A családdá válás kezdete – facsemete a meddőségi centrum kertjében

A Budai Meddőségi Centrum (BMC) évtizedek óta segíti növelni a meddőségi problémákkal küzdő emberek gyermekvállalási esélyeit. A világszínvonalú hegyvidéki intézmény programja révén több száz gyerek jöhetett világra.
A sikerhez a magas szintű szakmai tudás, az összehangolt folyamatok, a modern technikai háttér és a kezelések során alkalmazott innovatív készítmények is kellettek. Az eredményes megvalósításban fontos szerepe van a Ferring Magyarország Kft. által forgalmazott készítménynek – a cég ezért is kezdeményezte az országos családfaprogramot, aminek a részeként a családdá válást és az új élet kezdetét szimbolizáló facsemetét ültet a reprodukciós eljárás során az általuk forgalmazott gyógyszerrel kezelt édesanyától született gyerek tiszteletére.
Az első fa éppen a BMC kertjében kapott helyet. Az ünnepélyes eseményen sokak mellett dr. Takács Péter egészégügyért felelős államtitkár, a Szent János Kórház korábbi igazgatója, valamint dr. Konc János centrumvezető főorvos, az orvostudomány kandidátusa is jelen volt.Itt találkoztunk a Szűcs házaspár tagjaival is, akik nyolc hónapos kisbabájukkal, Balázzsal érkeztek. „Nagyon hálásak vagyunk az intézménynek. Az itt dolgozó szakembereknek köszönhetően foganhatott meg a gyermekünk. Sokat vártunk rá, a nyolcadik beültetés után lett pozitív a terhességi tesztem. Nem tudom szavakkal kifejezni azt az érzést, amit átélhettem..." – mesélte örömkönnyekkel a szemében Tímea, aki minden meddőségi problémával küzdő párnak azt tanácsolja, ne adják fel, egy napon ők is szülők lehetnek. „Nem vagyunk elfogultak, de jobb gyermeket kívánni sem lehetett volna!" – fűzte hozzá Tamás, a büszke apuka.
„Harmincegy éve itt kezdődött minden..." – mondta lapunknak dr. Kanyó Katalin biológus, kémikus, akivel a nemrég felújított BMC épületében idéztük fel az elmúlt évtizedek emlékeit.

- Különleges nap a mai. Milyen visszagondolni a kezdetekre? ­– kérdeztük őt.

- 1991-ben ismertem meg dr. Konc János tanár urat, aki akkoriban már komolyabban foglalkozott a lombikbébi-kezeléssel. Franciaországban Monsieur Sebestyén Győző doktor úr mutatta meg neki a módszert. Miután a tanár úr megtanulta ezt a szakmát, hazajött, és elkezdte megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy itt, a Szent János Kórházban is elindulhasson a program. 1992 augusztusában volt az első petesejtvétel.

- Sikerrel jártak?

- Akkoriban nem volt olyan modern felszerelésünk és technológiánk, mint ma. Franciaországból bőröndben hoztuk el az alapvető eszközöket, volt, amit postáztak nekünk, mert nem lehetett csak úgy bármit megrendelni. Nem sokkal később eljött hozzánk Monsieur Sebestyén, aki nekem is megmutatta az eljárást. Ugyanebben az évben huszonhárom beavatkozást végeztünk, három gyermek megszületésében tudtunk segíteni. Ma már természetesen jóval eredményesebbek vagyunk, és az épületünk is bővült. Az elején csak egy apró szövettenyésztő laborunk, egy néhány négyzetméteres várónk, valamint egy hormonlaborunk volt. 1998-ban történt az első nagyobb bővítés, ma pedig már három szinten, nagyjából ezer négyzetméteren dolgozhatunk.

- Ma már világszínvonalú intézményként tartják számon a BMC-t. Melyik sikerükre a legbüszkébbek?

- Elsőként végeztünk fagyasztott hereszövet felhasználásával sikeres megtermékenyítést, de az első magyarországi lézeres embriókeltetés is nálunk volt. 2005-ben pedig megszületett az első magyar gyerek, aki fagyasztott petesejt felengedése és megtermékenyítése után itt fogant. A csapatunkkal igyekszünk mindent megtenni azért, hogy még több párnak segíthessünk a gyermekáldásban. Mert nincs is szebb a boldog szülők mosolyánál – zárta gondolatait dr. Kanyó Katalin, majd fotókat is mutatott az itt fogant babákról.

Az emeleten dr. Zeke Józseffel, a BMC főorvosával találkoztunk, akit a meddőséggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról kérdeztünk.

- Beszélgettünk egy házaspárral, amelynek tagjai meghatottan mondták, hogy megannyi próbálkozás után önöknek köszönhetően adhattak életet rég várt gyermeküknek. A mai ünnepségre meddősséggel küzdő párok szülőként látogattak vissza az intézményükbe.

- Találkoztam ma én is két újszülöttel, akik az általam előírt kezelés eredményeként fogantak. Megkönnyeztem. Mi is elérzékenyülünk a boldog családok láttán. Ugyanakkor ez nem mindig van így: bármennyire is ügyeskedünk, sajnos vannak esetek, amelyekben nem járunk sikerrel, hiszen léteznek olyan akadályok, amiket még a tudomány sem tud leküzdeni.

- Említene példát?

- A nők életkora ilyen akadály, például. Ugyanakkor fontos kiemelni azt is, hogy meddőség esetén nem mindig a nőkkel van probléma, a nemzőképességi zavar a férfiakat is érintheti. Ha egy esztendő leforgása alatt, normál szexuális aktivitás mellett sem jön létre terhesség, akkor érdemes mielőbb szakemberhez fordulni, nem éri meg kivárni.

- Náluk is az életkorral van probléma?

- Ez kevésbé jellemző. A férfiaknál 72-80 naponta új spermiumok jönnek létre. A legnagyobb problémát a nők kora szokta jelenteni. Harminchat, harminckilenc és negyvenkettő: ez a három életkor az, amikor a statisztikák, kutatások alapján csökken a termékenység.

- Többször említette, hogy a nők későn gondolnak a gyermekáldásra. Ez folyamatos tendencia?

- Igen. Az intézményünkben kezelt nők harmada betöltötte a negyven évet. Ez az arány pedig növekszik, úgy tapasztalom. Megoldás lehet, hogy valaki húszévesen lefagyasztja a petesejtjét, mert a gyermekvállalás előtt a karrierre fókuszál. Ennek vannak ellenzői, de én azt gondolom, hogy előremutató dolog lehet.

 - Minden megszületett magyar gyermek tiszteletére elültetnek egy facsemetét. Az első itt kapott helyet, az intézmény bejáratánál. Mit gondol, lesz erdőnk?

- Örvendetes, hogy az elmúlt években az állam már teljes körben finanszírozza a meddőségi kezeléseket. Államtitkár úr is mondta, hogy országos hálózatot szeretnének, amely arra hivatott, hogy a kezelésre szoruló párok eljussanak oda, ahová kell, annak érdekében, hogy minél előbb gyermekük születhessen. Így előbb-utóbb talán lesz egy kisebb ligetünk, aztán egy kontinentális erdőnk is.

B. M.