Gyereknek gyerek a barátja
Ahhoz, hogy a hároméves gyermek óvodába mehessen, el kell érnie egy bizonyos fejlettségi szintet. Az óvodaérettséget többféle kritérium alapján határozzák meg a szakemberek. Arról, hogy melyek ezek, Balogh-Simai Editet, a Fővárosi Pedagógiai Szolgálat XII. Kerületi Tagintézménye igazgatóját kérdeztük.
– Mekkora lépés a gyerekek életében, hogy óvodába mennek?
– Az óvodakezdés az egész család, de elsősorban a gyerek számára az első jelentős változás. Nemcsak érzelmileg, hanem az addig megszokott rutin szempontjából is. Kivéve persze, ha bölcsődéből kerül át, hiszen ott már sok mindent megtapasztal a társas kapcsolatokból, a szülők hiányából, vagy abból, hogy meghatározott rendben zajlik a napja.
– Mi jelenti a legnagyobb nehézséget?
– Talán az, hogy sok gyereknek ez az első alkalom, amikor tartósan távol kell lennie anyától, apától. Amikor nemcsak néhány órára, hanem a hét minden hétköznapján szinte egész napra nélkülöznie kell a puszikat, az öleléseket, a szülők biztonságos közelségét. Az óvodával beköszönt a rendszeres korai kelés, a reggeli indulás izgalma, amikor már mindent időre kell csinálni.
– Milyen alapvető feltételei vannak az óvodai felvételnek?
– Az óvodai lét egyik alapfeltétele a szobatisztaság, hogy a gyermek legalább napközben ura legyen testi szükségleteinek, azaz érezze, ha ki kell mennie, tudjon segítséget kérni, vagy önállóan kibújni a nadrágjából. Természetesen ha eleinte megesik egy-egy baleset, az még nem jelent problémát. Az óvodástól már bizonyos fokú önállóság várható el. Tudjon egyedül enni, inni, segítséggel öltözködni. Egy hároméves kisgyermek normál beszédfejlődése lehetővé teszi, hogy megfogalmazza az érzéseit, vágyait, kívánságait, válaszolni tud a neki feltett kérdésekre legalább egyszerű igennel, nemmel. Képes kapcsolatot teremteni felnőttekkel és kortársaival. Nem szükséges még, hogy minden hangot helyesen ejtsen. Bármilyen beszédprobléma esetén segít a pedagógiai szakszolgálat logopédusa.
– Beiratkozás idején sokszor szóba kerül az érzelmi érettség. Ezzel kapcsolatban mire kell figyelni?
– Mindaz, amit az előbb felsoroltam, rendkívül fontos az óvodába kerüléskor, ám ott van az érzelmi oldal is, amit szem előtt kell tartani. Vannak olyan gyerekek, akik már alig várják, hogy óvodások legyenek, szinte készülnek rá, mert ez szemükben a nagyfiúvá, nagykislánnyá válás lépcsőfoka. Ők legtöbbször nem igénylik a beszoktatást, maguk biztatják az anyukát, hogy menjen csak el, ő ügyes lesz. De nem minden esetben ilyen zökkenőmentes a kezdet. Nehéz az elválás, vagy ahogyan a szakemberek mondják, a leválás. Ne feledjük, hogy ez egy kölcsönös érzelmi megpróbáltatás, hiszen a szülőnek is el kell engednie gyermekét! Ha a gyerek érzi, hogy biztonságban lesz, hogy az elválás nem „örökre” szól, hogy érte jönnek, és ha azt is tudja, hogy ez mikor, például ebéd vagy alvás után történik meg, vagy az óra mutatója hol áll majd, akkor szívesen megköti a kompromisszumot. A segítségére lehet egy kedves tárgy, egy plüssjáték, egy kendő, ami az otthon biztonságát jelenti, egy egész nap vele lévő, kézzel fogható kapocs az óvoda és az otthon között.
– Hogyan segíti a leválást és később az iskolaérettség elérését az óvodai közösség?
– Gyereknek gyerek a barátja – tartja a közmondás. Minden kisgyermek életében eljön az idő, amikor bármilyen jól is érzi magát a szüleivel, egyre inkább igényli a kortársakkal töltött közös időt, amikor már kevésnek érzi a játszótéri egy-két órát. Az óvodában válik igazán társas lénnyé. Ahol a játékban nemcsak a játék eszközét, tárgyát keresi, hanem a partnert, a barátot. A közösségben tanulja meg az alkalmazkodást, a szabályok követését, ott válik három év alatt iskolaéretté.
MM.