A maszkkal jó ideig együtt kell élnünk
A Hegyvidék alsó, nagyvárosias részein – a parkok, játszóterek, kutyafuttatók és az egyéni sportolás kivételével – kötelező maszkhasználatot írt elő a Hegyvidéki Önkormányzat. A kerület többi részén csak a buszmegállókban és a bölcsődék, óvodák, iskolák előtti várakozás során kell maszkot hordani, továbbá akkor, ha nem tartható az előírt távolság. E szabályok indokairól, az egyéb járványügyi intézkedésekről, a szűkülő bevételi forrásokról, valamint a rendkívüli helyzetekben megmutatkozó összefogás erejéről beszélgettünk Pokorni Zoltán polgármesterrel.
– A fővárosi kerületek többségétől eltérően a Hegyvidéken nem az összes közterületre, csak a sűrűn lakott részekre vonatkozóan tette kötelezővé az önkormányzat a maszkviselést. Mik voltak a lakók reakciói a XII. kerületi szabályozás kapcsán?
– Szerteágazó, egymásnak nagyon ellentmondó véleményeket is kaptunk a hegyvidékiektől. Volt, aki azt mondta, nyolc óra munka után, amikor végre kijön az irodából, szeretné legalább az utcán levenni a maszkot. Van ebben igazság, ahogyan megértem azokat is, akik a láthatatlan kórokozótól félve semmilyen óvintézkedést nem gondolnak túlzásnak. Mások arra emlékeztettek, hogy a tavasszal előírt játszótéri maszkviselést az emberek nem tartották reálisnak, ezért nem is tartották be. Karácsony Gergely főpolgármester, akivel telefonon beszéltem, arra hívta fel a figyelmemet, hogy a túlzó előírás rombolná a fegyelmet, és az emberek ott sem vennék fel a maszkot – például a buszmegállókban, zsúfoltabb közterületeken –, ahol az indokolt lenne.
– Mit tanácsoltak az egészségügyi szakemberek?
– Megszívlelendő volt dr. Merkely Bélának, a Semmelweis Egyetem rektorának a véleménye. Szerinte mindenkinek meg kell értenie, hogy a maszkkal jó ideig együtt kell élnünk, mert hiába enyhül majd a járvány, hiába lesz vakcina, hosszú hónapokig szükség lesz még rá. Arra is figyelmeztetett, hogy a maszk gyakori fel- és levétele igazán kockázatos; a legjobb, ha valaki otthon felveszi, és addig hordja, amíg haza nem ér. Minden alkalom kockázatot jelent ugyanis, amikor nem fertőtlenített kézzel nyúlunk a maszkhoz vagy az arcunkhoz.
– A maszkviselés szabályozásán túl milyen egyéb eszközökkel próbálja féken tartani az önkormányzat a járvány terjedését?
– Az általunk fenntartott bölcsődékben, óvodákban kisebb, elkülönített egységeket alakítottunk ki annak érdekében, hogy egy-egy gyermek vagy felnőtt megbetegedése esetén ne kelljen az egész intézményt bezárni, hanem csak az érintett csoport kerüljön karanténba. Május óta közel ötezer tesztet végeztettünk el a bölcsődékben, óvodákban és az idősellátásban dolgozók körében. Összesen hatvanöt eredmény lett pozitív, ami nem kiugróan magas arány. Eddig két-háromhetente teszteltük a kollégáinkat, most pedig, a kormány előírása szerint, rátérünk a heti rendszerességre. Ennek finanszírozási kérdését még meg kell oldanunk.
– Mekkora anyagi terhet jelentenek a járványügyi intézkedések?
– A járvány miatti pluszkiadások szinte elhanyagolhatók ahhoz a problémához képest, ami az elmaradó bevételekből fakad. Nagyjából kétszázmillió forintos többletköltséggel jár a tesztek, maszkok, fertőtlenítőeszközök vásárlása. Egy nagyságrenddel nagyobb probléma ugyanakkor a bérleti díjak és a parkolási bevételek elmaradása, az iparűzési adó csökkenése, a gépjárműadó elvétele, ami az év egészében közel kétmilliárd forint mínuszt jelent. A 14 milliárdos költségvetésünk ezzel a kétmilliárd forintnyi bevételkieséssel jelentősen megbillent. Nem veszünk fel hitelt, nem lehet hiányunk, tehát a kiadásainkat kell radikálisan visszavágni. Ami elég nehéz: minden lehetséges ponton takarékoskodunk, és erre kell felkészülnünk a jövő évre is.
– Hogyan működik az önkormányzat a rendkívüli helyzetben?
– A polgármesteri hivatal átállt az online és a telefonos ügyintézésre, a szakirodák csak indokolt esetekben, időpont-egyeztetést követően fogadnak személyesen ügyfeleket. Képviselő-testületi ülést a törvény szerint online formában sem tarthatunk, ebben a helyzetben engem mint polgármestert ruház fel a jogszabály a döntés jogával. Ezzel együtt továbbra is kiküldjük az előterjesztéseket a képviselőtársaimnak, a véleményükre alapozva hozom meg a szükséges határozatokat. Az idén először közmeghallgatást sem hirdethetünk a hagyományos, személyes jelenlétet igénylő formában, ezért a közérdekű kérdések feltételére írásban biztosítunk lehetőséget. Ahogy a kérdések, az ezekre adott válaszok is nyilvánosak lesznek.
– Tavasszal, a járvány első hulláma idején széles körű összefogás bontakozott ki a Hegyvidéken a magukat nehezen ellátó idősek megsegítésére. Most is hasonlót tapasztal?
– A hegyvidéki polgárok, amellett, hogy – jogosan – elvárják az önkormányzattól, foglalkozzon a kisebb-nagyobb helyi problémákkal, szükség esetén aktivizálják is magukat, felelősségteljesen szerepet vállalnak a gondok megoldásában. Öröm látni, hogy a természetes segítőkészség mindenféle felszólítás nélkül működik az emberekben. A családok támogatják egymást, felajánlják segítségüket idős szomszédjaiknak, és egyre többen vannak olyanok is, akik a Hegyvidéki Segítő Központ önkénteseként szeretnének támaszt nyújtani másoknak.
z.