Az üveg minden emberi érzés kifejezésére alkalmas

Vida Zsuzsa üvegművész, okleveles festő, üvegképzőművész Szín és forma vetületében című kiállítása az első, amely az idén személyesen látogatható a felújított Galéria 12 Kávézó és Borbárban. Borza Teréz, a Galéria 12 Egyesület elnöke a megnyitón arról beszélt, mekkora öröm számukra, hogy végre elindul és ilyen szép tárlattal indul el a 2022-es év.
Vajon mit jelent az, hogy „üvegképzőművész”, és honnan ered? Feledy Balázs művészeti író elmondta, ez áll Vida Zsuzsa diplomájában, eredetileg cseh nyelven, és így fordították magyarra, de a honosításkor „üvegtervező” lett belőle. Feledy szerint a titokzatos titulus magában foglalja, hogy művelője festő is, szobrász is – és ez nagyon is igaz a Ferenczy Noémi-díjas Vida Zsuzsára.A kor üvegművészetében megjelenő plasztikai törekvések az utóbbi évtizedekben felerősödtek, és ma, amikor az iparművészet mint kategória egyre inkább megszűnik, a helyét átveszi a tárgykultúrát átható design, vagy a kézműves iparművészet. A folyamatok tehát a képzőművészet felé tartanak, igazán eredeti üvegprodukciókat pedig a stúdióművekben láthatunk.
A művészeti író kitért Vida Zsuzsa tragikus hátterére. Családjukat 1947-ben száműzték szülővárosából, Rév-Komáromból a Duna túlsó oldalára. Nagy nehezen sikerült Komáromban maradniuk, ott nőtt fel, ott találkozott a legendás képzőművész tanárral, Angyal Kálmánnal. Ragyogó indulást jelentett számára a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnázium, ahol 1962-ben érettségizett.
Korán elköteleződött az üveggel. Báthory Júlia akkoriban alapította meg az üvegszakot, mellette meg kell említeni kitűnő szakoktatóját, Szabó Gyulát, valamint rajz- és festőtanárát, Újváry Lajost is. A Török Pál utcából Prágába vezetett az útja, az ottani Iparművészeti Főiskolára. Glypticára nyert felvételt, amely az ősi formakultúra szobrászathoz közel álló szakja, így 1964–69-ig a legnagyobb prágai üvegesek, Stanislav Libenský és Karel Vanura növendéke lett. Mégpedig egy izgalmas korszakban, hiszen a 70-es években a felfelé törekvő cseh üvegművészet nem a design, a funkció irányából közelített az anyaghoz, hanem a képzőművészet felől.„Az üveg minden emberi érzés kifejezésére alkalmas” – idézte a mondatot Vida Zsuzsától Feledy Balázs, amiben benne foglaltatik az alkotó hozzáállása. Művészetében a funkcionális, az autonóm, az alkalmazott üveg valóban minden emberi érzésnek a különösen talányos, a fénnyel való kezelésével egészen egyedi módját teremti meg.
Vida Zsuzsa pedagógiai tevékenysége is jelentős. Hazaérkezve 1970-től több mint negyven évig vezette az üvegszakot a Török Pál utcában. A szak ázsiója ugrásszerűen emelkedett, ennek nyomán világsikereket arattak kollégái. Művészként, tökéletességre törő igénnyel, önálló utat járt be. Jellemző alkotásai közül kiemelkednek öblösüveg-kompozíciói, üveg- és ablaktervei, emellett formatervezői és autonóm művészi teljesítménye is rendkívüli.A Galéria 12-ben láthatjuk néhány üvegtárgyát, amelyeknek figyelemre méltó a technikai háttere. Plasztikáinál, öblösüvegeinél a kör és a gyűrű forma fontossága kap jelentőséget. Mivel e formák önmagukba visszatérő jelek, az egység, valamiféle abszolútum, tökéletesség jelképeiként is felfoghatjuk őket.Üvegszobrai, vastag falú öblösüvegei inkább – a hagyományos terminológiához közelítve – kisplasztikák, amelyek majdnem mindig megmaradnak a kézzelfoghatóság dimenzióinál, méreteinél. Munkái anyagszerűek, bensőségesek, ugyanakkor sokféle módszerrel, csiszolással, homokfúvással, savazással készülnek. Plasztikái sohasem harsány mondanivalójukkal tűnnek ki, inkább sajátos líraiságukkal. Nem is lehet véletlen – idézte Feledy Balázs –, hogy Kerényi Ferenc irodalomtörténész egy 2002-ben készült katalógusban az üveg poétájának nevezte Vida Zsuzsát.
Festményei – a Fehér házak, a Középkori templom, a Homlokzat – szervesen kapcsolódnak üvegtervezői munkásságához. Az Elmozdult háromszögek című, kör alakú művek pedig azt bizonyítják, hogy „üveges” gondolkodása festői világára épül. Képein nagyon fontosak az érzelmi motivációk, a tiltakozás, a lázadás, a más művészeti ágakhoz és művészekhez kapcsolódások, erre jó példa a Csontváry ihlette alkotása.
„Technológiai és technikai sokfélesége, a rétegelés, a ragasztott síküvegek bravúros anyagkezelése, különleges színmegoldásai teszik egyedivé Vida Zsuzsa szerepét a kortárs magyar üvegművészetben – zárta szavait Feledy Balázs. – Így aztán a tárlat címében megjelenő fény vetülete által új dimenziót kapnak kiállított művei.”

Szd

A kiállítás március 4-ig, vasárnap kivételével mindennap 16.00–22.00 óráig látogatható a Galéria Kávézó és Borbárban. Cím: XII., Hajnóczy József utca 21.