A művészet nemektől függetlenül a belső lényeget jeleníti meg
Négy szlovéniai képzőművész munkáiból láthatunk válogatást a Hegyvidék Galériában. Lendva mindig is arról volt híres, hogy gazdag művészeti élet jellemzi, azonban ez az első olyan kiállítás, ami kizárólag a város női művészeire fókuszál.
Marika Danč-Roth, Cvetka Hojnik, Suzanne Király-Moss és Sabina Šinko, a négy teljesen más úton járó művész személyesen is megjelent a megnyitón. Tárlatuk, azon túl, hogy igyekszik közös képet adni Lendva női művészetéről, betekintést nyújt egyéni világukba.Lendva község polgármestere, Magyar János Budapest és Lendva kapcsolatát elemezve köszöntőjében büszkén beszélt arról, hogy a Hősök terén lévő Millenniumi emlékmű bronzszobrait készítő Zala György lendvai születésű volt. A Hegyvidéken már nem először állítanak ki a város képzőművészei, és úgy tűnik, Európa meghódításához Budapesten keresztül vezet az út: mint mondta, Lendva 2025-re az Európa kulturális fővárosa címre pályázik.
A szlovénok és a magyarok sok szempontból hasonlók – jelentette ki köszöntőjében dr. Robert Kokalj szlovén nagykövet. Mégpedig azért, mert mindkét nemzet büszke a kulturális identitására, a képzőművészet azonban szorosan összekapcsolja a szomszédokat, a két etnikai közösséget.
A Hegyvidék és Lendva gyümölcsöző kapcsolatot ápol – emlékeztette az egybegyűlteket Csepreginé Volosinovszki Mária, a polgármesteri hivatal oktatási és közművelődési irodájának vezetője. Három éve Baumgartner Dubravko festőművész, Galič Štefan grafikusművész, Göntér Endre festőművész és Király Ferenc szobrászművész munkáit láthatta a közönség a Hegyvidék Galériában; tavaly novemberben Veszely Ferenc műveit vitték ki Lendvára; Cvetka Hojnik és Marika Danč-Roth pedig részt vettek a Hegyvidéki Nemzetközi Művésztelepen.„A köteléket igyekszünk valódi tartalommal, élettel megtölteni, hiszen a két város között csak akkor működhet a kulturális kapcsolat, ha a partnerek minél több olyan programot szerveznek, ami mindkét felet gazdagítja” – idézte az irodavezető Fonti Krisztina alpolgármester szavait.
Pisnjak Atilla, a Galéria-Múzeum Lendva művészettörténésze szakmai megnyitójában elmondta, hogy Marika Danč-Roth eredetileg textilművész, emellett a rajz a nagy szenvedélye, s műveiben gyakran ötvözi a kettőt, amivel könnyen felismerhető, egyedi stílusvilágot hoz létre. A technikai egyediség mellett egy motívumbeli jegy is jellemzi munkásságát: éspedig a fa. A fa a világ vertikális egységének összekapcsolója, gyökere az alvilágot, törzse a földi, míg ágai az égi világszférát testesítik meg. A művésznő felfogásában spirituális motívum, egyben intim zug is, hiszen az alkotói folyamat idejére menedéket nyújt számára. Ehhez kiváló technikai alapot ad a rajz és a makramé együttes használata – mindkettő megfontoltságot, tervezést és racionalitást igényel.Cvetka Hojnik The Dark Side of the Moon sorozatának főbb jellemvonásai a geometrikus formák, többnyire a kör és a négyzet használata, a hangsúlyos struktúra, valamint a térbeli játékosság. Sorozata, aminek címét a Pink Floyd zenekartól kölcsönözte, a Holdra szállás ötvenedik évfordulója alkalmából készült.
Suzanne Király-Moss festményei egy életutazás szellemi lenyomatai. A Chicagóban született művész életét sokáig az utazás határozta meg. Az egyesült államokbeli gyermekkori éveiben gyakran költözött családjával a megélhetést keresve, majd a 60-as években elérkezett az európai út ideje. Könnyen elképzelhető azonban, hogy a legnagyobb és legvadabb utazása akkor kezdődött, amikor ezt a kispolgári, nem túl nyüzsgő, néha kicsit unalmas várost, Lendvát választotta hazájának, hiszen a város kulturális és művészeti vérkeringésének meghatározó alakja lett – fogalmazott a művészettörténész. Az út, az ösvény motívumát már korai munkáin is megtalálhatjuk, tájképek részeként. Képei egyszerre valósak és képzeletbeliek, egyszerre ábrázolják a tudatalattit és a tudatosságot.
Sabina Šinko lelkéhez közelebb áll a mesevilág, mint a valóság. Már egyetemistaként bábszínházzal és bábtervezéssel foglalkozott. Festményeire az elbeszélés jellemző, amelyet vagy a rajtuk látható figurák mesélnek el, vagy éppen róluk szól. Érdeklődése a közelmúltban a portrék irányába mozdult el, amelyekben klasszikus és kortárs elemek egyaránt fellelhetők. Kiállított képein neutrális, monokróm háttér előtt zavartalanul jelennek meg az emberi arcok. Távolról nézve a figurák realisztikusan hatnak, de közelebbről megvizsgálva valami oda nem illőt, szürreálist fedezünk fel rajtuk. Sok esetben ezek a gegek szolgáltatják azt a támpontot, ami a nézőt gondolkodásra készteti.„Az, hogy női mivoltuk tetten érhető-e alkotásaikon, tulajdonképpen lényegtelen – zárta szavait Pisnjak Atilla. – A művészet egyetemes, Arisztotelész szerint: »A művészet célja nem a külső forma, hanem a belső lényeg megjelenítése.« És ez nemektől független.”
Szd
A Lendvai művészNők című kiállítás megtekinthető: január 18-ig, keddtől péntekig 10.00–18.00, szombaton 10.00–14.00 óráig. Cím: Hegyvidék Galéria – XII., Királyhágó tér 10. A belépés díjtalan.