Ilyen ez a „karantavasz”!
„Mi nem eljátsszuk, hogy fontosak nekünk a kölykök. Nekünk tényleg fontosak, és ezt ők is nagyon jól tudják” – mondta lapunknak Schmidt Richárd. A hegyvidéki Ifjúsági Tér csoportvezetőjének és két fiatal „Tér-tagnak” köszönhetően mi is bepillanthattunk abba a világba, amelynek varázsát még a koronavírus sem tudja teljesen megtörni.
– Sokszor elsétálok az Ifjúsági Tér előtt. Mindig öröm hallani a hangos pingpongcsatákat, a kamaszok jóízű nevetését és az aktuális slágerek dübörgését. A koronavírus-járvány megjelenése óta zavaró csend uralkodik a Hajnóczy József utca végén…
– A veszélyhelyzet kihirdetésekor nekünk is be kellett zárni. Azóta teljesen megszűntek a személyes kapcsolatok, a munkatársaimmal online folytatjuk a tanácsadásokat. A szférában most ez az új gyakorlat.
– Hogyan viselik a fiatalok a korlátozásokat?
– Nagyon nehezen. A gyerekek társasági élete gyakorlatilag szintén megszűnt, ugyanakkor, sajnos, vannak olyanok is, akik nem tartják be a szabályokat. Felelősek vagyunk értük, segítenünk kell nekik abban, hogy otthon is jól érezzék magukat. A tizenévesek többsége nem szeret összezárva lenni a szüleivel, ez az időszak óriási megpróbáltatás számukra. Jelenleg naponta tizenöt-húsz fiatallal tartjuk a kapcsolatot, de a chat vagy a telefonon való beszélgetés nem olyan hatékony, mint a személyes találkozás.
– Találós kérdések, játékok és filmek – az Ifjúsági Tér Facebook-oldalán a posztokra érkező kommentáradat alapján úgy látom, a gyerekeket online is sikerül jókedvre deríteniük.
– A koronavírus komoly kihívás elé állított minket, most minden eddiginél több kreativitásra van szükségünk. A Facebook valóban megmozgatja a srácokat, szeretik a posztjainkat. Volt olyan bejegyzésünk, amire százhatvan komment érkezett.
– Megkérdeztük a fiatalokat, hogy milyenek mostanában a mindennapjaik. „Karantavasz idején átértékeltem magamban az emberi kapcsolatokat, megértettem az iskola fontosságát, beszélgetek a kedves segítőimmel, és élvezem a »jut is, marad is idő« érzéssel megélt napokat” – válaszolta a tizennyolc éves Kevin. „Sokat fekszem, játszom, filmezek. A Tér a feladatokkal segít, amiket meg kell oldanunk” – így a tizennyolc esztendős Boróka. Minek köszönhető, hogy ennyire megbíznak önökben a tinédzserek?
– A hitelességnek. Mi nem eljátsszuk, hogy fontosak nekünk a kölykök. Nekünk tényleg fontosak, és ezt ők is nagyon jól tudják. Amikor kérdésük, problémájuk van, nem félnek megkeresni minket.
– A közösségi oldalukra mindennap kiteszik a Tér dalát. Mi alapján választják ki a zenéket?
– A gyerekeknek fontos a zene – amikor nyitva voltunk, rendszerint este nyolcig ordítottak a slágerek. A Tér dala mindig az adott nap lenyomata. Amit a Facebook-oldalunkon lát, az csak a jéghegy csúcsa. A háttérben folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a fiatalokkal, ezekre a beszélgetésekre reflektálnak a posztolt nóták is. Péntekenként például otthoni mozizásra biztatjuk őket azzal, hogy filmekkel kapcsolatos találós kérdéseket teszünk fel. A helyes megfejtők között rendszerint virtuális csokit sorsolunk ki, amit majd az újranyitáskor igazira lehet váltani. Az utóbbi napokban már nincs akkora mozgolódás az online térben. Attól tartunk, a srácok nincsenek otthon, ezért a kollégáimmal elterveztük, hogy bringával ellenőrizzük a környéket, nem csámborognak-e az utcákon.
– Nagyon hiányoznak?
– Igen, főleg a személyes találkozások. Hálásak azért, amit az online térben kapnak tőlünk, de ez nem az igazi. Már nagyon várom, hogy ismét kinyissuk a Teret, és ott folytassunk mindent, ahol abbahagytuk…
BM.