Róna Viktor és Bács Ferenc a Bajor Gizi Színészmúzeumban

– Hogyan érintette önöket a hónapokig tartó leállás?

– Éppen két új időszaki kiállítás megnyitójára készültünk, amikor be kellett zárni a múzeumot. Nem volt könnyű az elmúlt időszak, ugyanakkor a tragikus pandémia pozitív hozadékát is meg kell említenem: munkatársaimmal nagy erővel dolgoztunk az online jelenlétünkön. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, valamint kiállítóhelye, a Bajor Gizi Színészmúzeum egymást erősítve működtetett két Facebook-oldalt, ezeken előre megtervezett tematikák szerint napi rendszerességgel olvashattak újdonságokat látogatóink. Forrásunk bőven akadt, a gazdag színháztörténeti gyűjteményünkből válogattunk. A posztjaink igen népszerűek voltak.

– Az újranyitást két kiállítással ünneplik. Az egyik a „Herceg a vasfüggöny mögül – Róna Viktor” címet kapta.

– Róna Viktor a huszadik század kimagasló táncművésze volt. Nagyon szuggesztív, erős vizuális elemeket felvonultató, a táncművész életútját bemutató tárlat látható most négy teremben. Róna személye kivételes módon nem csupán, sőt, nem elsősorban művészi kvalitásai miatt izgalmas. A gyenge adottságokkal induló, ám roppant cél- és öntudatos kisfiú útja a világ leghíresebb balettszínpadjai meghódításáig, varázslattal felérő, páratlan akaraterővel véghezvitt fizikai átalakulása szinte példa nélküli. Ugyanilyen jelentős kultúr- és társadalomtörténeti szempontból is e nagy művész három évtizedes előadói, majd koreográfusi és balettmesteri pályafutása, sorsa és kapcsolatrendszere, amit plasztikusan foglal össze a kiállítás címe.

– A múzeum másik főszereplője most Bács Ferenc. Ő nem kevésbé legendás alakja a hazai művészeti életnek.

– Marosvásárhelyen töltött tizenhét esztendő után, negyvenegy éves korában, érett színészként települt át Magyarországra, és az ország egyik kedvencévé vált. Egy-egy évadot töltött Miskolcon és Győrben, 1979-től a Vígszínház, 1987-től a József Attila Színház tagja volt. Egy év kihagyás után, 1991-ben ismét ez utóbbi társulatához csatlakozott, míg 1992-től 1998-ig a Nemzeti Színház művészeként lépett fel. 1998 szeptemberében szabadfoglalkozású lett, majd 2000 és 2003 között a Soproni Petőfi Színházban játszott. Színpadon ő volt Ivanov Csehov darabjában, Illyés Gyula Fáklyalángjának Görgeyje, Kleist Homburg hercegének választófejedelme és a My Fair Lady Higgins professzora. Huszonhat nagyjátékfilmben, több tucat tévéjátékban szerepelt. Legjelentősebb filmes alakítása A vörös grófnőben Károlyi Mihály gróf megformálása. 2006-ban Márai Sándort keltette életre Az emigráns – Minden másképp van című magyar–olasz koprodukcióban. Összetéveszthetetlen orgánuma legendás szinkronszerepeiben is érvényesült. Az ő hangján szólal meg magyarul Brinkmann professzor A klinika című tévésorozatban, A Gyűrűk Ura Gandalfja és Tigris a Micimackó rajzfilmváltozatában.

– A Bajor Gizi Színészmúzeum Budapest egyik emblematikus kiállítóhelye, méltó kulisszája ezeknek a bemutatóknak, a villaépület múltja pedig igencsak izgalmas.

– A két háború között a Nemzeti Színház egykori dívájának, Bajor Gizi színésznőnek az otthona volt. A családja az 1920-as évek végén költözött ide, majd 1933-tól ő maga is itt élt. Gobbi Hildának sikerült kijárnia, hogy Bajor Gizi 1951. február 12-én váratlanul bekövetkező, tragikus halála után pontosan egy évvel a magyar színház emlékeit őrző múzeummá váljon a színésznő egykori lakhelye.

– Emlékezetes volt a négy évvel ezelőtti Simándy József-emlékkiállításuk, amely nagy sikert aratott. Az évek során azonban sok más különleges tárlatnak is otthont adott a múzeum.

– A Simándy József pályáját felidéző centenáriumi tárlat 2016-ban elnyerte „Az év kiállítása” díjat. A Nemzet Színészeit bemutató, vagy éppen a tragikusan fiatalon elhunyt Bubik István emlékének szentelt kiállításaink is tömegeket vonzottak, de ugyanez elmondható a Bessenyei Ferencről és Gábor Miklósról szóló időszaki tárlatainkról is. Bemutatóink általában nagy közönségsikert aratnak, ami jó érzés.

– Idestova tizennyolc éve dolgozik a színészmúzeumban, és óriási lelkesedéssel beszél Bajor Giziről. Mitől vált ő feledhetetlenné?

– Ruttkai Éva úgy fogalmazott vele kapcsolatban, hogy Bajor Gizi angyal és ördög volt egyszerre. Mindig tudta, kivel hogyan kell bánni. Darvas Iván jegyezte meg önéletírásában, hogy Bajor Gizi csak úgy tudott színpadra lépni, ha előtte mindenkit elbűvölt, még az ügyeletes tűzoltónak is odavetett egy-egy kacér pillantást. Ugyanakkor igen elegánsan kivédett mindenféle intrikát, őt ért támadást. Nemcsak színésznőként, emberként is kivételes volt. A nyilas rémuralom idején sokan leltek menedékre a villájában. Férjét, Germán Tibort a munkaszolgálat elől a ház tetőtéri manzárdjában bújtatta, s bár a nyilasok többször tartottak házkutatást, nem találták meg. Bajor Gizi mind a színpadon, mind privát életében kivételes és ritka személyiség volt, méltó rá, hogy máig őrizzük alakját emlékezetünkben.

– A múlt után térjünk vissza a jelenbe: rendhagyó módon a Múzeumok Éjszakája június 27-én online térben valósult meg. A Bajor Gizi Színészmúzeum is csatlakozott a programhoz. Hogyan sikerült a virtuális kiállításuk?

– Hosszú hetek munkája előzte meg a szombat esti online bejelentkezésünket. A több száz megtekintés azt jelzi, hogy érdemes folyamatosan jelen lenni a virtuális térben is, mert itt is számíthatunk az emberek érdeklődésére.

BM.