Új vezető irányítja a Szent János Kórház fejlesztéseit
Dr. Ralovich Zsolt vette át az év elején a Szent János Kórház irányítását, miután a korábbi főigazgató, dr. Takács Péter az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgató-helyettese lett. Az új vezető interjúnkban kiemelte: a csapatmunkában hisz, így lehet csak menedzselni a centrumkórházzá váló, de rendkívül széttagolt, infrastrukturális problémákkal küzdő intézményt.
– Életrajza szerint az orvosi diploma megszerzését követően aneszteziológusként dolgozott. Hogyan lett önből intézményvezető?
– A szakmai pályafutásom aneszteziológusként indult 1994-ben az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet intenzív osztályán. A szakvizsgára való felkészülés időszakában kezdtem el érdeklődni a menedzsment iránt, ezért jelentkeztem a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem orvos-közgazdász képzésére. Miután elvégeztem, némi keresgélés után a Bajcsy-Zsilinszky Kórház kontrolling osztályának vezetője, később pedig finanszírozási és kontrolling igazgatója lettem. 2012-ben nyertem el a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet főigazgatói megbízását. Ahogy az akkori pályázatomban szerepelt, néhány korábbi munkatársamat kértem fel a vezetői csapatomba, és kiválóan együtt tudtam dolgozni velük. Csapatjátékos vagyok: nemcsak az aneszteziológia intenzív terápiában, hanem a menedzsmentben is rendkívül fontosnak tartom, hogy meglegyen az összhang. Ezt az egységet, hatékony csapatmunkát szeretném továbbvinni a Szent János Kórház vezetésében is – több velem érkező kollégával már hosszú évek óta, egyesekkel közel húsz éve dolgozom együtt.
– Milyen „csapatsikereket” tud felmutatni az előző munkahelyéről?
– A Jahn Ferenc kórházban – amihez a központi telephely mellett a volt csepeli Weiss Manfréd kórház, valamint a pesterzsébeti és a gyáli szakrendelő tartozik – számos fejlesztést vittünk véghez az elmúlt években. Teljesen megújítottuk és korszerűsítettük a sürgősségi, valamint a koraszülött- és a szülészeti osztály nagy részét. Nemrég a csepeli telephelyet sikerült úgy felújítani, hogy a kivitelezők mindenütt referenciamunkaként hivatkoznak rá, decemberben pedig az urológia komplett felújítását kezdtük meg. Számos korszerű, egynapos, „minimál invazív” – a hagyományosnál jóval kisebb műtéti feltárással járó – ellátást vezettünk be, valamint a fővárosban egyedülálló laparaszkópos centrumot hoztunk létre. Az országban elsőként alkalmaztuk urológiai osztályunkon az úgynevezett háromdimenziós laparaszkópos tornyot, amelynek segítségével a szakemberek mindössze három-négy kis lyukon keresztül, térhatást nyújtó 3D-szemüvegben tudnak operálni. Szakmai szempontból szintén jelentős előrelépés volt a gasztroenterológia endoszkópos laborjának fejlesztése, az országban itt végeztek először bizonyos epeúti, úgynevezett Spyglass-beavatkozásokat.
– Mennyiben jelent más feladatot a Szent János Kórház korszerűsítése?
– Egy ilyen széttagolt, modernizálásra szoruló kórház rövid, közép- és hosszú távú fejlesztési terveinek összehangolása és irányítása normál körülmények között is nagy kihívás. Ehhez jött hozzá a koronavírusos betegek ellátása, az oltások szervezése és a centrumkórházi szerep – az év eleje óta a Szent Margit Kórház, valamint a visegrádi Szent Kozma és Damján Rehabilitációs Szakkórház felügyelete is hozzánk tartozik. Gigantikus feladat ellátására kaptam felkérést.
– Főigazgatóként mik az első benyomásai az intézményről?
– Bár az elmúlt egy-két évben, dr. Takács Péter főigazgató nevéhez fűződően, sok fontos fejlesztés, eszközbeszerzés történt, vagy kezdődött meg, úgy látom, hogy az infrastrukturális feltételeken még számos területen javítani kell. A szaktudás, a szakértelem kiemelkedő a kórházban, ez a koronavírusos betegek ellátása során is látszik. Csapatmunkára nemcsak az intézmény vezetésében, hanem annak egészében szükség van, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy megismerjük egymást. Ennek érdekében, bemutatkozásként, szerveztem egy videokonferenciát a dolgozók részvételével, emellett pedig elkezdtem végigjárni az osztályokat, hogy személyesen szerezzek ismereteket azok működéséről.
– A napokban hirdettek eredményt a kórházfejlesztés tervezői pályázatán. Pontosan mire kapott megbízást a nyertes tervezői gárda?
– Az építészcsapat arra kapott felhatalmazást, hogy megtervezze a Szent János Kórház új, központi épülettömbjét, továbbá a megőrizendő épületek felújítását, funkcióinak átalakítását. A leendő központi épületbe kerülnek majd a nagy költségigényű, korszerű műszereket, képalkotó diagnosztikát igénylő szakmák, így a sürgősségi ellátás, az intenzív osztály, a központi műtők, valamint számos műtétes szakma, körülöttük pedig az aktív fekvőbeteg-ellátást biztosító osztályok. A többi pavilonépület funkcióváltása, megújítása és az új tömb összekapcsolása szintén megoldandó feladat.
– Mi lesz a Semmelweis Egyetemtől átvett, lecsupaszított Kútvölgyi-torony sorsa?
– A toronyépület külső hőszigetelésének, burkolásának tervezése folyamatban van, tavasz végére, nyár elejére készülhetnek el a kiviteli tervek. Ezzel párhuzamosan vizsgáljuk az épület műszaki állapotát annak érdekében, hogy be tudjunk költöztetni néhány szakmát, mert a központi telephely komplex fejlesztésének elindításához területeket kell majd felszabadítanunk.
– Hogyan halad az új szakrendelő kialakítása a Kútvölgyi-tömbben?
– Az Egészséges Budapest Program keretében zajlik a szakrendelő fejlesztésének előkészítése – a tervezési munkákra, az átalakításra és a korszerű műszerpark beszerzésére már egy emelt összeg, 15 milliárd forint áll rendelkezésre. A szakrendelő földszintjén most oltópontokat működtetünk, ahol jelenleg az egészségügyi dolgozókat oltjuk. Itt naponta átlagosan kétszáz-háromszáz vakcinát adunk be, de nagyobb mennyiségű oltóanyag érkezése esetén akár napi hétszáz-nyolcszáz embert is tudunk fogadni.
– A kórház közép- és hosszú távú modernizációs terveiről már beszélt. Mostanában milyen fejlesztésekkel találkozhatnak a betegek?
– Az Egészséges Budapest Program részeként, valamint a járványkórházi feladatok miatt is számos új műszert, betegápolási eszközt kapott a kórház. Ezek közül kettőt, az év első felében beüzemelendő új MRI berendezést, valamint az érfestésre alkalmas DSA készüléket mindenképpen érdemes kiemelnem, ezek komoly előrelépést jelentenek a diagnosztikában és a terápiában. A Családbarát Szülészet Pályázati Program keretében zajlik a szülészeti osztályon a családi szobák kialakítása és a műszerfejlesztés, továbbá a kórház több szervezeti egységében megkezdődtek a tisztasági festések, burkolatcserék, hogy méltóbb körülményeket tudjunk biztosítani a betegellátásban addig is, amíg megvalósulnak a hosszú távú fejlesztések.
z.