Jelenléti oktatás biztonságos körülmények között

A statisztikai hivatal adatai szerint 1 millió 812 ezer gyerek és fiatal vesz részt a köznevelés, a szakképzés, valamint a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben. Óriási tehát a feladat az iskolafenntartók számára, hogy a koronavírus-járvány közepette is biztonságosak maradjanak az intézmények, mivel iskolánként több száz, akár ezernél is több diák tölti ideje nagy részét egymás közvetlen közelében. Elkerülhetetlen a csoportosulások kialakulása, a közvetlen kapcsolat az iskolatársak, tanárok között, tehát olyanokkal, akik nem ismerhetik pontosan egymás egészségi állapotát.
Mint Hajnissné Anda Éva, a Közép-Budai Tankerületi Központ vezetője elmondta, arra kell összpontosítani, hogy a koronavírus ne „robbanjon be” az iskolákba, ne legyen szükség kényszerből egész osztályokat hosszabb-rövidebb időre a digitális oktatásra átállítani, és természetesen a gyerekek ne legyenek veszélyben a COVID miatt. Mindezek érdekében a kormány átfogó intézkedéscsomagot fogadott el, amely bár enyhébb az elmúlt tanévihez képest, így is számos ajánlást fogalmaz meg.
Amellett, hogy mindenhol javallott a higiéniás és alapvető egészségvédelmi szabályok fokozott betartása, a sikeres védekezésnek és a magas átoltottságnak köszönhetően az óvodákban és az iskolákban sincsenek szigorú korlátozó intézkedések. Sőt, jóval nagyobb döntési szabadságot kaptak az intézmények, amelyek saját működési rendet is alkalmazhatnak.
Ami a kereteket illeti, lényeges elem, hogy meghatározott időközönként fertőtlenítőtakarítást kell végezni az iskolákban, valamint felhívni a szülők figyelmét, hogy tüneteket mutató gyereket ne vigyenek közösségbe. A mindennapokhoz hasonlóan nem kötelező a maszkviselés, de azt nem lehet megtiltani. Bármelyik tanuló az intézmény bármely pontján tartózkodhat maszkban.
Nem kell mérni reggeli belépéskor a testhőmérsékletet, és kötelező tesztelés sem lesz, ugyanakkor az iskola saját szabályzata ezt előírhatja. Szintén nincs a távolságtartásra vonatkozó előírás, az intézmények viszont továbbra is dönthetnek úgy, hogy tágasabb termekben helyezik el az osztályokat. Lehetőségük van arra is, hogy a nagyobb csoportosulások megelőzése érdekében az étkezéseket, vagy a testnevelésórákat bontásokban tartsák meg. A testnevelés egyébként szeptembertől zárt térben is megoldható.
Sarkalatos szabály, hogy a koronavírus tüneteit produkáló gyereket nem szabad közösségbe vinni, amíg fel nem gyógyul, illetve nincs meghatározva a betegsége. A fertőzött diákot azonnal el kell különíteni, és értesíteni kell az illetékes hivatalt. Akik kapcsolatba kerültek a fertőzött tanulóval vagy tanárral, önkéntes alapon néhány napig maradjanak otthon, és figyeljék az esetleges tünetek megjelenését!
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma belföldi osztálykirándulásokat javasol. Ezek lehetnek többnapos, ott alvós utazások is, amik korábban tilosak voltak. Nyári tábort, gólyatábort szeptember végéig lehet szervezni.
Szintén lényeges változás, hogy a szülő csak alapos indokkal veheti ki gyermekét az iskolából. Arról pedig az iskolaigazgató dönt, hogy a járványhelyzet miatti igazolt hiányzásnak fogadja el, vagy sem, amennyiben nem áll rendelkezésre orvosi igazolás a diák távollétéről. Erre a szigorításra azért volt szükség, mert az előző tanévben a vírus továbbadásától tartva sokan nem engedték el otthonról gyermeküket.
Azért, hogy ennek még kisebb legyen az esélye, szeptember elején négynapos iskolai oltási kampány zajlott. A családok előre jelezhették igényüket, a jelentkezők a saját iskolájukban vagy egy közeli iskolában kapták meg az oltást. Közel 48 ezer általános és középiskolást regisztráltak. Iskola- és háziorvosok oltották be Pfizer vakcinával a 12 év feletti diákokat, ők a második dózist három héttel később ugyanott kapják majd meg, ahol az elsőt.
A Közép-Budai Tankerületi Központ vezetője arról is beszélt, hogy az oltási hajlandóság megnyugtatónak mondható a XII. kerületi iskolásoknál. Még gyorsabban halad a tanárok oltása, mostanra a pedagógusok több mint kilencven százaléka kapta meg a vakcinát, így nem kell tartani egész tantestületek megfertőződésétől a Hegyvidéken.

M.

Ifjú tudósok

Mezei Rozi Lili és Sikos Ágoston Soma, a Városmajori Gimnázium két tanulója képviseli a Hegyvidéket az Ifjú tudósok vetélkedő televíziós döntőjének történelem szekciójában. Az ország legjobb nyolc diákja jutott be a fináléba, ahol párokba osztva, kieséses rendszerben küzdenek meg az Év ifjú tudósa címért. A történelem szekció közép- és elődöntői esténként láthatók a Magyar Televízió m5 csatornáján, míg a döntőt szeptember 12-én, vasárnap 18.35-kor közvetíti a tévé.