Áprilisi tennivalók a kertekben
Mikor és hogyan ültethetjük ki kertünkbe a zöldségeket, fűszernövényeket? Mit tegyünk most a gyümölcsfákkal, a gyeppel, virágainkkal és mediterrán dísznövényeinkkel? A ház körüli aktuális teendők sorát Sipos gazda, azaz Sipos József növényorvos segítségével szedtük össze, majd néhány olyan kérdés is szóba került, amit a Hegyvidéki Zöld Iroda által nemrégiben elindított kertészeti szaktanácsadási szolgáltatás keretében tettek fel neki a kertbarátok.
Mostanában még hidegek lehetnek a talajok, ezért egy kicsit várni kell a melegigényes növények vetésével és a palántázással. Az egyre melegedő tavaszi földbe már sokféle zöldség, fűszer és virág kiültethető. Ha véget érnek a talaj menti fagyok, és napközben 20 Celsius-fok fölé megy a hőmérséklet, el lehet kezdeni intenzívebben vetni, palántázni.
Április elejétől lehet a kiskertekbe, magaságyakba téli sarjadékhagymát, hónapos nyári retket, sárgarépát, céklát, salátaféléket – például fejes salátát, jégsalátát –, mángoldot, csicseriborsót, petrezselymet, pasztinákot ültetni. Magvetésnél figyeljünk a megfelelő vetésmélységre, sor- és tőtávolságra, vetés után pedig tömörítsük és öntözzük be a talajt.
A fűszernövények közül a citromfű szaporítását kezdhetjük meg ilyenkor: a gyökérsarjakat leválaszthatjuk, és átültethetjük másik területre vagy új cserépbe. Snidling esetében végezzünk tőosztásokat, kisebb csokrokat ültessünk át. Oregánónál, kakukkfűnél, rozmaringnál, zsályánál a dugványozás a javasolt szaporítási módszer. Ez úgy történik, hogy a meglévő növény csúcsából 10-15 centiméteres hajtást vágunk le, majd elültetjük egy nagyobb cserépbe.
Gyümölcsfáinkkal is bőven van teendő áprilisban. Az őszibarackon, ha a virágrügyek már nyílni készülnek, vágjuk le a friss vesszőket. Meggyfáknál a régi ágakból kell visszanyesni, a fiatal vesszőkhöz már ne nyúljunk. Ha vannak még elmaradt szőlőmetszések, azokat is végezzük el.
A gyümölcsfákon és a kertészeti kultúrákban is megjelentek az első kártevők. Túl vagyunk a lemosópermetezésen, a virágzó gyümölcsfákat most az egyik leggyakoribb betegség, a monília ellen kell permetezni. Sajnos az időjárás nem kíméli a gyümölcsösöket, az elmúlt hetekben jelentős fagykárok voltak a hirtelen jött tavaszi mínuszok miatt, ugyanakkor az enyhe tél sem tett jót, hiszen az a kározóknak kedvezett: már megjelentek az első levéltetvek.
Ha nincsenek mínuszok, esténként szép lassan előhozhatjuk áttelelőhelyükről mediterrán dísznövényeinket. Most történhet az átültetés, és a lemosópermetezést is érdemes elvégezni. Noha a muskátli viszonylag jól tűri a hideget, figyeljünk oda, hogy meg tud fázni, ha hirtelen kerül ki, és hideg éri. Az átteleltetett muskátlit egy kicsit vágjuk vissza, hogy új erőre kapjon. A lemetszett ágakat földbe dugva szaporíthatjuk a növényt.
Itt az idő, hogy elvessük a büdöske magját – egy-két centiméter mélyre, a sorok közt tíz-tizenöt centiméter távolságot hagyva –, és a dália, kardvirág gumóit is elültethetjük, ha elmúltak a fagyok. A már elvirágzó hagymás növények – nárcisz, krókusz – leveleit ne vágjuk le fűnyíróval a kertünkben, ezeknek ugyanis vissza kell húzódniuk.
Az első fűnyíráskor a szokásosnál magasabban kell vágni a gyepet, hogy ne gátoljuk a sarjadást. A második vágásnál lehet majd körülbelül két centiméteres tarlót hagyni. Ha kifakul, ritkul a gyep, érdemes megszellőztetni, utána pedig felülvetni a foltokat.
Alakítsunk ki a kertünkben olyan részt, ahol egész évben virágozhatnak a növények. Egy „méhlegelő” ugyanis javítja a talajt, zöldtrágyát ad, valamint folyamatosan virágport biztosít a beporzóknak. A Sipos József növényorvos által összeállított – a hegyvidéki méhlegelőknél is alkalmazott – magkeverékben több mint harminc növény magja található meg, ezekkel kora tavasztól késő őszig virágozhat a bevetett terület.
A Hegyvidéki Zöld Iroda által márciusban meghirdetett kertészeti szaktanácsadási szolgáltatás keretében sokan sokféle témában fordultak útmutatásért Sipos gazdához. Voltak, akik rózsa kiültetéséhez, hunyor szaporításához, valamint a megfelelő őszifajta kiválasztásához kértek szakmai tanácsot, míg mások az iránt érdeklődtek, hogyan varázsolhatnának szebbé egy levelét hullajtó bonszajt, vagy egy atkásodó flamingóvirágot.
Sokakat érintő kérdés, miként lehet nagyobb fák árnyékában színesebbé tenni a kertet. Sipos József szerint ilyen helyekre például árnyékliliom, őszirózsa, ibolyafajok, páfrányok ültethetők, de ahol egy kis napsütés is van, oda akár begóniák, nárciszok, tulipánok, jácintok, gyöngyikék is kerülhetnek.
A hatalmasra nőtt öreg fák komoly dilemmát tudnak okozni a társasházak lakóközösségeinek – ezt igazolja az a levél is, amelyet egy hölgy küldött Virányosról. Arról írt, hogy szeretné, ha megmaradna a házuk előtti két óriási fenyőfa, amik erősen elkezdték hullajtani tűleveleiket, törzsükön pedig számtalan lyuk jelent meg. A szomszédok a kidőlésüktől félve és az ereszt eltömítő tűlevelek miatt kivágatnák a fákat, ezzel viszont nagyon sok élőlénynek ártanának – eltűnnének a mókusok, nyestek, csuszkák, harkályok, cinkék és más madarak, amelyek eddig rendszeresen előfordultak.
A növényorvos szerint a törzsön lévő berágások cincér vagy farontó lepke hernyójának kártételei is lehetnek, az azonban biztató, ha nem mélyek ezek a fúrások. A kártevő ellen szükség esetén injektálni lehet a törzset.
Felmerült kérdésként az is, hogy lehet-e komposztálni az aknázómollyal károsított vadgesztenyefák leveleit. Sipos gazda ezt egyáltalán nem ajánlja, hiszen a komposztálóhely tökéletes körülményeket teremtene a molyok szaporodásához, ami tovább nehezítené a védekezést ellenük.
z.
A Hegyvidéken élők az alábbi címre küldhetik el kertészeti témájú kérdéseiket: zoldpont@hegyvidek.hu