Így hatnak a hétfők és az óraátállítások a szervezetünkre

– Sokan nem szeretjük a tavaszi óraátállítást, hiszen ilyenkor egy órával kevesebbet aludhatunk. Hozzám hasonlóan az ismerőseim is azt mondják, hogy nehezen viselik az átállást. Az emberi szervezetre milyen hatással van az idővel való „babrálás”?

– Nem véletlen, hogy az Európai Unió, így Magyarország is tervbe vette az évenkénti kétszeri óraátállítás megszüntetését, ám ez a pandémia miatt tolódik. Az óraátállításról mindenki tudja, hogy a bevezetése annak idején a kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt, anyagi megfontolásból, energiatakarékosság céljából történt – tehát a döntéshozók nem vették figyelembe az egészségre gyakorolt hatását. Az emberi szervezet biológiai ritmusa nem minden esetben képes azonnal alkalmazkodni az éjszakai óraállításhoz.

– A fáradtságon kívül milyen következménye lehet az óraátállításnak?

– A Szent János Kórház Stroke Centrumában kutatást végeztünk, és az országos adatok alapján is megvizsgáltuk az óraátállítás hatását a vérrögoldó kezelésre alkalmas heveny stroke előfordulására vonatkozóan. Azt találtuk, hogy a tavaszi és az őszi időszakban az óraátállítást követően megnövekszik a stroke-esetek száma. Az is kiderült, hogy a tavaszi átállítást rosszabbul viseli a szervezet. Egy másik, nem az óraátállítással kapcsolatos vizsgálatunk során is érdekes eredményre jutottunk: megfigyeltük, hogy a hétfői napokon jóval magasabb a stroke-események és a szívinfarktusok száma, mint a hét többi napján.

– Mi lehet ennek az oka?

– Az egyik a hétfői munkakezdéssel járó stressz, a másik a lakosság nem megfelelő szintű egészségtudatossága. Az agyi érkatasztrófa az egész világon, így Magyarországon is a halálozás, valamint a maradandó rokkantság egyik vezető oka. A betegség kialakulásához a rizikófaktorokkal teli életút vezet. Mire valakit stroke vagy szívinfarktus ér, addigra lappangva akár, de benne vannak olyan betegségek, mint a magas vérnyomás, a diabétesz, a magasabb koleszterinszint vagy a szívritmuszavar. Ott van a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, a dohányzás és a mozgásszegény életmód is. A másik fontos tényező, hogy hétvégén nemcsak többet alszunk, hanem sokkal több és gyakran egészségtelen ételt fogyasztunk. És iszunk. Méghozzá alkoholt, ráadásul néha sokat. Ezek a hétvégi hatások is eredményezhetik a hétfői stroke-ok magasabb számát. Közrejátszik az is, hogy sokan nem veszik komolyan az agyi érkatasztrófa előjeleit: ha valaki péntek este kicsit húzza a lábát, gyengébbnek érzi a kezét, akkor sok esetben kivár hétfőig.

– A koronavírus-járvány miatt már a hétfők sem olyanok, mint korábban. Csökkent a stroke-esetek száma az elmúlt egy évben?

– Az első hullám során valamelyest csökkent a stroke-esetek száma, a második és a harmadik hullám elemzése folyamatban van. Tudatos adatgyűjtést végeztem a visszatérő betegek körében, és a visszajelzések alapján arra jutottam, hogy heveny stroke miatt nem maradtak el a kórházi beutalások. Háziorvosokkal is konzultáltam, akiktől szintén azt az információt kaptam, hogy nem igazán találkoztak beteggel, akinél olyan tünet alakult volna ki, ami kórházi kezelést igényelt, de nem lett beutalva. Hosszabb távú elemzéssel lehet majd megállapítani, hogy az első hullámnál tapasztaltak tendenciajelleggel megállják-e a helyüket.

– A járvány miatt sokan otthonról dolgoznak. Milyen hatással van a home office a szervezetünkre?

– Egyik pillanatról a másikra csöppentünk bele a COVID okozta életmódváltásba. Sokan úgy gondolták, hogy a home office jóval nyugodtabb életmódot eredményez. Az elején ez így is volt, ám időközben felerősödtek az otthoni munkavégzés kedvezőtlen hatásai. A napi nyolc óra munka összeolvadt az otthoni teendőkkel, így a home office-ban töltött munkaórák száma is több és rendszertelenebb lett, mint egy munkahelyen. Ráadásul a gyerekek otthon vannak, a szülőknek sokkal több a feladatuk, mint korábban. A távmunkával járó előnyöket az emberek vagy megszokták, vagy nem is igénylik. Sokaktól azt hallom, már nagyon várják, hogy ismét be kelljen menniük a munkahelyükre.

– Ha az óraátállítást is nehezen viseljük, mi lesz, ha visszatérünk a korábbi életünkhöz? Mit tanácsolna, hogyan készíthetjük fel szervezetünket a korai ébredésekre?

– Minden hirtelen változás negatívan hat a szervezetünkre. Kockázatot jelenthet, ha valaki pénteken este hatig dolgozik otthonról, majd az azt követő hétfőn már hajnalban kel, hogy másodpercre pontosan reggel nyolcra beérjen a munkahelyére. Ha megoldható, próbáljunk meg fokozatosan visszatérni a pandémia előtti életmódunkhoz.

– Nemcsak korán kelni nehéz, de idejében lefeküdni sem könnyű. A stressz, a sok aggódás, a rossz hírek megmérgezik a mindennapjainkat. Mit tehet az, aki nehezen tud elaludni?

– Több kutatás is rámutatott arra, hogy a járványnak nemcsak fizikai, hanem mentális hatásai is vannak. A karanténban kevesebbet mozgunk, többet eszünk, ezért a testsúlyunk kedvezőtlen mértékben nőhet. A bezártság miatt a depresszió kialakulásának is nagyobb az esélye, így az arra hajlamos személyeknél alvászavar léphet fel. Azt javaslom, hogy amint a járványhelyzet megengedi, az óvintézkedések maximális betartása mellett menjünk ki a szabadba, sportoljunk, és élvezzük az ingerekben gazdag környezetet, ami sokkal jobb, mint egész nap otthon, a négy fal között ülni.

Boussebaa Mimi