„A történteket nem elrejteni kell, hanem bemutatni”

Pokorni Zoltán egy hétfői háttérbeszélgetésen a napokban az interneten bemutatott, a Turul-szoborral kapcsolatban készült dokumentumfilm megállapításaira reagált. A kialakult helyzet miatt a polgármester azt fontolgatja, a képviselő-testület elé terjeszt egy módosítást arról, hogy a második világháború katonai és polgári áldozatai emlékére felállított, nagy vitát kiváltó Turul-szobrot ne nevezzék át az első világháború áldozatainak emlékműjévé. „Álljon ez a szobor így magában, ne bontsuk el, ne olvasszuk be, ne legyen ez se első, se második világháborús emlékmű, de tegyünk mellé egy nagyon részletes útmutatót, hogy minek a szimbóluma, és minek a története ez a szobor” – fogalmazott.

A dokumentumfilmről szólva azt mondta: a rendező ahelyett, hogy egy megrázóan fontos témát, a hegyvidéki zsidók meggyilkolásának történetét tárgyaló filmet készített volna, „aktuálpolitikai furkósbotot” faragott az ügyből. Kiemelte, a rendszerváltozás után legitim, érthető emberi törekvés volt, hogy emlékművet állítsanak a háború áldozatainak.
A Hegyvidéki Önkormányzat „nem a legjobb szimbólumot”, egy első világháborús katonasír turulmotívumát választotta, nem kellően végiggondolva, hiszen a Hegyvidéken a második világháborúban elhunytak nagyobb része civil, a meggyilkoltak jelentős része zsidó volt. Így „ellentmondásos, már-már kegyeletsértő a turul használata” – emelte ki a polgármester, hangsúlyozva: az biztos, az önkormányzat kiindulópontja nem az volt, hogy emléket állítson a nyilasoknak.

Pokorni Zoltán a többi között rámutatott: nem igaz a film rendezőjének állítása, hogy bár megígérte, mégsem vették le a szobor talapzatáról a zsidók ellen bizonyíthatóan gyilkosságot elkövetők, köztük a nagyapja nevét – utóbbit már tavaly januárban, másik három nevet szeptemberben eltávolítottak az utasítására. Hamis az az állítás is, hogy a szobor felállításakor ismert volt minden, ami a Hegyvidéken történt, az, hogy mennyi szörnyűséget követtek el a XII. kerületben a nyilas hatalomátvétel után, és ennek tudatában avatták fel a szobrot. A polgármester megjegyezte: a kutató történészek is azt mondják, hogy a történet szörnyű részletei csak 2010 után, nagyrészt pedig 2016-ot követően kezdtek tisztázódni.

Pokorni Zoltán arról is beszélt, hogy neves történészeket kért fel a szobor ügyének rendezésére. Az ő szakmai tanulmányuk alapján új szobor elkészítésére írt ki pályázatot az önkormányzat, amely arról is döntött, hogy máshol állíttatja fel a második világháborús emlékművet. Erre 50 millió forintot különítettek el. Továbbá a képviselő-testület tavaly nyáron arról is határozott, hogy a régi szobrot átminősíti első világháborús emlékművé.

Mint a polgármester mondta, nem tartja helyesnek, hogy lerombolják a szobrot, de az átnevezést sem tartja a legjobb megoldásnak. Szerinte a film bár hazugságokat is tartalmaz, ugyanakkor felhívja a figyelmet egy igazságra is: arra, hogy a történteket nem elrejteni kell, hanem bemutatni.

Elképzelése szerint a Turul-szobor mellé részletes tájékoztató installáció kerülne. Ez leírná a szimbólum történetét a millenniumtól kezdődően a Turul Szövetségen, a nyilasokon, az elhallgatott 1950-es éveken, a XII. kerületi önkormányzat „nagyon szerencsétlen” emlékműállításán, a kerületnek a fővárossal folytatott vitáján át a mai napig.

Sz.