A Fácán vendéglő története a legújabb kutatások alapján
Számos híres étterem működött Budapesten az elmúlt évszázadokban. A legnevesebbek egyike a zugligeti Fácán vendéglő volt, amelyet Krúdy Gyula egyenesen a város legszebb mulatóhelyének nevezett a Nagy kópé című regényében. Az alábbi írás egy rövidített és átdolgozott változata a Pest Budában 2019. december 6-án megjelenő A Fácán vendéglő igaz története című tanulmánynak. A témában előadást hallgathatnak meg az érdeklődők február 5-én a Hegyvidék Galériában, ahol az új kutatási eredményeket, képeket és levéltári anyagokat is láthatják majd.
Nagy változás történt a Zugligetben tavaly: a Hegyvidéki Önkormányzat a kormány segítségével felújíttatta a Fácán vendéglő épületét, amelyben a Zugligeti Általános Iskola kapott helyet. Az erről szóló híradásokban több helyütt az olvasható, hogy az 1856-ban emelt Hild-féle villáról van szó, holott ez a mai napig megtalálható – a valójában felújított ház mögött. Jelenleg fel van állványozva, így hamarosan szintén sorra kerül, de az eredeti (1847-től 1944-ig létező) Fácán vendéglő a 2019-ben megszépülő épület volt, amelyet Horthy-villának neveznek.
Az tehát, hogy a Horthy-villa a 19–20. század fordulóján készült, nem igaz, mivel a térképeket összevetve már az 1800-as évek elején is épület állt azon a területen, és a rekonstrukciós munka idején a tervezők is ezt találták. A következőkben mindezt különböző levéltári adatok, térképek és fotók segítségével igyekszünk alátámasztani.
A legtöbb félreértést az adhatja, hogy a Fácánt sokan egyetlen épületnek gondolják, pedig már az 1873-as térképen jól látható, hogy akkoriban több mint tíz ház volt a területen. Ezt igazolják a lapokban megjelenő megfogalmazások is, következetlenül használva a többi között a „Vendéglő a Fácánhoz”, „Fácánhoz vendéglő”, „Fácán Nagyvendéglő”, „Fácán üdülő telep”, „Fácán telep”, „Fácán fogadó”, „Fácán vendégfogadó”, „Fácán-terasz”, „Fácán udvar” neveket. A Vasárnapi Újság már 1866-ban úgy írt, hogy: „Vagy gyalog, vagy hintón, mindegy, de elvégre eléred a »fáczánt«, balról az első kis gyarmatot, mely több vendéglőből s nyaralócsoportokból áll.” (Vasárnapi Újság, 1866, 228.)
A leírás szerint tehát több étterem állt a helyen, emellett cukrászda, kávézó, pékség is volt ott, így ezekre is gondolhattak a lapok. Annyi bizonyos, hogy nem egyetlen épületről van szó. A Fácános elnevezés is azért vált egyre közkedveltebbé az 1960-as években, majd lett hivatalosan is a hely neve 1990-ben, mert így jóval könnyebben meg lehetett határozni a közel 20 holdas területrészt.
Az első étterem valószínűleg a régi majorsági épületben kapott helyet, majd amikor azt kinőtte, a közelben egy új, négyzetes alaprajzú, klasszicista étterem készült valamikor az 1840-es évek közepén. Ennek helyén ma az idén felújított, neoklasszicista stílusú, Horthy-villának nevezett épület áll.
A vendéglő valószínűsíthetően 1847-ben létesült, mivel ez áll a Budapesti Híradó egyik cikkében: „A zugligetben a fáczánnál új pompás és igen kényelmes éttermet építettek, mi bizonyosan szaporítani fogja a vendégeket a budai hegyek azon legszebb vidékén; a nyári lakások már eddig is legkapósabbak voltak azon a helyen.” (Budapesti Híradó, 1847. április 29.) Feltehetően tehát erről az épületről van szó, amelynek mind a négy oldalán oszlopos tornác futott körbe, ami a híres fotókon is jól látható. A stílusa miatt a mostani rekonstrukciós munkák során felvetődött, hogy ehhez is köze volt Hildnek, ám más források ezt nem támasztják alá.
