Védelmező kövirózsa
A kövirózsa egyike a legelterjedtebb növényeinknek. Őshonos a Kárpát-medencében, és igénytelensége, szépsége miatt a kertekbe is szívesen ültetik. Sokfelé nevelik gyógynövényként.
A mindenki által jól ismert kövirózsa csúcsos leveleket nevelő pozsgás növény, amely kis, kerek levélrozettát alkot. Virágzás idején ennek a levélkoszorúnak a közepéből emelkedik ki a virágtengely, amelynek tetején a vékony, rózsaszín szirmokból álló virágok nyílnak. A rozetta virágzás és magérlelés után elpusztul, de helyét gyorsan átveszik körülötte élő társai.
A sekélyen gyökerező növény húsos leveleiben tárolja a nedvességet, így hosszabb száraz időszakokat is károsodás nélkül átvészel. Ez a tulajdonsága teszi lehetővé, hogy a csupasz sziklákon, vagy nagyon sekély termőrétegen is megéljen. Tápanyagot főleg az esővel lemosódó porból szerez. Ahol gyökeret ver, ott folyamatosan termeli maga körül a sarjakat (erre utalva angol nyelvterületen „tyúk és csirkéi” néven ismerik).vé
Mire egy levélrózsa annyira megerősödik, hogy virágozzon, addigra több tucat sarj veszi körül. Az elöregedő levelek a növény alatt komposztálódnak, így az öregebb tövek közepe párnaszerűen megemelkedik. Évelő, örökzöld növény, amely ahol megél, ott rendszerint konkurencia nélkül fejlődik, akár a kertben, akár a természetben.
Hazánkban két faja őshonos vadon, mindkettő védett. A mediterrán kötődésű fali kövirózsa a Mecsekben és a Villányi-hegységben tenyészik, a sárga kövirózsa a mészkőhegységek nyitott gyepeiben, így a Budai-hegységben is több helyen előfordul. Kerületünkben leggyakrabban az alacsony tölgyesek alatt kibúvó sziklákon lehet megtalálni.
A kövirózsáról régen úgy tartották, hogy véd a villámcsapás ellen, ezért sokszor a háztetőre ültették. Nehéz lenne megmondani, hogy a növény települt a csupasz sziklákra emlékeztető cseréptetőre, és aztán ragadt rá a hiedelem, vagy valóban védelmi célokat szolgált. Mindenesetre remekül megél a napsütötte, száraz cserepeken, ahol lassan vastag párnaszerű családokat hoz létre.
Nyugat-Európában a háztetőn lakó kövirózsát a boszorkányok átka elleni védelemnek (is) vélték. Persze meglehet, hogy arrafelé a gonosz banyák főleg villámszórással átkoztak. Az ókori Rómában egyszerre tartották Jupiter növényének a villámhárító funkció miatt, és előszeretettel ültették ablakpárkányokra, hogy bekukucskáljon a házba a szerelem.
A vélt hasznok után áttérhetünk a növény gyógyászati alkalmazásainak széles körére! A pozsgás levelekből kipréselt lével gyulladt szemet, irritált bőrt nyugtattak, de a lé a fül fájdalmát is mérsékelte. Emellett mézzel keverve szájüregi fertőzések kezelésére alkalmazták, és a lé minden bajra külsőleg-belsőleg használható csodaszerek kedvelt alkotóeleme is volt.
Fogyasztása nem rejtett kockázatot, legfeljebb túladagolva meghánytatta a szerencsétlen pácienst. A Sempervivum tudományos neve „örökké élőt” jelent, de ez nem a vele kezelt emberre, hanem magára a növényre vonatkozik, annak is leginkább az örökzöld mivoltára.
A napsütötte sziklakertekben a leghálásabb, de cserépben, erkélyládában is nevelhető. Ezernyi nemesített változatából akár gazdag gyűjtemény is létrehozható néhány tenyérnyi területen.
B.