A hegyvidéki nemzetiségi önkormányzatok közmeghallgatásai (II.)
A koronavírus-járvány miatt egyévnyi kihagyással tartottak ismét közmeghallgatásokat a Hegyvidéken működő nemzetiségi önkormányzatok 2021 végén. Az érdeklődők arról kaptak képet, hogy a helyi közösségek mivel foglalkoztak az utóbbi időben, és milyen terveik vannak a következő időszakra.
NÉMET NEMZETISÉG
Gazdag programsorozat
A 2021-es év a fiatalokat és az időseket egyaránt próbára tette az élet számos területén – kezdte beszámolóját a közmeghallgatáson Kövesdiné Martin Nóra Anna, a Budapest Hegyvidék XII. kerület Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. Mint fogalmazott, ismét bebizonyosodott, hogy igazi értékeket csak a múlt tisztelete és a hagyományok ápolása mellett lehet teremteni, ami a német önkormányzat alapgondolata. Köszönetet mondott a Jókai Klub és a Hegyvidéki Önkormányzat sokrétű segítségéért, erre is szükség volt ahhoz, hogy előadásokkal, színes programokkal, a fiatalok bevonásával tudják ápolni a német hagyományokat.
Mint elhangzott, január 17-én szentmise keretében emlékeztek meg a németek kitelepítéséről, másnap pedig az Istenhegyi Szent László-templom melletti keresztnél virágokat helyeztek el a Svábhegyi Jókai Mór Általános Iskola és Német Nemzetiségi Általános Iskola diákjaival közösen. A pandémia miatt a Batyus bál elmaradt, viszont online keretek között bemutatták a sváb fánk sütését, aminek nagy nézettsége volt. Szintén az interneten lehetett figyelemmel követni a Böjt és Húsvét elnevezésű rendezvényt.
Május 23-án meg tudták tartani a pünkösdi ünnepet, amin a Lochberg Táncegyüttes táncai és az ünnepkört felelevenítő szokásokat bemutató előadás szórakoztatták a közönséget. A Szent László-templom előtti téren kirakodóvásárt és kézműves foglalkozásokat tartottak, pünkösdhétfőn megkoszorúzták a Hősök emlékművét. A templom körüli stációk szentelési ünnepén szintén a német nemzetiségi önkormányzat biztosította a zenés, táncos műsort, és látta vendégül a résztvevőket.
Május 29-én a Magyarországi Katolikus Németek Egyesületével és a Budakeszi Asszonykórussal közösen műsoros délutánt szerveztek. Június 6-án egy hagyományőrző oltár állításával és virágok vásárlásával támogatták az úrnapi körmenetet. Zenekar és tánccsoport részvételével műsort szerveztek a Pannonia Sacra Katolikus Óvoda bokrétaavató ünnepségén, és kirakodóvásárt is tartottak a templom körüli téren.
Szeptember 26-án, a hagyományos terményünnepen, tánccal, zenével, kirakodóvásárral, mobil kis malommal, iskolások fellépésével várták az érdeklődőket. Október 31-én, a Kadarka-ünnep keretében, Erdő Péter bíboros áldotta meg a Pannonia Sacra Katolikus Óvodát. Ezt követően a sváb szüreten a gyerekek szőlőt préseltek, mustot kóstoltak, perecet és kalácsot gyúrtak, majd ezeket együtt kisütötték kemencében.
December 4-én sváb disznótoros volt, míg december 12-én adventi térzenét és jótékonysági süteményvásárt rendeztek az Istenhegyi Szent László-templom előtti téren. A befolyt összeget a Kárpátaljai Családokért Egyesület „Tudom, kinek segítek” programjának ajánlották fel. December 15-én Idősek karácsonyát rendeztek óvodások, valamint a Svábhegyi Jókai Mór iskola diákjai közreműködésével.
Az elnök végezetül arról is szólt, hogy segítették a nemzetiségi tanulók Sváb betlehemezését, valamint a Tamási Áron Általános Iskola, Gimnázium és Német Nemzetiségi Gimnázium tanulóinak a nemzetiségi táboroztatását. Feladatalapú támogatásból egyenként 300 000 forint értékben vásároltak eszközöket a nemzetiségi tanintézmények számára.
ÖRMÉNY NEMZETISÉG
Közösségépítő séták
Hegedüs Annamária Borbála, a hegyvidéki örmény nemzetiségi önkormányzat elnöke a közmeghallgatáson mindenekelőtt sajnálatát fejezte ki, hogy a járványügyi szabályok miatt nem tudták megtartani az ilyenkor szokásos műsoros, zenés programjukat. Az év eseményeiről elmondta, hogy 2021 januárjában megjelentették Schmidt Irén Örményország kultikus emlékei – a khacskárok könyve című munkáját. Februárban a közreműködésükkel szerepelhetett a Hatoscsatorna műsorában a hegyvidéki Hervay Tamás, akinek testvére Hervay Gizella, a híres erdélyi író és költő. A televízióban Hervay Tamás saját versesgyűjteményét is bemutatta, a kötet kiadását az örmény önkormányzat támogatta.