A Fácán vendéglő ezután még inkább felkapott hely lett, így 1856-ban felkérték a kor neves építészét, Hild Józsefet, hogy építsen egy nagyméretű üdülőszállót. A köztudatban az a legismertebb verzió, hogy ez az 1856-os, Hild-féle épület vette át a korábbi vendéglő szerepét, s lett a Fácán utódja. Ez azonban nem történt meg, az eredeti tervrajzokon ugyanis jól látszik, hogy nem volt nagy tér, a földszinten és az emeleteken is szobák vannak, továbbá az összes képeslapon, amin kivehető az épület, szálló, üdülő vagy hasonló megnevezés olvasható. A ház minden bizonnyal az étterem vagy éttermek kiszolgálására épült fel, hogy a pesti és budai közönség kellő kényelemben megszállhasson ott.
A téves elképzelés valószínűleg azért alakulhatott ki, mert a már idézett 1866-os Vasárnapi Újságban egy rajzot is közöltek A fáczán vendéglő címmel, amelyre ezután szinte minden tanulmány és könyv utalt. A képen számos létesítmény látható, és közülük a Hild-féle villa annyira uralja a tájat, hogy egyértelműen mindenki azzal azonosította a Fácán vendéglő elnevezést. Mivel az elmúlt több mint százötven évben külsőleg nemigen változott a szálló, a mai napig sokan kizárólag ehhez az épülethez kötik a Fácán nevet.
Egy 1871-es tervrajzon a tavaly felújított épület részét is feliratozták. A Speisesaal szó látható rajta, ami németül éttermet, közös étkezőt, ebédlőt jelent. Ezt több korabeli könyv is alátámasztja, például az 1889-es Die ungarische Metropole, 1889 – neuer localer und commercialer Führer durch Budapest, amelyben számos grafika mutatja be a Fácánt, és jól látható az említett négyzetes, oszlopos étterem. Ez az épület bővült tovább egy nyugati oldali, emeleti terasszal az 1880–90-es években. A legismertebb Fácánról készült képeslapokon ezen a teraszon, vagy annak előterében üldögélnek és mulatnak az emberek.
Az úgynevezett Horthy-villa-féle alakját valószínűleg 1908 és 1912 között kapta, amikor a régi étteremépület felhasználásával teljesen átalakították az egészet. Új lett a homlokzata is, ezért élhet a köztudatban az, hogy 20. századi házról van szó, de ez csak annyiban igaz, hogy akkor nyerte el a ma is látható formáját.
Salamin András Buda-hegyvidéki vasutak című könyvében leírja, hogy a környéken élő Engelhardt család leszármazottjainak elmondása szerint az 1930-as években sokat járt oda mulatni a barátaival Horthy Miklós kormányzó fia, Horthy István. Erre más adatunk és forrásunk nincs, így nem bizonyítható, de a villa elnevezése olyannyira elterjedt, hogy már mindenki így hívja. Ettől még ez a ház az egyik legkorábbi éttermi épület átépített része, így szorosan véve az egykori Fácán vendéglő utódja.
Az átépített villának is megmaradt az eredeti funkciója, a levéltárban fellelhető tervrajzok bizonysága szerint étterem működött ott egészen az 1944-es bezárásáig. Ami nem azt jelenti, hogy máshol nem lehetett étterem, ám azt, hogy ez volt a híres Fácán vendéglő, fotók, térképek és levéltári adatok is alátámasztják.
Mindenesetre az egykori Fácán vendéglő után az idén a Hild-féle üdülőszálló is megszépül, így a Hegyvidék újabb megmentett és gyönyörűen felújított műemlék épülettel gazdagodik.
Földváry Gergely