Új csúcs, régi győztes a kilátófutáson

21,26 másodperc. Mindössze ennyi időre volt szüksége Hirling Márknak, hogy megbirkózzon 134 lépcsőfokkal, és futva feljusson a 23,5 méter magas János-hegyi Erzsébet-kilátó tetejére. Csak összehasonlításképpen: ez nagyjából egy panelház nyolcadik emeletének felel meg.

Az összetett győztes időeredménye egyben új kilátórekord, miként az eddigi valamennyi csúcs a Németvölgyi Általános Iskola egykori növendékének nevéhez fűződik. Nem csoda, hogy eddig senki sem tudta legyőzni, nyugodtan nevezhetjük őt az idén már tizenkettedik alkalommal megrendezett Fuss a csúcsra! verseny örökös bajnokának. Van azért egy kis csavar a történetben, ugyanis tavaly a koronavírus miatt nem a kilátóban, hanem az oda vezető lépcsőn mérték össze tudásukat a versenyzők, és akkor egy másik futó bizonyult a leggyorsabbnak.

„Akkor nem én nyertem, és azon a pályán revansot sem tudok venni, mivel remélhetőleg csak egyszeri alkalomról volt szó. Egyébként nem zavar, ha legyőznek, inkább még jobb teljesítményre ösztönöz. A Németvölgyiben a tornatanárom arra intett, hogy mindig a jobbakkal fussak, mert tőlük tudok tanulni, és igaza volt” – osztotta meg velünk versenyzői ars poeticáját a lépcsőfutás győztese.

Hirling Márk a szokásától eltérően ezúttal alig készült a versenyre, és más komolyabb megméretésen sem indult a szezonban. Amin viszont nem változtatott, az a szerelése, és ez most is bejött. „Szinte hihetetlen, de mind a tizenegy versenyemen ugyanazt a futónadrágot viseltem, ami azt jelenti, hogy nem híztam meg” – mondta nevetve.

A győztes sorrendben hatodik alkalommal futott édesapja cipőjében, mert azóta sem talál jobbat a csúszós felülethez. „Értékes másodperceket lehet veszíteni, ha kipörög az ember lába, ezért ragaszkodom ehhez a jól bevált futócipőhöz – magyarázta. – Különösebb taktikám továbbra sincs, beleadok mindent a rajttól kezdve, a végén pedig a korlátot is igénybe veszem, hogy mielőbb felérjek, szóval ott már kézzel-lábbal küzdök. Most azt gondolom, még néhány évig elindulok a versenyen, aztán meglátjuk, meddig jutok az időeredményt tekintve. Utána átadom a helyem, és drukkolok a többieknek.”

Míg Hirling Márk és kihívói számára azért számít az eredmény, a János-hegyre kilátogatók döntő többségének valóban a részvétel a fontos. Így volt ezzel a Tóth család is, amely visszatérő résztvevője a sportrendezvénynek.

„Talán nyolc évvel ezelőtt indultunk először, akkor még ketten. Aztán megszületett a kislányunk, így kihagytunk pár évet, de most ismét eljöttünk, és hármasban hódítottuk meg a kilátót” – mesélte Tóth Ildikó, aki szerint igazi családi rendezvény a verseny, amely a számos kiegészítő programnak köszönhetően sokféle szórakozást kínál.

Móczán Mónika, a szervező Hegyvidéki Szabadidősport Nonprofit Kft. vezetője arról beszélt, hogy egy év után térhettek vissza az Erzsébet-kilátóba: „Tavaly nem lehetett beltéren futóversenyt rendezni, ezúttal viszont nincs ilyen korlátozás, így nem volt kérdés, hogy ismét itt lesz a futás. Méghozzá telt ház mellett, hiszen mind a háromszáz rajtszám elfogyott, ebből kétszázhetven már az előnevezéskor gazdára talált.”

A sportvezető azt is elmondta, hogy a szokásokhoz híven minden résztvevőnek járt a szponzorok jóvoltából egészséges finomságokat tartalmazó befutócsomag, valamint egy póló, míg a korcsoportonként meghatározott szintidőt teljesítők ráadásajándékot kaptak. Az összetett női és férfi győztes 30 ezer forint értékű, a családi kategória leggyorsabbjai 8 ezer, a többiek 5 ezer forintos sportszerutalványt vihettek haza.

sm.