A lány, aki csillagász lett
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány, akit Balázs Júliának hívtak. Felnőve ő lett az első magyar női csillagász, aki élete nagyobb részét a svábhegyi csillagvizsgálóban töltve kutatta az égboltot és a kozmosz titkait. Róla szól A lány, aki csillagász lett című könyv, amelyet a Hegyvidéki Kulturális Szalonban tartott író-olvasó találkozón ismerhetett meg a nagyközönség.
A lány, aki csillagász lett egy népszerű életrajzi mesekönyvsorozat legújabb kötete. Bár gyerekeknek szól, Balázs Júlia igaz története az idősebbek számára is érdekes és tanulságos lehet. Erről is beszélt bevezetőjében az író és a Hegyvidéki Kulturális Szalonban rendezett könyvbemutatót moderáló Kertész Edina. Mint elmondta, rajzok és eredeti, archív fotók is segítenek bemutatni a tudós életét és munkásságát. Számos képen megjelenik a Normafán ma is működő svábhegyi csillagvizsgáló, amely Balázs Júlia munkahelye, egyben otthona volt. Ott élt ugyanis gyermekeivel, valamint férjével, a szintén csillagász Detre Lászlóval.
A csillagvizsgáló egykori igazgatója, Balázs Lajos elmesélte, hogy 1961-ben gyakornokként találkozott Balázs Júliával, aki Detre Lászlóval a változó csillagokat vizsgálta. Kidolgoztak egy módszert, amivel – az angol Arthur Eddington munkásságára támaszkodva – a hélium égését figyelve követhették nyomon a pulzálásokat.Életük azonban nem csupán a nyugodt megfigyelésekkel telt. Budapest ostroma idején, 1944 karácsonyának első napján 11 óra körül egy szovjet katona jelent meg a csillagdában. Az érdekelte, vannak-e német katonák a területen. A végül az igazgatói lakásba elszállásolt Malinovszki marsall, a szovjet főparancsnok Detre Lászlóhoz hasonlóan jól beszélt németül, és érdekelte a csillagászat, ezért parancsba adta, hogy a csillagda könyvtárát nem érheti bántódás. Január elején visszajöttek a németek, hogy rövidesen ismét átadják helyüket a szovjet csapatoknak, amelyek tiszteletben tartották a marsall utasítását, a katonák nem léptek be a könyvtárba.
Detre Villő, Balázs Júlia lánya arról beszélt, milyen volt az élet a csillagvizsgálóban. Mint említette, érdekesnek bizonyult a könyv kapcsán felidézni a régi történeteket. Egész életében hatással volt rá az a különleges közeg, ahol harminc esztendőt töltött el. Szülei már a húszas évek elejétől ott dolgoztak, ott is alapítottak családot, egy hatalmas, erdőből lekerekített parkban, a Normafán.Sokféle embernek adott otthont a csillagvizsgáló, a tudósoktól a műszerészekig. Messze a várostól fekvő, elvarázsolt hely ez, ahová eleinte még busz sem járt. Éjszaka dolgoztak, ha viszont nappal derült volt az ég, szülei rohantak a távcsövekhez, ami nem volt egyszerű, hiszen közben négy gyermeket neveltek.
Már az 1950-es években egyértelművé vált, hogy a budapesti fényterhelés folyamatosan nő, így egy távolabbi helyen szükség lesz új távcső építésére. Detre László sokat dolgozott azon, hogy megvalósuljon a piszkéstetői távcső, és bár nem érhette meg, erőfeszítéseit végül siker koronázta.
Kóspál Ágnes csillagász elmondta, hogy a Detre házaspár munkája jelentősen hozzájárult a fiatal napok, a változó csillagok vizsgálatához. Napunk 4,5 milliárd éves, de jelenleg is folynak csillagszületések. A környező anyagot magukba vonzzák, ami mérhető fényváltozásokat okoz.
Ma a magyarok is részt vesznek a modern távcsövek, szoftverek építésében, összeállításában, így hozzájutunk a csúcstechnológiához. Régen évtizedekig vizsgáltak egy-két égitestet, Balázs Júlia több mint százezer képet készített változó csillagokról. Napjainkban rövid idő alatt adatok milliárdjai futnak be a számítógépközpontokba, ami jól mutatja, milyen hatalmas munkát végeztek annak idején a csillagászok.
Kiss László, a svábhegyi csillagvizsgáló jelenlegi igazgatója úgy fogalmazott, hogy Detre László a megfigyelő csillagászat fejlesztője volt. Felismerte, hogy Magyarországról érdemes kutatni a változó fényű csillagokat. Legfontosabb eredményeit a pulzáló változó csillagok terén érte el, kezdetben fotografikusan, majd fotoelektron-sokszorozó csővel – ezt szó szerint becsempészte az országba. Ami a csillagda jelenlegi profilját illeti, bár sok mindennel foglalkozik, továbbra is a csillagok állnak a középpontban.A svábhegyi látogatóközpont megnyitása óta a nagykupolában is fogadnak látogatókat. A svábhegyi csillagda a magyar csillagászat legnagyobb létszámú kutatóhelye, az aktív hazai csillagászok fele ott dolgozik. Lakói már nincsenek, de a kertek és az épületek ma is őrzik Detre László és Balázs Júlia emlékét.
sm