Kettős jazzünnep a kupola alatt

Aligha van hosszabb ideje létező jazzformáció itthon, mint a Trio Midnight, szinte már intézményesült a három muzsikus három évtizedes szövetsége. Mint egy búvópatak, olykor hosszabb időre is szünetelt a munkájuk, hiszen mindnyájan „saját jogon” is jelentős pályát futottak be, ám – mint minden jó barát – bármikor úgy folytatják, mintha mi sem történt volna.

A járványveszély hónapokon át megakadályozta a kettős jubileum, a zenekar harmincadik és vezetője, Oláh Kálmán ötvenedik születésnapjának megünneplését. Most ősszel végre lehetőség nyílt erre, néhány hete az Opus Jazz Club színpadán, a minap pedig a MOM Kulturális Központ kupolatermében lépett fel a trió. A hosszú kényszerpihenő alóli „felszabadulás” láthatóan kedvezően hatott mind a zenészekre, mind a közönségre.

A Liszt Ferenc-díjas és a Magyar Jazz Szövetség Szabó Gáborról elnevezett életműdíjával is kitüntetett Oláh Kálmánnak az egyetemes magyar zenei életben betöltött jelentős szerepét hosszas tanulmányban lehetne taglalni. Zongoraművészként és komponistaként egyaránt otthonosan mozog a jazz és a kortárs zene területén. Egri János egyike a legkeresettebb jazzbőgősöknek, de basszusgitárosként is jól ismert, míg Balázs Elemér saját együttese, a BEG is közel harminc éve van a pályán. A népszerű dobos kötődése a Hegyvidékhez közismert: számos koncertet adott már a MOMkult-ban, és évtizedeken át volt Vukán György, a XII. kerület díszpolgára, Kossuth-díjas muzsikus és zeneszerző triójának tagja.

Mi is történt ezen a kellemes őszi estén a kupolateremben? A rajongótábor szép számban megjelenő tagjai mindenki által befogadható, élvezhető műsort kaptak: a Trio Midnight ezúttal a Nagy Amerikai Daloskönyv sztenderdjeit tűzte repertoárjára, természetesen saját felfogásban interpretálva ezeket. Már az indító It Could Happen to You megalapozta a hangulatot, ennek a műfajnak igazi lételeme a kis létszámú közönség. A szerzeményt, miként a továbbiak többségét is, fantáziadús szóló-zongorajáték vezette be, majd bekapcsolódott a ritmustandem.

Dizzy Gillespie Con Alma című csodaszép dallama csendült fel másodikként. A témabemutatás után remekül felépített bőgőszóló következett. A dalirodalom egyik legismertebb és legtöbbet játszott örökzöldje, Jerome Kern All the Things You Are című darabja a szerző tetszését is kiváltotta volna, annyira egyéni ízzel adta elő a három zenész. Balázs Elemér itt megmutathatta „oroszlánkörmeit”: kolosszális dobszólóval igazolta, hogy a modern jazzben a ritmushangszer egyáltalán nincs pusztán a kíséret szerepére kárhoztatva, hanem bátran beszélhetünk önálló dobművészetről.

Negyedikként is egy nagy jazzikon emlékét idézte fel a trió, Duke Ellington Sophisticated Ladyjét játszotta. A jazzkamarazenét a sokoldalú zenekarvezető egyik legnagyobb – nemzetközi sikert is kiváltó – szerzeménye, a Polymodal Blues zárta olyan szólókkal és összjátékkal, ami méltó befejezése volt a kettős születésnapi koncertnek.

Márton Attila