Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Két csapattal az Ultrabalatonon

Március vége óta ismét működik a Városmajori Futóklub, amelynek keretében ingyenesen sportolhatnak a kerületiek a szervező Hegyvidéki Szabadidősport Nonprofit Kft. jóvoltából. A Szamos utcai futókörön és a környékén gőzerővel folyik a felkészülés, mivel a klubtagok a hónap végén ismét elindulnak Közép-Európa leghosszabb futóversenyén, a Balatont megkerülő, egykörös Ultrabalatonon. A klub mindennapjairól Maka Anna edzőt kérdeztük.

  • Mióta foglalkozik a csapattal?
  • 2020 tavaszán kezdtem, a „COVID-nyitás” után, úgyhogy ez már a harmadik évadom, a futóklub pedig ennél is régebbi, úgyhogy összeszokott társaságot vehettem át. Pontosabban vehettünk, mivel több edző foglalkozik a futókkal. Mindannyian a TF-re járunk és sportolók vagyunk, én 400 és 800 méteren atletizálok a TFSE színeiben.
  • Milyen állapotban volt a társaság, amikor elkezdett dolgozni velük?
  • Elődeink jó munkát végeztek, főleg a „kemény magon” látszik, hogy sokáig profi felkészítést kaptak. Az ő állóképességük a koronavírus miatti kényszerű bezárás ellenére is megfelelő volt, hiszen sok hosszú futást elvégeztek már. Ezért arra koncentráltam, hogy a gyorsaságot fejlesszük, mert ez egyedül nem megy, jó, ha van szakmai segítség. A másik terület a technika: ha valaki helyesen fut, sokkal később fárad el, gyorsabb lesz, és nagyobb távokat tud teljesíteni. Ráadásul a helytelen technika következménye a rossz talajfogás, annak pedig az, hogy jobban terhelődnek a porcok és az ízületek. Felnőttkorban ez még komolyabb problémákat okozhat.
  • Milyen a jó futótechnika?
  • Beszéljünk először arról, milyen a rossz! A legnagyobb hiba, hogy sokan sarokkal fogják a talajt, azaz elsőként a sarkuk ér a földhöz, ami egyfajta trappoló futást eredményez. A másik épp az ellenkezője, amikor valaki konkrétan a lábujjaira érkezik. A helyes az, ha az egész talpon végiggördülünk. Fontos a karmunka is, hogy ne kaszáljunk a törzsünk elé, mert az csak energiát vesz el. Ellentétes kar- és lábmozgásra van szükség, méghozzá vállból, nem könyékből. A törzs helyzete is problémás szokott lenni, az a jó, ha picit előredől futás közben. Sokan „beleülősen” futnak, ami azt jelenti, hogy a csípőjük túlságosan alul van.
  • Mi a tapasztalata ezen a téren a hegyvidéki futókkal?
  • Azoknak a technikája rengeteget fejlődött, akik rendszeresen lejárnak edzeni, még úgy is, hogy viszonylag keveset találkozunk. Azt tapasztalom, hogy néhány hónap után már látványos a különbség a kezdeti és a pillanatnyi állapot között.Ket_csapattal_az_Ultrabalatonon
  • Lehet mérni az előrelépést?
  • Természetesen! Tavaly a Normafa Futóklubban minden hónapban hasonló edzéstervet követtünk, így egyértelműen lehetett látni és mérni a fejlődést. Megnézzük, ki mennyi idő alatt fut le egy adott távot különböző időpontokban – ez egy konkrét mérőszám. A futók is érzik, hogy később jön a fáradtság, könnyebben is mozognak, mert jobban tudják hasznosítani az energiáikat. A mérés fontos a motiváció szempontjából is, nagyszerű visszaigazolása az elvégzett munkának. Nemcsak az egyénnek, hanem a többieknek is, akik látják, hová lehet eljutni.
  • Hogy néz ki egy átlagos edzés a Városmajorban?
  • Márciusban indultunk, az elején az állóképesség növelésére koncentrálunk, ahogy a téli szezonban is a Gesztenyés kertben. Hosszú, kitartó futásokat tartunk. Nemsokára elkezdünk iramváltogatással foglalkozni szakaszosan, úgy, hogy nincs közben megállás. Csinálunk piramisfutást, amikor vannak pihenők az egy-két-három-négy körös futások között, ezekkel a gyorsaság is fejleszthető.
  • Hamarosan éles helyzetben mérhetik le, hogy hol tartanak.
  • Valóban így van, ismét elindulunk az Ultrabalatonon. Tavaly a tervezett szintidőn bőven belül végeztünk, aminek nagyon örültünk, nem számítottunk ilyen jó eredményre. Ez erős középmezőnyt jelentett, ráadásul sokan éppen csak kilábaltak a koronavírusból. Kellett hozzá az is, hogy nagyon összeállt a társaság, és az is jól sült el, hogy az első etap után átbeszéltük a hibákat. A második futása mindenkinek jobban sikerült. Az idén a tervek szerint egy 12 és egy 8 fős csapattal indulunk, az előbbiben a középhaladók, a másikban a haladók kapnak helyet.
  • Nagyjából ez is az állandó létszám?
  • Nagyjából ekkora az a bizonyos „kemény mag”. Viszont örömmel mondhatom, hogy mindig jönnek újak. Rendszeresen mintegy húszan járnak edzésre, ami ideális létszám. Jellemzően a 40-50 évesek vannak többségben, de fiatalabbakból sincs hiány. Sőt, a 60-as korosztály is képviselteti magát. A Normafán még egy 70 év feletti úr is mellénk szegődött, örömmel fogadtuk őt. Jó látni, hogy az emberek az élményért futnak, és küzdenek, ha kell, mert ez a futás lényege.

sm.

 A Városmajori Futóklubhoz keddenként 18.30-kor csatlakozhatnak az érdeklődők. Gyülekező néhány perccel korábban!