Mesés galagonya
Bár ismerősen cseng a neve, mégis sokan meglepődnek, ha a galagonyával teljes virágzásában találkoznak. Őshonos fajai is felveszik a versenyt a kerti virágokkal, de a nemesített díszgalagonyák még azok közül is kitűnnek szépségükkel.
A galagonyáról szinte mindenkinek Weöres Sándor verssora jut az eszébe. Még gyermekként a fülünkbe „mászott” a dallamos mondat, és miközben eldúdoljuk, talán nem is tudatosul bennünk, hogy a költő a sárga lombra és a bokrot díszítő ezernyi sötétvörös termésre gondolt, amikor szavakba öntötte az izzó bokor képét.
Most, tavasszal a növény fehér virágokat bont, amelyek legalább olyan mutatósak, mint a termések. Nem véletlenül kötődik ezernyi szóbeszéd, népi hiedelem, babona, legenda és mítosz a galagonyához. Egyet rögtön Weöres is megemlít: „Hogyha a Hold rá fátylat ereszt: lánnyá válik, sírni kezd.” Egyesek szerint nem a játékos ritmusnak ellentétet adó szorongó hangulat kedvéért, hanem egy távol-keleti kép mintájára elevenedik meg és fakad sírva a magányos galagonyalány.
A görög és római mitológiában a rontás ellen ajánlották ezt a növényt. A görög hagyományban a menyasszonyok babonából galagonyaágat tettek az oltárra, Rómában a házak ajtajába akasztották. A középkori szimbolikában a remény üzenetét hordozta az ág. A kelták a galagonyát a villám megtestesülésének tartották, és az alvilág kapujaként tisztelték. Nem is szabadott levágni, csak a teljes virágzás időpontjában. Ez a természetvédelmi babonaság olykor még ma is felbukkan a szigetországban.
A galagonya töviseit sebészi eszközként használták, de Krisztus töviskoronájával is kapcsolatba hozták, emiatt még inkább érinthetetlenné vált. A fája ellenálló, nem rothad, így szerszámnyélnek különösen tartós, már ha nem vámpírlányok égetéséhez rakunk belőle máglyát, mert arra a legjobb – állítólag.
A galagonya virágából, leveléből készült tea igazolt szívgyógyszer. Rengeteg hatóanyaga értágító és vérnyomáscsökkentő hatású, és nem halmozódik fel a szervezetben. Teájának fogyasztását a szív izomzatának védelmében, a koszorúerek elmeszesedésének megelőzésére is ajánlják.
A Hegyvidéken vadon is gyakori galagonya mellett szót érdemelnek a májusban nyíló kerti változatok. Ezek az alacsony, lombhullató fák rózsaszín vagy piros, telt virágokat bontanak hatalmas tömegben, ami rendkívüli szépséget kölcsönöz nekik. A nemesített változatok könnyen beszerezhetők a kertészeti árudákban, és tavasztól őszig bármikor ültethetők.
Bár az őshonos fajoknál igényesebbek, a dísznövények között így sem számítanak kényesnek. A hegyvidéki meszes talajokat is elviselik, de a jó tápanyag-ellátottságot igencsak meghálálják. Akár tűző napra ültetve sem károsodnak. Vízigényük átlagos, kártevők, kórokozók ritkán támadják meg. Kifejlett állapotban sem magasabbak 4-6 méternél. Formás, gömbölyű koronát nevelnek, ősszel piros bogyókat érlelnek, lombjuk lehullás előtt sárgára színeződik.
A galagonyához kötődő sok mágikus hiedelem hallatán nem meglepő, hogy a Harry Potter-mesékben a galagonyából készült varázspálca egyszerre gyógyít és átkoz, ahogy a növény is csodás virágokat nevel, ám tövisei nem kímélik azt, aki túl közel merészkedik hozzájuk. Szerencsére nekünk nem egy rakoncátlan varázspálcát kell megzabolázni, elegendő csupán a kertben pompázó galagonyában gyönyörködnünk tavasszal és ősszel.
BI.