„Igaz a mondás, hogy soha ne add fel!”

– Szereted a vizet?

– Imádom! Nem tudom elképzelni, hogy nem a víz közelében edzek, ott érzem magam igazán jól. Halak a horoszkópom is.

– Ezért lettél kajakos, vagy más érvek is szóltak a sportág mellett?

– Mindenképpen olyan sportot szerettem volna, ami nyáron a szabad levegőn űzhető, nem egy teremben kell lenni. Amikor elkezdtem kajakozni, éppen olimpia volt, és nagyon magával ragadott ez a sportág. Mondhatni, szerelem volt első látásra. Tetszett az is, hogy nemcsak egyedül, hanem csapatban is lehet sportolni, küzdhetek a többiekért, ami fontos számomra. Jobb érzés másokkal együtt dolgozni egy közös célért.

– Más sportágakkal is próbálkoztál előtte?

– Dzsúdóztam, mert az asztmám miatt javasolták, hogy így majd sikerül „kinőni” belőle. Mivel a testvéreim is ezt a sportágat művelték, én is szívesen mentem. Egészen pici korom óta jártam rá, aztán 2012-ben a kajakozásra váltottam. A dzsúdó megadta az alapokat fizikai erőben és állóképességben.

– Mi fogott meg igazán a kajakozásban?

– Az első napon, amikor lementem, azonnal olyan közösségbe kerültem, hogy tudtam, itt a helyem! A Központi Sport- és Ifjúsági Egyesületben, azaz a KSI-ben sportolok, Gintl Andrea és Mórocz István az edzőim. Nekik is köszönhető, hogy mindig jó a hangulat, a tréningek pedig kemények, amit én kimondottan szeretek. De a csapat az, ami miatt tényleg mindennap megéri edzésre járni.

– Azt mondják, a kajakozás is egyfajta erősport. Mennyire fontos a fizikum, és mekkora szerepe van a technikának?

– Mindkettőnek fontos a szerepe, nem elég csak az egyikben nagyon jónak lenni. Lényeges, hogy megfelelő erőben legyen a kajakos, hogy a rajtoknál könnyedén meg tudja indítani a hajót, és hogy végig bírja az adott távot. Ugyanakkor a technika is számít, hiszen nem lehet csak erőből letudni a pályát, mert akkor a végére már nem biztos, hogy marad energia.

– Ha már itt tartunk: mitől lesz valaki jó kajakos?

– Szerintem nem csak a szorgalom és a kitartás teszi az embert jó kajakossá, persze senki sem lehet sikeres ezek nélkül. Kell az alázatosság, az elhivatottság és a tehetség is.

– Neked mik az erősségeid?

– Kitartó vagyok, ha valami kudarc ér, akkor sem veszítem el a motivációmat. Megyek tovább előre, próbálok tanulni a hibáimból. Tényleg igaz a mondás, hogy soha ne add fel! Én is csak ezt tudom tanácsolni mindenkinek.

– Mennyiben más egyesben és csapatban kajakozni?

– Nagyon különböző. Egyesben saját magad vagy, úgy evezel, ahogyan szeretnél. Ha viszont többen ülünk a hajóban, akkor mindenkire tekintettel kell lenni. Az együttmozgás, az összhang a lényeg.

– Hogyan telik egy edzésnapod?

– Ez attól függ, hogy van-e iskola, vagy nincs. „Sulis” napokon reggel edzés, utána iskola, majd ha ott végeztem, jön az újabb edzés. Szabadnapokon is ez van, annyi a különbség, hogy nincs ingázás, mert táborjelleggel ott maradok két edzés között, és alvással töltöm az időmet, vagy tanulok.

– Mennyi időt töltesz a vízen télen és nyáron?

– Szerintem a fél életemet! Nekünk a nyár a fő szezon, olyankor egész nap edzés van. Napi két evezés plusz a kiegészítő, ami futás vagy kondi. Télen addig evezünk, ameddig tudunk, hiszen ha nagyon hideg lesz, akár be is fagyhat a víz. Akkor pedig erősítés, futás, úszás, crossfit és hegyi futás a program.

– A kajakozásban mindig benne van a vízbe borulás lehetősége. Veled előfordult már?

– Persze, szerintem ez minden kajakossal megtörténik. Eleinte, amikor elkezdjük tanulni a kajakozást, sűrűn előfordul, de ahogy tapasztaltabbak leszünk, egyre ritkábban. Vannak véletlenek, amikor épp jön egy hullám, és nem figyelünk, akkor simán megtörténhet, hogy a vízben találjuk magunkat.

– Mi az eddigi legjobb eredményed, és melyikre emlékszel vissza a legszívesebben?

– Egyesben, párosban és négyesben is versenyzem. Az Olimpiai reménységek versenyén értem el az eddigi legnagyobb sikeremet, aranyérmes lettem. Ennél is szívesebben emlékszem vissza a felnőtt országos bajnokságra, amelyen három aranyat nyertem csapathajókban. Nagyon jó érzés volt a felnőttek között versenyezni.

– Mit szól az iskolád a sportkarrieredhez, hogyan tud támogatni?

– Rengeteg dicséretet kapok a tanároktól. A legnagyobb támogatás, hogy elengednek az órákról, és nem kell bejárnom edzésidőben. A dolgozatokat is megírhatom más időpontban, ami szintén nagy segítség.

– Az biztos, hogy jól megy a tanulás és a sport, március 15-e alkalmából komoly díjat vehettél át, aminek ez az előfeltétele.

– Nagy meglepetésként ért, nem számítottam rá! A tanulásra és a sportolásra is próbálok hangsúlyt helyezni, nagyon örültem, amikor megtudtam, hogy megkapom a „XII. Kerület Sportjáért” díjat. Ez egyfajta visszajelzés, hogy nem hiába dolgozom ennyit.

– Milyen terveid vannak a kajakozással?

– Később szeretnék komoly világversenyeken elindulni, és azokon is jól teljesíteni. Az olimpia számomra még csak álom, de persze minden sportolónak a legfőbb célja. Remélem, egyszer nekem is sikerül eljutnom oda. Addig is ugyanolyan keményen edzek tovább.

MM.