Mesterséges intelligencia segít a szívbetegeknek
A szívelégtelenségben szenvedő betegek kockázatbecslését segíti az a mesterséges intelligencián alapuló, új rizikóbecslő rendszer, amelyet a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján fejlesztettek ki. Az egyetem 250 éves jubileumának tiszteletére SEMMELWEIS-CRT score-nak elnevezett döntéstámogató eszköz a betegek klinikai adatai alapján nyújt segítséget a kezelőorvosnak a magasabb halálozási kockázattal bíró, emiatt szorosabb utánkövetést igénylő szívelégtelen betegek azonosításában.
A rizikóbecslő rendszert az úgynevezett CRT-n, azaz a szív működését újraszinkronizáló terápián áteső szívelégtelen betegek adatai alapján fejlesztették ki. A városmajori klinika igazgatója és az egyetem rektora, dr. Merkely Béla vezetésével megvalósuló projekt eredményeiről a világ első számú kardiológiai folyóiratában, az Európai Szívgyógyászati Társaság tudományos lapjában jelent meg publikáció.
„A szívelégtelenség súlyos, krónikus betegség. A különböző szívbetegségek végállapotát jelenti, amikor a szív már nem képes megfelelő módon fenntartani a keringést, így valamennyi szerv ellátásában zavar keletkezik. Egy rossz életminőséggel együtt járó és sajnos gyakori kórképről van szó, amelynek magas a halálozási kockázata” – mondta el lapunknak dr. Merkely Béla.
A rektor arról is beszélt, hogy az utóbbi években számos új gyógyszer és technológia jelent meg, amivel javítani lehet a szívelégtelen betegek életkilátásait. Az egyik leggyakrabban alkalmazott technológia a szív újraszinkronizálása egy speciális pacemaker beültetésével. Ezt még 2000-ben, Európában az elsők között kezdte el alkalmazni a városmajori klinika.
„A kérdés mindig az, kinek segít igazán a beültetés, milyen eredmény várható a beavatkozástól, és ha ez nem elégséges, milyen egyéb terápiás módszerekre van lehetőség. Minden esetben egyénre kell szabnunk a kezelést” – magyarázta az intézményvezető. Kitért rá, hogy az új rizikóbecslő rendszer kidolgozásakor húsz évre visszamenőleg közel 1700 beteg adatait vizsgálták, és a mesterséges intelligencia alkalmazásával feltárták ezek között az összefüggéseket. Olyan döntéstámogató rendszer jött létre, amivel minden eddigi módszernél pontosabban lehet előre jelezni a betegség kimenetelét.
Az orvosok „természetes intelligenciáját” egészíti ki a mesterséges intelligencia, ám nem döntő, hanem döntéstámogató eszközként – emelte ki a rektor. A választandó terápiáról a mindenkori kezelőorvos határoz. Abban az esetben, ha a rizikóbecslés magas kockázatot állapít meg, mérlegelik, hogy az illető szívtranszplantációs listára kerüljön. Így a betegnél tervezetten, még viszonylag stabil állapotban kivitelezhető a szívátültetés.
Dr. Merkely Béla elmondta, hogy az új rizikóbecslő rendszert nemcsak a városmajori klinikán, hanem már a világ számos intézményében használják. A döntéstámogató alkalmazást szabadon hozzáférhetővé tették az interneten, így az bárhol a világon segítséget nyújthat a szívelégtelen betegek ellátásában.
A Semmelweis Egyetem közleménye szerint azáltal, hogy az új rizikóbecslő eszköz a mesterséges intelligenciára épül, azaz képes a számos paraméter közötti bonyolult kapcsolati háló hatékony feltérképezésére, egyértelműen felülmúlja a korábbi, hagyományos statisztikai módszerekre épülő pontrendszereket. Ezáltal a világon jelenleg elérhető legjobb becslést adja a beteg túlélését illetően.
A rizikóbecsléshez felhasznált paramétereket – például a beteg életkorát, nemét, testsúlyát, laboreredményeit, társbetegségeit vagy az aktuálisan szedett gyógyszereit – a betegellátás részeként rutinszerűen rögzítik. Nem szükséges tehát további drága vagy körülményes vizsgálatok elvégzése, így a SEMMELWEIS-CRT használata nem ró pluszterhet az orvosra vagy a kórházra.
A fejlesztésben részt vevő szakemberek a jövőben azt szeretnék elérni, hogy a rizikóbecslés folyamata teljesen automatizált legyen, azaz a kockázati szintek meghatározása épüljön be az elektronikus betegnyilvántartó rendszerekbe. Ezenkívül a rendszer alapjául szolgáló adatbázist is szeretnék bővíteni új hazai és nemzetközi centrumok bevonásával, mivel a felhasznált adatok mennyiségének növelésével tovább javulhat a rendszer által adott becslések pontossága.
Ez az első alkalom, hogy egy tisztán Magyarországon végzett kutatásból és innovációból, kizárólag magyar szerzők közreműködésével készülő tanulmányt publikáltak a legrangosabb kardiológiai folyóiratban, a European Heart Journalban. A tanulmány a Semmelweis Egyetem és egy a mesterséges intelligencia technológiai és elméleti hátterét biztosító amerikai, de részben magyar tulajdonú cég, az Argus Cognitive közötti szoros együttműködés eredményeként valósult meg.
z.