Kert egyszerűen, természetesen

Ha kimondjuk a „kert” szót, mindenkinek más jelenik meg a lelki szemei előtt: édenkert, vadregényes bozótos, virágszőnyeg, ágyásokra osztott haszonkert. A legutóbb általunk meglátogatott Orbánhegyi úti kert esetében több típus keveredik, ráadásul viszonylag kis területen.
Az ódon ház falának védelmében a kert vízszintes szakasza ad otthont a zöldségféléknek, amik most még a saját készítésű melegágyban csíráznak. Lesz savanyúságnak szánt paprika és paradicsom, amely az idén a szőlők módjára drótok mellett fut. A kísérlet lényege, hogy az akár három méter magasra is megnövő tövek kezelhető formában maradjanak.
A veteményes mögött szőlő és málna szegélyezi a kerítést, amelynek a túloldalán sűrű bokrok védik a kertet. A ház felőli területen most hajtanak az árnyékliliomok, bezzeg a hunyor már el is virágzott! Egyetlen hatalmassá gyarapodó tőből tucatjával ontja a virágokat évről évre.
A kert másik fele rézsű, amin támkövek képeznek keskeny, hasznosítható teraszokat. A várva várt esők után a tulipánok és jácintok között gyorsan megjelenő gyomok mostanra már kupacokban száradnak a járdán, mielőtt zsákokba kerülnek. Itt ugyanis így történik a komposztálás, aminek az az előnye, hogy a régebbi zsákok bontásával mindig az érett anyaghoz lehet hozzáférni, és nem kell átpakolni a frisset. A tulajdonos szerint az eredmény kiváló, mindig van mit szétszórni a gyümölcsfák tövében.
Ha már gyümölcsök: említést érdemel a körte, ami kőkemény, élvezhetetlen terméseket érlel, aztán egyetlen nap alatt beérik, és elég gyorsan romlani is kezd. Résen kell lenni a gazdának, különben nem sok öröme van belőle. A körte párjául szolgáló húsvéti rozmaring alma fája még csak kétéves, a „Gyümölcsöző Hegyvidék” program keretében került ide. Októberben érő termése olyannyira télálló, hogy a legízletesebb a következő tavaszra – ahogy a nevében is benne van, húsvétra – lesz.Látványos, hogy a hagymások között a vérehulló fecskefű tövei megmaradhattak a gondos gyomlálás során. Miért? Mert ezt a gyógynövényt a tulajdonos nagyra értékeli és megőrzi. Sok más faj is a virágokat, növényeket szerető szívnek köszönheti létét. A barkás ágak a kidobás elől kerültek a földbe, ahogy a bokrok egy része is a lemetszett ágak leszúrásából fejlődött ki.
A Hegyvidéki Önkormányzat „Kertemben a természet” pályázatán különdíjban részesített természetközeli kert sajátja, hogy különösebb mérlegelés és indoklás nélkül jól érezheti benne magát mindenki. Így van ez az azt kialakító és gondozó tulajdonossal is, aki szívesen elüldögél, sőt akár meg is ebédel a kinti asztalkánál, hogy addig is a fejlődő növényeken nyugtassa a szemét. Ami másnak talán unalmasan mozdulatlan, az ő szemében folyamatosan változik. Mindig van mit csinálni, vagy javítani, ültetni, metszeni, szüretelni…
Mindenekelőtt azonban szemlélni és belefeledkezni a természet nyugalmának rendjébe vagy a rend nyugalmába! Ennek átélése a cél és a jutalom; a fagyasztóban sorakozó zöldbabkötegek és a málnával telt dobozok csak a ráadást jelentik.

B. I.