Transzcendentális utazás a húsvét fényében

Húsvét fénye – ezt a címet kapta a Galéria 12 Egyesület képzőművészeinek idei ünnepi kiállítása. A megnyitó kezdetén, ráhangolódásként, Szikora Borbála fuvolaművész előadásában Bach Máté passiójából hallgattunk meg részleteket. Ezek közül az egyik, a korál a Megváltó fényes Isten-arcát idézte meg.

Amikor Krisztus szenvedésére emlékezünk, ez a dal mindent kifejez – kapcsolódott a zenéhez köszöntőjében Borza Teréz, a Galéria 12 Egyesület elnöke. Dvorszky Hedvig művészettörténész pedig azzal kezdte beszédét, hogy megemlítette: Borza Teréz alkotása pontosan ennek szellemében szerepel a tárlaton.

A kiállított munkák ezúttal is a sokszínűséget és az ünnephez kapcsolódás sokféleségét tükrözik, ezért a művészettörténész sorra megemlítette az alkotók nevét és műveik címét: Kókay Krisztina – Feltámadás, Makkai Márta – Ikon, Rainer Péter – Hajótemplom-modell, Maczkó Erzsébet – Fűzkorpusz, Láng-Miticzky Katalin – Megváltás (triptichon), Vörös Valéria – Lendület, Németh Andrea – Veletek vagyunk, Magyar Gábor – DCCLXX, Szamos Iván – Rügyezés, Miroljuba Gendova – Bőség, Kádár Katalin – Húsvét, Donáth Lajos – Eső után, Vén Zoltán – Hitetlen Tamás, Borza Teréz – Nagypéntek fénye, Angyal Júlia – Ébredés, Károlyi András – Feltámadás előtt, Vida Zsuzsa – A fény tükröződése (üvegművészeti alkotás), Aknay Tibor Korpuszok-fotósorozata, Orient Enikő – Fohász (a kiállításmeghívón ez a mű szerepelt), Vízy László – Tavaszi felhő Pannonhalma felett, Vörös Valéria – Lendület, Tóth József Füles humoros, húsvéti nyuszis fotómontázsa, Székács Zoltán – Kvantum-kör. Ez utóbbival kapcsolatban Dvorszky Hedvig a művész rövid jellemzését is felolvasta: „Fényjelenség Mátrix-ábrázolásban, amiben lehetőségünk van egy transzcendentális, természetfölötti utazásra.”

Több alkotó konkrétabban reagált a húsvét témájára, a természet ébredésére. A művészettörténész érdekesnek találta Magyar Gábor alkotását, akinek papíralapú munkáján a kereszt a fő motívum, amelynek szárai végén a változásokra utaló gesztusok megfordulnak. A balról jobbra, felfelé áramló motívumok a feltámadás jelei, a két háttérben lévő háromszög isteni jelkép, akárcsak a kép alsó felében a kereszt előtti térképzetet idéző háromszög, amelynek felső felületét a húsvét fénye világítja meg. Ha a két háttérben lévő aranyszínű háromszöget egymásra tolnánk, ószövetségi jelképet, egy Dávid-csillagot kapnánk.

Dvorszky Hedvig néhány gondolatát is megosztotta a megnyitó vendégeivel: „Az ember fantáziájának eredménye a művészet. Ennek vannak gyakorlati eszközei, mint a beszéd, az írás, a kép, a hangok és azok leírásai, vagy a mozgás, és ha nagyon kitágítjuk, akkor minden olyan emberi ténykedés, mely a tökéletességre törekszik. A fényről – húsvét esetén – gondolatainknak mindenképpen a megfoghatatlan, megérthetetlen, ám nagyon vágyott felülemelkedés érzéséből kell táplálkoznia, hiszen ezért foglalkozunk vele a legváltozatosabb módon, mert szeretnénk megérteni, szeretnénk részesei lenni. Mindig föl akarunk emelkedni a hétköznapiból és az átlagból, és ez a művész legnagyobb feladata.”

Mit jelképez a hívő ember gondolatvilágában a fény? A megváltó reményt, a boldog jövőt. A nem hívő embert is megihleti a természet ismétlődő ritmusa, amelynek egyik máig biztos jelensége az idő, a napszakok változása, minden egyéb ennek a következménye – tette hozzá a művészettörténész. Zárásként, mivel a magyar költészet napját is épp a megnyitó idején, a nagyhét első napján ünnepeltük, József Attila Tavasz van, gyönyörű, valamint Szabó Lőrinc Tavasz című versének soraival azt kívánta, minél többen fedezhessék fel maguknak a keresztény misztérium örömhírét.

SzD

A Húsvét fénye című kiállítás április 30-ig látható, mindennap 16.00–22.00 óráig (vasárnap zárva). Cím: Galéria 12 Kávézó és Borbár – XII., Hajnóczy József utca 21.