A Szent János Kórház is készül a tömeges megbetegedésekre

– A Szent János Kórháznak gyakorlatilag pillanatok alatt kellett felkészülnie a koronavírus-járvány elleni küzdelemre. Március közepén beszélgettünk először. Azóta COVID-osztályokat, karanténkórházat alakítottak ki, miközben a nem koronavírus-fertőzött betegek ellátását is meg kellett oldaniuk. Nem fáradt még el?

– Folyamatosan dolgozunk. Arra a kérdésre, hogy én mennyire vagyok fáradt, talán a feleségem tudna válaszolni, de az biztos, hogy ha minden a régi lesz, akkor két hét szabadságra megyek.

– Hány koronavírus-fertőzött beteget kezelnek jelenleg a Szent János Kórházban?

– A karanténkórházzal együtt összesen 127 betegünk van. Jelentős részük igazoltan koronavírus-fertőzött, kisebb százalékuk kontaktszemély vagy esetgyanús – náluk a tenyésztés eredményére várunk. Sajnos kisebb gócok már kialakultak Budapesten, ugyanakkor a környező országok számai alapján több fertőzöttre számítottunk. Egyelőre mégsem lehet megnyugodni, hiszen nem tudjuk, mi lesz két hét múlva…

– Milyen állapotban vannak a betegek?

– Jelenleg öten vannak a koronavírus-fertőzöttek számára kialakított intenzív osztályon: két beteget lélegeztetünk, ketten remélhetőleg a napokban elhagyhatják az osztályt. Minden betegért izgulunk; szerencsére kevesen vannak azok, akik lélegeztetésre szorulnak. Nem szabad megfeledkezni arról a tragikus tényről, hogy gyorsan terjed a betegség. Az idősek kiemelten veszélyeztetettek, főleg akkor, ha társbetegségük is van – az ő esetükben, sajnos, sokszor az intenzív terápia sem segít.

– Jó híre is van?

– Több mint tíz beteg meggyógyult, ők elhagyhatták a kórházat. Az arány vegyes: idősebbek és fiatalabbak is vannak köztük.

– A koronavirus.gov.hu honlapon szereplő adatok szerint is az idősebb korosztályt veszélyezteti leginkább a koronavírus. Az elhunytak jelentős része magasvérnyomás- és anyagcsere-betegségben szenvedett. Ők a COVID-19 által okozott tüdőgyulladás vagy az alapbetegségük súlyosbodása miatt vesztették életüket?

– Sajnos mindkét állítás igaz. Egy volt professzorom ezt úgy fogalmazta meg, hogy egy bizonyos életkor és betegség után már nincs elég tartaléka az emberi szervezetnek. Vannak olyanok, akiknél a tüdőgyulladás még nem, vagy csak enyhén alakult ki, de az egyéb társbetegségek miatt a szervezetük nem tud védekezni.

– Milyen hosszú távú szövődményei vannak a COVID-19-nek?

– Légzési nehézsége lehet annak, akinél kialakult a tüdőgyulladás, de a pontos szövődmények megismerésére még biztos, hogy hónapokat kell várni.

– Az emberek jelentős részénél – főleg a fiatalabbaknál – mindenféle tünet nélkül zajlik le a betegség. Honnan lehet tudni, hogy valaki átesett-e már a koronavírus-fertőzésen?

– Ez így van, sokan észre sem veszik, hogy fertőzöttek. Ezért kell nagyon vigyázni! Hiába érezzük magunkat teljesen egészségesnek, a maszkot akkor is viselni kell, hiszen könnyen megfertőzhetjük embertársainkat. Csak szerológiai módszerrel, a megfelelő immunglobulinszintet vizsgálva lehet megállapítani, volt-e koronavírus-fertőzött valaki.

– Dél-Koreában száznegyvenegy olyan beteget regisztráltak, aki korábban már felgyógyult a koronavírusból, de most ismét pozitív lett a tesztje. Ez meglehetősen aggasztó...

– Én is olvastam ezeket a híreket. Egészen biztos, hogy a koronavírus-fertőzést többször is el lehet kapni. Elég csak arra gondolni, hogy például influenzások is többször lehetünk.

– Elterjedt a hír, miszerint kevésbé lehet halálos a koronavírus-járvány azokban az országokban, ahol kötelező a tuberkulózis elleni BCG-oltás. Ez lehet a magyarázat az országok közötti markáns különbségekre?

– Egyelőre nincs konkrét magyarázat és bizonyíték arra, hogy a közép-kelet-európai országokban miért kisebb a járvány terjedésének az arányszáma. Sok minden közrejátszhat, bízom benne, hogy ez is kiderül majd.

– A kínai Vuhanban – a koronavírus-járvány lehetséges kiindulópontjában – lassan, de újraindult az élet, sőt, több európai ország is a korlátozások feloldását tervezi. Nem lesz ebből baj?

– Úgy gondolom, hogy a kormányzati döntéseket nagyon komolyan megfontolják az országok, és a járványügyi szakemberek véleményét is kikérik. Így van ez Magyarországon is.

– Hazánkban viszont ismét meghosszabbították a kijárási korlátozást.

– Helyesnek tartom, teljes mértékben egyetértek a döntéssel.

– A hazai kórházaknak a tömeges megbetegedésekre is fel kell készülniük. Mennyire nehezíti meg ez a Szent János Kórház betegellátását?

– A potenciális járványveszély miatt a kórházi ágyak hatvan százalékát szabaddá kell tennünk. Emiatt a krónikus belgyógyászati osztály és a rehabilitációs osztályok csak részlegesen működnek. Az ortopédsebészetet és a baleseti sebészetet összevontuk, a két osztály most együtt dolgozik. Elhalasztjuk azokat a műtéteket, amelyek nem okoznak egészségkárosodást. Felkészülünk a járvány utáni időszakra, amikor bepótoljuk az elmaradt operációkat. Ha kell, akkor hosszabb műszakokban, több műtővel dolgozunk. A sürgősségi esetek ellátása továbbra is zavartalanul működik, a szakosztályok elvégzik a nem halasztható műtéteket, és természetesen ágyakat is biztosítanak a betegeknek.

– A napokban több internetes portálon is megjelent a hír, miszerint a Szent János Kórházból hazaküldték az egyik műtött beteget, akiről időközben kiderült, hogy elkapta a koronavírust. Mi történt?

– A hír részben igaz. A beteg rehabilitációs kezelésen vett részt, saját kérésére hazament, mert úgy döntött, hogy otthon várja meg a koronavírusteszt eredményét, a megfelelő óvintézkedések betartása mellett. A kollégáim korrektül jártak el, mindent megtettek.

BM.