„Ámulatba ejtők a rajzai, temérdek ígéret van benne”
Kürthy Hanna festő- és grafikusművész személyesen ismerte Cziffra Györgyöt. 1975-ben megnyerte a franciaországi Senlisben működő Cziffra Alapítvány emblémapályázatát, majd ösztöndíjasként több alkalommal vendégeskedett odakint. A Hegyvidéki Kulturális Szalonban most látható, „Fény, vonalak és mozgás – az élet harmóniája” című tárlata anyagát a középkori városhoz és az alapítványnál töltött éveihez fűződő műveiből válogatta.
A megnyitóbeszélgetésben, amelyet Menyhárt Éva, a Hegyvidéki Kulturális Szalon vezetője moderált, betekintést nyerhettünk Kürthy Hanna pályájának alakulásába, műhelytitkaiba, és szó esett sorsfordító találkozásairól is. Balázs János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Cziffra Fesztivál művészeti vezetője Londonból küldött videoüzenetet erre az alkalomra, amelyben arról beszélt, mennyire különleges élmény, hogy olyan művész kiállítása nyílik meg, aki Cziffra György segítségével bontogatta szárnyait. Grafikái, festményei Senlis hangulatát tükrözik, a történelmet, azt a miliőt, amiben a világhírű zongoraművész tehetsége a leginkább kibontakozott, és ahol a legboldogabb évtizedeit töltötte.
A Cziffra Fesztivál rendezvényein a zene és a képzőművészet mellett a kezdetektől jelen vannak a Szamos cukrászdinasztia édességei – Balázs János állítólag ezzel a mondatával nyerte meg a támogatásukat: „Az tud igazán halhatatlan lenni, akiről süteményt neveznek el!” –, ezért nem meglepetés, hogy Kelényi Szamos Gabriella tulajdonos-vezérigazgató és dr. Bak Judit PR-igazgató is vendég volt a megnyitón. A Szamos Marcipán nemcsak a CZF-szelettel és a CZF-csemegekockával támogatja a művészetet, hanem annak a nemrég kiadott albumnak a megjelenésében is közreműködött, amely Kürthy Hanna munkásságát foglalja össze. Kelényi Szamos Gabriella azt is elmesélte, hogy Cziffra önéletrajzi könyve – a 20. századot személyes sorsán keresztül bemutató Ágyúk és virágok, amibe Kürthy Hanna készítette az illusztrációkat – akkora hatással volt rá, hogy vándorkönyvként keringteti az országban, mert szeretné, ha minél többen megismernék.
Akárcsak Cziffra György, Kürthy Hanna is már egészen kicsi korától megmutatta tehetségét, négyévesen első díjat nyert az UNESCO nemzetközi gyermekrajzversenyén. Szülei elvitték őt a neves művészettörténészhez, Lyka Károlyhoz, aki így nyilatkozott róla: „Ámulatba ejtők a rajzai, temérdek ígéret van benne, sok élményre, később pedig bölcs tanácsokra lesz szüksége. Ajtónyitásra, és nem vezetésre.”
Kürthy Hanna később elvégezte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építészmérnöki karát, festészetet tanult, illusztrációkat készített. Az 1958-as, brüsszeli világkiállítás magyar pavilonját az ő egyik festménye is díszítette. Budapesten ismerte meg Cziffra Györgyöt, a Mátyás Pincében találkozott vele először. Miután a zongoraművész által létrehozott alapítvány ösztöndíjasa lett Franciaországban, többször kiállított a Saint Frambourg-kápolnában. Amikor megérkezett Senlis városába, a kápolna, amit Cziffra György megvett és felújított, még elhanyagolt állapotban volt, istállónak, autójavító műhelynek használták.
Sok olyan állomás elevenedik meg a kiállításon, ami végigkísérte a festőművészt a szép és tartalmas úton. A nagyteremben a kezdeti időszak képei láthatók. A festőállványon lévő akvarellt 9 éves korában készítette, Indiában első díjat nyert vele egy anyák napja témájú versenyen. A senlisi élmények ihlette alkotások közül az egyik az alapítvány koncerttermének bejáratát ábrázolja, már felújított állapotában, hófehér falakkal, élettel telve, ahogy a közönség érkezik. Egy másik képen az előadóterem belső terét örökítette meg. Senlis alatt római kori falak futnak végig, az előadóterem alatt fel is tártak ezekből – üvegfalon keresztül ma is láthatók.
Liszt-, Cziffra-portréit és az alapítvány emblémáját is elhozta a művész a tárlatra. Az egyik képen az a szoba látható, ahol Cziffra György reggeltől késő estig gyakorolt. A mester akkoriban írta az önéletrajzi könyvét, amelynek az egyik kezdőmotívuma a 4 évesen cirkuszban adott önálló koncertje volt. Az erről készült rajz is megtalálható a kötetben.
A Hegyvidéki Kulturális Szalon galériáján meseillusztrációk sorakoznak, amik a Roullet-Decamps francia játékgyártó cég 1977-ben az alapítvány épületében rendezett automata babakiállítására készültek. A rajzokhoz Cziffra felesége, Soleilka írt verseket.
Az aulában a párizsi emlékek mellett helyet kapott egy jellegzetes kép, a Vágta. Ez egy szinte repülő, vágtázó lovat ábrázol. A művész látomása szerint a többi között azt a lovat is jelképezi, amelyet Árpád küldött a Kárpát-medencébe, mielőtt belépett, ugyanakkor a mai rohanó életet is – miközben nagyon jó megpihenni, beülni valahova egy süteményre, kávéra, beszélgetésre.
Feledy Balázs művészeti író a fények, a világosság festőjének nevezte Kürthy Hannát, akinek saját bevallása szerint valójában mindenben a Nap a mozgatórugója. Úgy érzi, Cziffra György is a lényéből sugárzó erővel hatott a fiatalokra és mindenkire, aki Senlisben megfordult.
Az ünnepi est a festőművész tárlatvezetésével folytatódott, és természetesen a zene sem maradhatott ki a programból. Sárközi Lajos Cziffra Fesztivál-díjas hegedűművész, prímás előadása keretezte a megnyitót, egy Paganini-művet, valamint magyar népdalokat játszott. 
Szepesi Dóra
A kiállítás 2022. január 28-ig díjmentesen látogatható a Hegyvidéki Kulturális Szalonban (XII., Törpe utca 2.). A Cziffra György-emlékév eseményeiről a cziffra100.com weboldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.