőmérséklet, a páratartalom és a légmozgás a mikroklíma jellemzői, amelyek nemcsak az egészségi állapotunkhoz és a jó komfortérzésünkhöz járulnak hozzá, hanem befolyásolják a szennyező anyagok mennyiségét és minőségét is.

A belső terek főbb szennyezői lehetnek a gázok és gőzök, szaganyagok, állati termékek, poratka, bogarak, vírusok, baktériumok és spórák. A szennyezettség nagysága több tényező függvénye, s függ a használati tárgyaktól és a helyiségben folytatott tevékenységtől, szokásoktól. Az ember puszta jelenléte is befolyásolja a légtér minőségét, mert hőt termel és hőt vesz fel, szagot áraszt, izzadással növeli a levegő páratartalmát, fogyasztja az oxigént, növeli a szén-dioxid-koncentrációt.

A hőmérséklet a mikroklíma legjelentősebb paramétere, amelynek változása maga után vonja az ott tartózkodók hőérzetének és a szennyezettség mértékének változását. A belső terek hőmérsékletét a termálkomfort jellemzi. Az ajánlott értékek: télen 20-22 °C, nyáron 22-24 °C. Amennyiben a hőmérséklet túl alacsony, az megfázást, ha túl meleg van, az kiszáradást okozhat.

A belső terekben a nedvességtartalom, a pára forrása az emberi, állati és növényi metabolizmus és a háztartásban használt víz párolgása. A belső tér levegője megfelelő, ha relatív páratartalma 40-60%. Ha a levegő száraz, a légutak nyálkahártyájának kiszáradásával és a légúti megbetegedések iránti fogékonysággal kell számolnunk. A fűtőtestre szerelt párologtatóval biztosíthatjuk a megfelelő páratartalmat. Ha a lakásban túl magas a páratartalom, megjelenhet a falpenész, valamint a gomba, és ezek rossz hatással vannak a légutakra. A magas nedvességtartalmú helyiségekben a mikrobák, bacilusok is jobban szaporodnak, növelve ezzel a megbetegedések kockázatát. Ugyanakkor a vírusoknak, így a COVID-19 szaporodásának is kedvez a páradús levegő. Csökkentsük a konyha és a fürdőszoba használatakor keletkező párát ablaknyitással vagy elszívó, ventilátor segítségével!

A belső tér levegőjének áramlására, mozgására a sebesség és a kicserélődés jellemző. Zárt ajtók és ablakok mellett is van légáramlás, amelynek sebessége maximálisan 0,15 m/s. Ha a belső levegő mozgássebessége meghaladja ezt az értéket, huzat van, és ez kellemetlen, díszkomfort érzéssel párosulhat, de egyéni érzékenységtől függően arcüreg-, fültőgyulladást és meghűlést is okozhat.

Ha nincs megfelelő levegőcsere, a hőmérséklet, a relatív páratartalom és a szennyezettség megnövekedésével kell számolnunk. Szellőztetéssel tudjuk biztosítani a levegő megfelelő minőségét. A szellőztetés mértékét a helyiség nagysága és rendeltetése, valamint az emberek száma és az ott folytatott tevékenység határozza meg. A szennyezett, állott levegőhöz a bent tartózkodók hozzászokhatnak, de fáradságérzetet, fejfájást okoz. Egy kb. 75 m³ nagyságú szoba levegője 15 perc alatt kicserélődik. Naponta legalább háromszor-négyszer szellőztessünk!

Az egészséges és komfortos mikroklíma megteremtése mellett a por jelenlétére kell figyelnünk, mert az jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a légzőszervünkre. A nagyobb méretű szállópor (10 µm átmérőjű) megtapad az orrban vagy/és a légutakban, a 2,5 μm-nél kisebb részecskék viszont bejutnak a légzőszervek legmélyére, ahol lerakódva fejtik ki hatásukat. A COVID-19 átmérője kb. 0,17 µm, rátapad a levegőben lévő szállóporrészecskére, belélegezhetjük, és kis mérete miatt egyenesen a tüdőbe kerülhet.

A szállóporok mozgása (diffúziója) a hőmérséklet, páratartalom és légmozgás függvénye, így a vírus mozgása, terjedése nehezen követhető. Amennyiben nagyobb átmérőjű porhoz tapad, akkor leülepedik az épületekre, a járdára, amit ruházattal és cipővel bevihetünk a lakásba. Épp ezért javasolt, hogy a cipőt és a felső ruházatot hagyjuk az előszobában. A belső térben leülepedő por eltávolítására nedves törlőt használjunk, és gyakran porszívózzunk.

A környezetkutatók és orvosok még a COVID-19-járvány megjelenése előtt megfogalmazták a nem megfelelő minőségű belső térben tartózkodóknál észlelt hatást mint „épületi tünetegyüttest”. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megjelölt tünetek a következők: fejfájás, szem-, orr- és torokirritáció, száraz köhögés, száraz és viszkető bőr, kábultság, szédülés, hányinger, fizikai és mentális fáradékonyság, fokozott szagérzékenység, mellkasi szorítóérzés, láz, hidegrázás, izomfájdalom és allergia. Mindezek a tünetek, betegségek csökkentik az immunrendszer ellenálló képességét.

A szobanövények, amellett, hogy kellemes látványt nyújtanak, hasznosak, hiszen oxigént termelnek, vizet párologtatnak, és némelyikük megköti a levegőben lévő káros anyagokat. Ahhoz, hogy társadalmi-szociális környezetünk ne legyen „szennyezett”, nagyon sok türelem, megértés szükséges. A mostani helyzetben különösen fontos, hogy jobban figyeljünk egymásra, szüleinkre, szomszédjainkra és otthon maradó munkatársainkra.

Tartsuk be azokat az intézkedéseket, amik a vírus terjedésének csökkentését szolgálják, és hozzuk létre az egészséges, komfortos belső környezetünket! Ezzel csökkenthetjük a megbetegedés kockázatát, és könnyebben elviseljük a bezártság terhét.

Mócsy Ildikó

fizikus, a Sapientia Erdélyi

Magyar Tudományegyetem

nyugalmazott egyetemi docense