Hogyan hat egészségünkre a városi zöld környezet?

Magyarul a „Zöld Környezet és Egészség” munkacímet viseli az a kilenc európai várost magában foglaló kezdeményezés, amelyben nemcsak a részvétel megtiszteltetése érte a XII. kerületet, hanem az egész akciótervező hálózat koordinációját is a Hegyvidéki Zöld Iroda munkatársai végzik. Az alapvető cél annak vizsgálata, hogy a zöld területek tervezése, használata hogyan befolyásolja a környéken lakók egészségét, valamint fontos a jó gyakorlatokkal kapcsolatos tapasztalatcsere is.

Ez a látszólag kézenfekvőnek tűnő megközelítés újnak számít a várostervezés és városfejlesztés szakterületén, mert korábban a lakók egészsége helyett inkább a közlekedésszervezés, a helykihasználás állt a városépítészet fókuszában. A zöld felületek alapvető jog és létfontosságú infrastruktúra helyett luxusnak tűntek ebből a szempontból, hiszen csak elvették a helyet a még szélesebb utak, parkolók és épülettömbök elől. Kivételezett helyzetünkben mi ezt kevésbé érzékeljük, mert a Hegyvidék – amelyet Budapest zöld tüdejének is szoktak nevezni – még mindig viszonylag jól ellátott közparkokkal és egyéb közterületi zöld felületekkel.

Társadalmi inkluzivitás

Az utóbbi időszak kutatásai egyértelműen alátámasztották, hogy a városlakók – a többi között a kevesebb zöld terület miatt – inaktívvá válnak, ezzel párhuzamosan nő a stressz, az agresszió, a depresszió, valamint a szív- és érrendszeri betegségek, a túlsúly kialakulásának valószínűsége. Áttételesen az egészségtelenebb életkörülmények miatt több a hiányzás a munkahelyeken, azaz veszít a gazdaság, és terhelődik az egészségügyi rendszer.

A jelenleg is zajló kerületi kezdeményezés ezeknek a kedvezőtlen folyamatoknak a lassítására és megfordítására tesz kísérletet ebben a sajátos időszakban. A projekt egy éve tanulmányutak szervezésével kezdődött, ám ezt követően a további tapasztalatcserét már csak az online térben lehetett folytatni.

Mindeközben a járványhelyzet nyilvánvalóvá tette, hogy a kérdés időszerű, és foglalkozni kell vele. Gondoljunk csak a korlátozások után a Normafára szabaduló tömegekre! Gyorsan és látványosan mutatkoztak meg a fővárosiak zöld terület iránti igényei, miközben konfliktushelyzet is kialakult a környékbeliek és a városból tömegesen érkezők között. A zöld területhez történő hozzáférés tehát a társadalmi inkluzivitás kérdését is felvetette, azaz hogy a jómódú rétegek – nálunk és világszerte – jobban hozzáférnek ezekhez (is).

Az írországi Limerick városában ugyanerre a problémára azt a megoldást dolgozták ki, hogy egy munkanélküliséggel sújtott, hátrányos helyzetű környék zöld területeit fejlesztették a helyi aktivitás ösztönzése érdekében. A kellemes környezetben létrejövő találkozási pontok képesek újra felépíteni az erodálódó közösségeket, és gyógyítják a lakók megromlott mentális, szociális egészségét. A projekt keretében épp az ilyen megoldások értékelődnek fel, és válnak átvehetővé a részt vevő városok számára.

A hőstressz kezelése

A spanyol településen, Santa Polában a zöld felületek hiányában a beépített és lebetonozott, élhetetlenné váló kőrengetegekben kialakuló hőszigetek okoznak a lakók egészségét potenciálisan károsító problémát. A zöld területekkel mérsékelhető hőstressz kialakulására a klímaváltozás is ráerősít, így – bár nálunk ez a gond még nem súlyos, de – nekünk is fel kell készülni a megelőzésére, kezelésére. Hasonlóan értékes tapasztalatokra számíthatunk a román, holland, olasz és észt partnerektől is.

