Az itt élők bevonásával készül az új klímastratégia
Hazánkban az elsők között alkotta meg klímastratégiáját a Hegyvidéki Önkormányzat több mint tíz évvel ezelőtt, most pedig egy újabb készül. Miért van rá szükség? Mindenekelőtt erről kérdeztük dr. Pálvölgyi Tamás egyetemi docenst, aki a stratégiaalkotás szakmai folyamatát koordinálja.
– Mi változott azóta, hogy 2010-ben elkészült a XII. kerület első klímastratégiája?
– Magyarország számos nagyobb települése most készíti az első klímastratégiáját. Kevés kivétel van, amelyik már a másodiknál tart: ezek egyike a Hegyvidék. A 2010-ben megalkotott XII. kerületi stratégia felett elhaladt az idő. Azóta sokkal többet tudunk arról, hogy az éghajlatváltozás nagy valószínűséggel bekövetkező, vagy már nyakunkon lévő csapásait hogyan tudjuk elviselni a jövőben, milyen módon kell felkészülnünk ezekre. Emellett pontosabb képünk van arról, hol vannak a Hegyvidéken a szén-dioxid-kibocsátás súlypontjai. A két évvel ezelőtt nemzetközi mintára elkészült Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterv feltárta, hogy az egészségügyi és oktatási funkciójú épületkomplexumok, valamint a szolgáltató szektor, elsősorban a kereskedelmi és sportlétesítmények, irodaépületek igen jelentős mértékben, együttesen mintegy 40%-ban felelősek a teljes helyi szén-dioxid-kibocsátásért. Ez XII. kerületi sajátosság, más kerületekben, településeken az ittenitől jelentősen eltérnek az egyes szektorok kibocsátási arányai.
– Miben különbözik a klímastratégia az akciótervtől?
– A klímastratégia egy 2050-ig kitekintő klímasemlegességi és fenntarthatósági terv, ami a 2030-ig célokat kitűző akciótervhez képest hosszabb távú és erősebb stratégiai tervezési keretrendszert jelent. Mélyebben bemutatja például, hogyan kapcsolódhat egymáshoz a kerület és Budapest klímastratégiája. Ez azért fontos, mert ahogy a városüzemeltetésben, várostervezésben látható, milyen gondokhoz vezethet a kerületek és a főváros együttműködésének hiánya, ugyanígy a hosszú távú klímavédelmi tervezésben is problémát okozhat, ha nincs meg a szükséges összhang. A jelenleg is meglévő súlyos ellentmondások egyike, hogy a kerületek által számított szén-dioxid-kibocsátás összértéke nem adja ki a fővárosét. Ez alapvető módszertani probléma, amit eddig nem sikerült megoldani. Ilyen nehézségekkel, persze, más kerületekre osztott európai nagyvárosok is küszködnek, ahol hiányzik a közös tervezési rend.
– Erre a problémára hogyan találnak megoldást?
– A települések klímastratégiái – így a XII. kerületé is – az Európai Unió által támogatott Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében valósulnak meg, és mindegyikre ugyanazok a tartalmi elvárások vonatkoznak. Az, hogy Magyarországon KEHOP-forrásból, azonos módszertan alapján készülnek most klímastratégiák több száz – főként nagyobb – településen, európai léptékben is egyedülálló.
– Hogyan épül majd fel az egységes módszertant követő XII. kerületi klímastratégia?
– A stratégia első részét a helyzetelemzés alkotja. Ebben benne van a kerület szén-dioxid-kibocsátási leltára, részletes éghajlati sérülékenységi vizsgálata, továbbá bemutatjuk az elmúlt években megvalósuló kibocsátáscsökkentő és alkalmazkodást segítő projekteket. A következő rész arról szól, mihez és hogyan kapcsolódik a kerületi klímastratégia, ideértve a budapesti és a nemzeti éghajlatváltozási stratégiát, valamint a Hegyvidéki Önkormányzat egyéb dokumentumait, például az integrált településfejlesztési stratégiáját és a környezetvédelmi programját. Az előnyök és hátrányok elemzését is elvégezzük, emellett megfogalmazzuk, mi a Hegyvidék küldetése és jövőképe az éghajlatváltozás terén. Szintén készül egy-egy fejezet a kibocsátáscsökkentés és az alkalmazkodás hosszú távú céljairól, intézkedéseiről, végül pedig azt vizsgáljuk, hogyan tudja beépíteni az önkormányzat a mindennapi tevékenységébe a klímavédelmi szempontokat – legyen szó a jogalkotási folyamatokról, vagy akár az éves költségvetési tervezésről.
– A Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterv már megfogalmazott egy ambiciózus célkitűzést: 2030-ig legalább 40%-kal kell csökkenteni a Hegyvidék szén-dioxid-kibocsátását. Ennél is többet szeretnének elérni az új klímastratégiával?
– Nem lenne teljesen irreális, ha 2050-ig a teljes kibocsátássemlegességet tűznénk ki célul – az erdők és a zöld területek szénmegkötő képessége ellensúlyozza a „maradék” kibocsátásokat –, a jövőképről azonban még egyeztetnünk kell minden kerületi érintettel. A klímastratégiát nyílt részvételen alapuló tervezéssel, a hegyvidéki polgárok bevonásával szeretnénk kialakítani. Rövidesen közzéteszünk egy online kérdőívet, később pedig, szintén online formában, workshopokat tartunk, amiken bemutatjuk a stratégia egyes elemeit. Mivel az önkormányzatnak alapvetően szervező, katalizáló – nem pedig végrehajtó – szerepe van az éghajlatvédelemben, fontos, hogy közösségi részvétellel alkossuk meg a szemléletformálásra nagy hangsúlyt helyező stratégiát. A klíma- és energiatudatosságot erősíteni hivatott beavatkozások, intézkedések sikeressége elsősorban a fejünkben és a szívünkben dől el.
sz.
Készült a KEHOP-1.2.1 – Helyi klímastratégia elkészítése, valamint klímatudatosságot erősítő szemléletformálás a Hegyvidéken program keretében.