Energiatakarékos hűtési módszerek a nyári forróság idején

A kánikulai idők közeledtével érdemes feleleveníteni azokat az ötleteket, amikkel megvédhetjük lakásunkat a túlzott felmelegedéstől, anélkül, hogy a kiugróan magas villanyszámlánk miatt forrna fel az agyvizünk… Az energetikusok ezeket a módszereket a passzív hűtés kategóriájába sorolják, nagy részük azonban nem is annyira a hűtésre, mint inkább a felmelegedés megelőzésére alapoz.
Talán a legismertebb ilyen hűtési módszer a tudatos szellőztetés. Az ablakokat egész évben kitárjuk a lakás levegőjének frissítése érdekében, most azonban érdemes újragondolni a szellőztetés időpontját, és azt a nap leghűvösebb szakaszához igazítani. Az ideális az lenne, ha az éjfél és a napfelkelte közötti órákban szellőztetnénk, de ha ez nem megoldható, akkor is válasszuk a késő esti és a kora reggeli időszakot. Inkább csináljunk rövidebb időre kereszthuzatot, mint hagyjunk nyitva órákra egy-egy nyílászárót.Ha éjszaka szellőztetünk, akkor a nem kívánt vendégek távoltartására hasznos lehet a szúnyogháló. A Hegyvidéken szerencsére kevés a szúnyog, de sok helyen a forgalom zaja zavarhatja az éjszakai pihenés nyugalmát. Ezen javíthatunk, ha nem tárjuk ki egészen az ablakokat, hanem bukóra nyitjuk őket, amivel kevesebb zajt engedünk be. Amennyiben nem szeretnénk a nappal kelni, érdemes a redőnyt résnyire engedni a nyitott ablak előtt, vagy egy sötétítőfüggönyt elhúzni, hogy kizárjuk a reggeli fény nagy részét.Reggel aztán – hiába érezzük még mindig hűvösnek a levegőt – zárjuk be az ablakokat, húzzuk le a redőnyt, és be a függönyöket. A redőny első védőfalként visszaveri a fény- és hősugarak nagy részét, az ablak szintén szigetel, s végül a függöny is segít az ablak közelében tartani az átmelegedő levegőt.
Az árnyékolásban sokat segíthetnek az épület déli oldalára ültetett lombhullató fák, amik nyáron árnyékolnak, télen viszont épp ellenkezőleg: nem akadályozzák a falak melegedését. Ugyanilyen hatást vált ki a falra futtatott vadszőlő, amely – azonkívül, hogy romantikus hangulatot kölcsönöz a háznak – élő pajzsként védi a falakat a melegtől. Ennek hiányában egy általában olcsón és gyorsan felszerelhető, méretes napvitorla is sokat segíthet az árnyékolásban.
Ha a hosszabb nyári hőségben a falak is átmelegszenek, akkor ezek a módszerek már nem elegendők. Ilyenkor két dolgot tehetünk: minden lehetséges módon csökkentjük a lakás hőtermelését, és ahogy tudjuk, hűtjük a levegőt.Megfontolandó, ha a melegben – amikor amúgy sem kívánjuk annyira a főtt ételeket – nem kapcsoljuk be a sütőt, és amennyire lehet, mellőzzük a főzést is. Talán jelentéktelennek tűnik, de a bekapcsolt számítástechnikai eszközök, tévék és más elektromos berendezések szintén meglehetősen sok hőt bocsátanak ki. Ha ezeket üzemen kívül helyezzük, a lakás is hűl. Ugyanígy érdemes – egészségügyi okokból is – kerülni a fürdést forró vízben.
A hűtés terén jó szolgálatot tesznek a szobanövények, amik folyamatosan párologtatnak, ezzel hőt vonnak el a levegőből. Szintén hatékony lehet, ha a mosott ruhákat a szobában szárítjuk, de ez a módszer inkább a száraz levegőjű terekben ajánlható, mert a magas páratartalom azonos hőfok mellett is ronthatja a szubjektív hőérzetünket. Ha estefelé – szellőztetés előtt – alaposan megöntözzük az erkélyládákat és a terasz vagy az erkély kövét, akkor a szoba levegőjének füllesztő párásítása nélkül hűthetjük a levegőt.
A passzív megoldások után még megemlíthető, hogy a hőérzetet csökkenthetjük a levegő ventilátorral történő mozgatásával is. Bár ez a megoldás áramot fogyaszt, így kicsit eltér az eddig ajánlott módszerektől, ám viszonylag kis beruházással megvalósítható, és jó kiegészítője lehet az energiatakarékos trükköknek.
Végezetül a legnagyobb melegben is jusson eszünkbe az üdítő gondolat: hőségnapokból – a sokéves tapasztalat alapján – ritkán jut két hétnél több egy évre!

(Barta)