Karácsonyi köszöntő

Hamarosan újra karácsony, de a mostani ünnepre árnyék vetül, ami sajnos gyengíteni fogja a fényét. A járvány pont azokat a dolgokat ássa alá, ami minden ünnepnek, de különösen a karácsonynak a lényege: az együvé tartozásunk kifejezésének szép aktusait. Elválaszt minket egymástól, távolságtartásra kényszerít bennünket, megbontva a családonként ugyan eltérő, de mindenütt meglévő rendet, amelyet mostanáig örömmel követtünk.
Megvoltak a szokásaink, hogy melyik nap megyünk át a nagymamához, kihez mikor vagyunk hivatalosak ebédre, ki szokott a második napon nálunk vacsorázni, és a barátok hogyan illeszkednek bele a családi körforgásba. Most mindez bizonytalanná vált, s ami a legméltatlanabb, hogy a másokkal való találkozás karácsony ünnepén az öröm helyett ma elsősorban kockázatot jelent.
A járvány sok mindent elvett tőlünk – legnagyobb veszteségeink az elveszett életek. De nem vagyunk támasz és remény nélkül a mostani nehéz napokban sem. Legelőbb is azokat a polgártársainkat szeretném említeni – sokan voltak –, akik erőn felül, számos esetben önkéntesként álltak helyt a közösségért, bizonyítva, hogy a baj sokakból a legjobbat hozza ki. Persze voltak olyanok is, akikből a legrosszabbat, de ők voltak kevesebben. Nem tudok minden kezet egyenként megszorítani, megrázni, ezért itt is szeretném megköszönni mindenkinek, hogy akár munkáját végezve, akár önkéntesként, de helytállt és tette a dolgát.
Mindaz, amit a járvány elvesz tőlünk, ami most hiányzik, korábban a napi rutin magától értetődő része volt, ezért nem is volt értéke. Mostanra viszont az lett a leghőbb vágyunk, hogy visszakaphassuk az eseménytelenségüktől értékessé vált hétköznapjainkat, amelyek e zaklatott év után megnyugvást hozhatnak mindannyiunknak.
Nagyon remélem, hogy ez mihamarabb bekövetkezik, és a következő karácsonyt már a megszokott módon ünnepelhetjük. E reményt megosztva Önökkel kívánok mindenkinek békés és biztonságos karácsonyt!

Pokorni Zoltán polgármester