Az Európa legfenntarthatóbb városaként ismert Espoo-ban (Finnország) a mentális egészség és a zöld felületek összefüggéseit kutatják. A sok szempontból stresszmentesebb életvitelt folytató skandináv városlakók számára olyan erdei tanösvényt fejlesztettek, ami a testmozgás mellett szemlélődésre, mindfulness (tudatos jelenlét, vagy éber figyelem) tréningre, stresszoldásra invitálja a kirándulókat, és az érzékek összetett tornáztatásával támogatja a mentális egészség javulását. Erre hasonlít a kerületünkben – a Szent Ferenc Kórház szakemberei segítségével – kiépített kardioösvény, amely a természetjárást kiegészítve teszi a tudatos egészségügyi rehabilitáció eszközévé a zöldben eltöltött időt.

Természetközeli játszóterek

A Hegyvidéki Önkormányzaton belül viszonylagos elszigeteltségben dolgozó egészségügyi és környezetvédelmi részlegek együttműködésének előmozdításával egy másik hasonló kísérlet is körvonalazódik: a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján kezelt betegek számára szerveznek pontgyűjtési akciót. Pontokat a MOM Kulturális Központ, a Hegyvidéki Zöld Iroda és a Hegyvidéki Kulturális Szalon szabadtéri programjain, sétáin lehet szerezni.

Ez az ötlet a valódi életmódváltásban segítheti a szívbetegeket, hogy egészségtelen szokásaikat hátrahagyva a szabadban végzett mozgás által kerüljék el a visszaesést. A pontgyűjtő akció gyakorlati hatékonyságát, a felmerülő akadályok leküzdési lehetőségeit és a beépíthető további motivációkat a Károli Gáspár Református Egyetem pszichológus hallgatói és pedagógusai vizsgálják. Észrevételeik által fejleszthető tovább és válhat más városok számára is átadhatóvá az ötlet.

Érdekes kezdeményezés a lengyelországi Poznań példája, ahol a játszótereket tették természetközelivé parkosítással, természetes anyagokból épített eszközökkel és sárkonyhával. A szülők eleinte biztosan nem voltak tökéletesen meggyőzve, de a kutatások ebben a korosztályban is egyértelműen igazolták a szabadban töltött idő és játék jótékony egészségügyi hatását.

Szintén átvételre alkalmas lengyel gondolat a városi buszmegállók tetejének zöldítése. A lakosság által lelkesen fogadott fejlesztés sok szakmai munkát és próbálkozást igényelt, mire kialakult a speciális környezetben is életképes és szép növényegyüttes. Reméljük, kerületünkben is mihamarabb láthatunk hasonló virágos megállókat!

 Készülő akcióterv

A program nem titkolt célja a véges önkormányzati kapacitások fejlesztése is. A kezdeményezések nem valósulhatnak meg kizárólag hivatali döntések alapján. Fontos, hogy az önkormányzatok bevonjanak helyi civileket, intézményeket és vállalkozásokat is, hiszen így alakulhat ki az a közösség, amely a zöld felületeket használja majd. Az egyik első jó példánk az a kerületi fogászat, amely már dolgozik a nagyközönség előtt is nyitott kertjén. Az ilyen örömteli lépéseket azonban számtalan ismeretterjesztési, szemléletformálási erőfeszítés előzi meg.

A „Zöld Környezet és Egészség” program végén (2022 augusztusában) a magyar résztvevők gazdag ötlettárat szeretnének a Hegyvidéki Önkormányzat elé tárni, amellyel megkönnyítik az egyes tételek megvalósítását szolgáló pályázatok benyújtását is. Így az átvett vagy kifejlesztett ötletek nem a fiók számára készülnek, és nem is a kerület szűkös költségvetésére nehezednek. Ez a szemlélet jelenthet garanciát arra, hogy a ma még többnyire láthatatlan műhelymunka néhány éven belül valós fejlesztésekben mutatkozik meg, és élhetőbbé, sétálhatóbbá varázsolja szeretett környezetünket.

(Barta)