Az év rovara az óriás énekeskabóca
Az óriás énekeskabóca két okból is megérdemli figyelmünket. Egyrészt egyik hazai élőhelye a budai hegyvidék, másrészt a nyári hónapokban nehéz nem észrevenni a jelenlétét. Bár a termetes rovart kevesen látják szemtől szemben, mediterrán nyaralásokat idéző hangja betölti kerületünk zöldövezeti részét.
Az énekeskabócák körülbelül 2500 fajjal képviseltetik magukat elsősorban a trópusokon, a délkelet-ázsiai térségben. Az óriás énekeskabóca a Földközi-tenger partvidékén mindenütt előfordul, de Németország déli tartományaiban és a Közel-Keleten is otthon van. Hazánkban a Balaton-felvidéken és a Budai-hegységben fordul elő nagyobb számban, de az utóbbi években terjedésnek indult a Nyugat-Dunántúlon is. Kedveli a meleg, dombvidéki erdőket – különösen akkor, ha a lombhullatók között fenyőféléket is talál.
Az óriás jelző nem túlzás, hiszen a rovar akár 4 centiméter hosszú is lehet. Ha áttetsző szárnyait kitárja, ennek a kétszeresére „nő”, így már vetekszik a szarvasbogarak méretével. Jellegzetes alakja miatt könnyű felismerni, de mivel jól beleolvad környezetébe, mégsem sokszor kerül szem elé. Tompa, vaskos feje alján található a szájszerve, amellyel növényi nedveket szívogat néhányhetes „felnőtt” élete során.
Többéves föld alatti lárvaélet után a legtöbb kabóca júliusban kel ki a fák kérgére felmászó lárvából. Gyakran tömegével látható üres lárvabőr a fák, villanyoszlopok felületén.
A kifejlett hím rovar énekel, azaz a potroh két oldalán elhelyezkedő speciális hártyát mozgatja. A keletkező hangot az üreges test úgy felerősíti, hogy nyílt terepen akár száz méterre is elhallatszik. Az ének alapján ismeri fel a nőstény a fajtársait, ami arra utal, hogy jó a hallásuk, és egészen pontosan be tudják azonosítani a fajra jellemző hangmintázatot.
A kabócák meleg nyári estéken kórusban dalolásznak, mégis nehéz őket megtalálni, mert ha valaki közeledik, elhallgatnak, és remek rejtőzködésükre hagyatkoznak. Persze sok kerti és erdei madár les a kiadós falatokra, előlük pedig már nem olyan könnyű elbújni. A testes rovarok így a tápláléklánc fontos elemei is.
Az ének jutalma a nőstények kegye, ami végül az augusztusi időszakban esedékes peterakásban nyer értelmet. A fák ágaira rakott peték kikelés után a földre vetik és gyorsan beássák magukat a felszín alá. Nem tudni, hány évig tart láthatatlan fejlődésük, de optimális körülmények között is legalább három-négy esztendőt felemészthet ez az életszakasz. Nálunk, az elterjedési terület északi határán akár ennek a duplája is lehet.
Nyilván hiába ajánlgatnánk a hegyvidékieknek a megtalált lárvák elfogyasztását, pedig az ókori római leírások szerint a kabócalárva keresett csemege volt. A mi gasztronómiai ízlésünkhöz inkább, könnyű nyáresti vacsora és rozé mellett, az énekük hallgatása áll közel.
Talán éppen ez a kellemes élmény segíthette őt győzelemre a Magyar Rovartani Társaság honlapján meghirdetett közönségszavazáson. A gigászok küzdelmében a legnagyobb közép-európai kabócafaj mögött az óriás tőrösdarázs és az akár 11,5 centire is megnövő fűrészlábú szöcske maradt alul, még ha csak egy fejhangnyival is.
B.