Áprilisban online könyvbemutatót szerveztek Schmidt Irénnek, majd május 25-én, „Örmény emlékek nyomában” címmel, Gondos Béla vezetésével városnéző sétát tartottak. Június 17-én az örmény síremlékeket látogatták meg a Fiumei úti sírkertben, valamint az EÖGYKE (Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület) Klub szervezésében, az önkormányzat támogatásával, az erdélyi épített örökségek restaurálásról szóló előadáson vehettek részt az érdeklődők.
Nagy népszerűségnek örvendtek a „Nyári séták”, amelyek alkalmat adtak a közösségépítésre. Elsőként július 7-én a fóti kastélyt és templomot nézték meg, július 22-én pedig dr. Marosi Ilona képzőművésznél jártak, hogy megcsodálják legújabb festményeit.
Augusztus 27–29-ig Mátészalkára látogattak, szeptember 26-án a Fogolykiváltó Boldogasszony-búcsú szentmiséjén vettek részt, két nappal később pedig kirándulást szerveztek a Csepel-szigetre. Október elején pétermonostorai túra szerepelt a programban, míg október 16-án október 6-a és október 23-a alkalmából tartottak koszorúzást, valamint emlékkoncertet az Orlay utcai örmény katolikus lelkészségen. Október 21-én Tóth Ilonka szülőházát keresték fel.
November 6-án az örmény önkormányzat szervezésében Misztótfalusi Kis Miklós életútjáról szóló előadást hallgathattak meg az érdeklődők a MOM Kulturális Központban, továbbá Harsáczki György beszélt az analóg nyomdatechnikától a digitális technikáig tartó fejlődésről. November 18-án Kenyeres Oszkárt hívták meg az EÖGYKE Klubba, aki az örmény nevezetességeket és a fontosabb örmény személyiségeket mutatta be.
Hegedüs Annamária Borbála az idei terveikről szólva elmondta, szeretnék felkérni Zsigmond Benedeket, hogy tartson előadást az örmény liturgiáról. Hegyvidéki sétát terveznek az örmény emlékek nyomában, Detre Villő vezetésével, akinek az édesapja, Detre László évtizedeken át a Svábhegyi Csillagvizsgáló igazgatója volt. Márciusban örmény templomot és múzeumot keresnének fel, míg májusra több kirándulást szerveznének.
Júniusban erdélyi körutat tennének a négy fő örmény település, Szamosújvár, Erzsébetváros, Gyergyószentmiklós és Csíkszépvíz érintésével. Elvállalták a júniusi EÖGYKE Klub megrendezését, ennek témájául a 200 éve született Czetz Jánost választották, aki aradi vértanú lett volna, ha nem hagyja el Magyarországot.
Júliusban újabb kirándulások, séták szerepelnek a tervek között, augusztusban pedig ismét EÖGYKE Klub lesz. Szeptemberben óbudai barangolás várható Czetz János nyomában, míg októberben gálaműsort rendeznének: ezen egy színdarab létrehozása az elképzelés, más önkormányzatok bevonásával.
ROMA NEMZETISÉG
Iskolai nyílt nap
Számos programmal készült 2021-re a Budapest XII. kerületi Roma Nemzetiségi Önkormányzat, ám a pandémia miatt ezek többségét nem tudta megtartani. Ecseriné Boros Magdolna elnök a közmeghallgatásukon elmondta, hogy október 23-án jelen voltak a Hegyvidéki Önkormányzat által szervezett megemlékezésen, és koszorút helyeztek el a Gesztenyés kertben álló ’56-os emlékműnél. Elmaradt viszont a szokásos március 15-i koszorúzás, miként a gyerekeknek szervezett Roma napot is le kellett mondaniuk. Ez utóbbit nyáron bográcsozással pótolták.
Ugyancsak nyáron, a budapesti Ybl Miklós Építőipari Technikum és Szakképző Iskola segítségével, vendéglátással egybekötött építőipari szakmai bemutatót szervezett a roma önkormányzat. A nagy érdeklődésre való tekintettel pedig, ennek folytatásaként, támogatta az iskolában december 3-án megrendezett nyílt napot. Az Ybl egy speciális oktatási intézmény, különböző ösztöndíjpályázatokat biztosít hátrányos helyzetű diákoknak, köztük roma származásúaknak, hogy így segítse a tanulásukat.
Az elnök kiemelte, hogy minél több hegyvidéki roma fiatallal szeretnék megismertetni az iskola képzéseit. Bíznak abban, hogy sokak érdeklődését sikerül felkelteniük, hiszen ezzel pozitív jövőképet tudnak közvetíteni.
SZERB NEMZETISÉG
Telt házas Tabán Est
A koronavírus-járvány a hegyvidéki szerb önkormányzat terveit is átírta 2021-ben, különösen az év első felében, amikor el kellett halasztani a programokat, például egy régóta tervezett zarándokutat – mondta el a testület közmeghallgatásán dr. Lásztity Dömötör elnök. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy jellegzetes ünnepeikről tavaly is megemlékeztek – igaz, csak szűk körben. Kis létszámban részt vettek a grábóci búcsún, továbbá megkoszorúzták az Orczy-kertben található szerb emléket, az Illés-kutat.
A Tabán Estet viszont szerencsére meg lehetett tartani. A 26. alkalommal meghirdetett rendezvényen – amelynek a létrejöttét a XII. kerületi szerb önkormányzat társszervezőként segítette – a Tabán Szerb Folklór Egyesület néptáncegyüttese lépett fel. A telt házas esten a fővárosi szerbek nagy része jelen volt, sőt, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke, Milorad Dodik is ellátogatott az eseményre október 5-én a MOM Kulturális Központba.
Október 23-án a szerb önkormányzat képviselői is részt vettek a Hegyvidéki Önkormányzat Gesztenyés kerti megemlékezésén. Dr. Lásztity Dömötör arról is említést tett, hogy ősszel sikerült egy régi ügy végére pontot tenniük: a Farkasréti temetőben lévő szerb síremléket, ahol a tabáni temetőből 1930-ban kihantolt és exhumált szerbek földi maradványai találhatók, rendbe teszik, valamint magukra vállalják a sírhely további huszonöt évre szóló megváltási díját.
SZLOVÁK NEMZETISÉG
A szlovák irodalom jövője
A közmeghallgatást megnyitó Hrivnák Mihály elnök bevezetőjében elmondta, hogy a hegyvidéki szlovák önkormányzati testület tavaly egy harmadik taggal, Szin Alfijával bővült. Ez örvendetes, az viszont már nem, hogy a korlátozások miatt nem tudták minden tervüket megvalósítani.
A „Vyhonky 40.” című szöveggyűjtemény műsorral egybekötött bemutatóján Patrik Šenkár irodalomtudós, a komáromi Selye János Egyetem előadója, valamint Karol Wlachovský irodalomkritikus, műfordító beszélt a 2018-ban megrendezett szimpózium anyagát tartalmazó könyvről. Ebből kiindulva igyekeztek következtetéseket levonni a magyarországi szlovák irodalom jövőjével kapcsolatban. Az eseményről a szlovák Ľudové Noviny magazin nagy terjedelmű cikkben számolt be, az írás az egyik résztvevő jóvoltából Szlovákiában is megjelent.
Egy másik rendezvény Áchim L. Andráshoz, a szlovák származású, békéscsabai születésű, volt magyar parlamenti képviselőhöz kötődött volna, ám ez kényszerűségből elmaradt. A hegyvidéki szlovák önkormányzat húsz éve foglalkozik Áchim L. Andrással, több könyvet jelentetett meg róla, szobrot állíttatott a tiszteletére. A járványügyi helyzetre való tekintettel a képviselők úgy döntöttek, hogy a volt politikus születésének 150. és halálának 110. évfordulója alkalmából tervezett márciusi ünnepség helyett – az Áchim L. András Emlékbizottság néhány tagjával közösen – megkoszorúzzák a Vajdahunyad várában álló Áchim L. András-szobrot.
Hrivnák Mihály felelevenítette, hogy a Matica Slovenská 2019-ben konferenciát szervezett. Az erről készült emlékkönyvben a hegyvidéki szlovák önkormányzat írása is megtalálható.
Szlovák napot is terveztek, amit más kerületek régóta megrendeznek, de anyagi okokból a Hegyvidéken eddig erre nem volt lehetőség. A III., IX., XIII. és XIV. kerületi szlovák nemzetiségi önkormányzatok rendezvényein tavaly a hegyvidéki szlovákok is részt vettek, és mint az elnök elmondta, bízik abban, hogy 2022-ben megtarthatják a saját nagyszabású színpadi programjukat.
Dr. Zsolnay János elnökhelyettes képviselte a XII. kerületi szlovák önkormányzatot a hagyományos Cirill és Metód zarándoklaton Zalaváron. Jelen voltak továbbá a parlament ’56-os témára épülő konferenciáján, és anyagilag is támogatták az Ozvena szlovák nemzetiségi kórus emlékünnepségét.
Végezetül Hrivnák Mihály kérdésekre és felvetésekre válaszolva arról beszélt, hogy folyamatban van a Tótkomlósi családnevek című kiadvány magyar fordítása. Szívesen megszerveznék Áchim Kovács Anikó hegedűművész önálló estjét, valamint támogatják Gaján Vilmos fotókiállításának ötletét is, ha sikerül találni megfelelő helyszíneket.
m–k.
A többi nemzetiségi közmeghallgatásról előző lapszámunkban olvashattak.