„Hiányzott az átívelő politikai tartalom és üzenet”

• Mi lepte meg jobban, a Hegyvidéken elért egyéni győzelme, vagy az egyesült ellenzék országos bukása és a Fidesz újabb kétharmados többsége?
• Számomra a Fidesz kétharmada a legnagyobb és egyben a legszomorúbb meglepetés. Ezzel a forgatókönyvvel nem számoltam, és vélhetően a Fidesz sem számított a kétharmadra. A saját győzelmem, illetve annak mértéke is meglepő volt. Közel 3500 szavazat előnnyel nyertem, ami egy erős, pozitív visszacsatolást, továbbá nagy felelősséget, komoly felhatalmazást is jelent.
• A Direkt36 oknyomozó portál napokban megjelent cikke szerint számos belső ellentét feszítette az ellenzéket a közös kampány idején. Ön, aki ott volt a pártok közti legmagasabb szintű egyeztetéseken, miben látja a gyászos ellenzéki szereplés okait?
• Az ellenzéknek technikai értelemben ez volt az egyik legjobb kampánya. Nagyon sok aktivista vett részt benne, jól mozgósítottunk egy-egy fórumra, rendkívül sokat voltunk terepen, sokat kopogtattunk és pultoztunk. Ami szerintem hiányzott, az az átívelő politikai tartalom és üzenet. Emellett túl sokat, túl sokfélét akart mondani az ellenzék, és nem volt határozott válasz arra a nagyon komoly kormánypárti kampányra, amit először az osztogatásra, majd pedig az ukrajnai háború kommunikációs keretezésére fűztek fel. A háború témájában az ellenzéknek óvatosabbnak kellett volna lennie, de nem így történt, és ezt a különböző kormányközeli médiumok könyörtelenül ki is használták az ellenzékkel szemben.
• Hogyan látja az ellenzéki pártok jövőjét? Fenn kell tartaniuk az összefogást, vagy valami másra van szükségük?
• A következő, 2024 tavaszán rendezendő európai parlamenti választáson, ami egy arányos rendszer, a pártok megengedhetik maguknak, hogy külön-külön induljanak, a 2024 őszi önkormányzati választáson viszont már szükségük lesz az együttműködésre. De most fontosabb ennél, hogy arról beszéljünk, az eddigi együttműködés miért nem volt sikeres, és hogyan lehet mégis az.
• Egyeztetnek az ellenzéki pártok az együttműködés további keretéről?
• Jelenleg inkább elemzői beszélgetések zajlanak. Stratégiát úgy érdemes alkotni, ha már tisztán látjuk, hogyan jutottunk el idáig, most viszont még a helyzetértékelési fázisban van az ellenzék. Szemben 2018-cal – amikor a választás után szinte rögtön levonhattuk a tanulságot, hogy a külön-külön indulás nem vezet eredményre – ezúttal hosszabb gondolkodásra lesz szükség arról, milyen politikai innovációval érhetünk el sikereket. A tanulságokat közösen kell levonni és értelmezni. Ebből a szempontból az a fajta sárdobálás és bűnbakkeresés, ami a választások után elindult, szerintem nem volt szerencsés.
• Donáth Anna, a Momentum leköszönő elnöke a választás után arról írt, hogy nincs szükség ennyi ellenzéki pártra. Ön mit gondol, mely pártokat kellene feloszlatni, vagy egybeolvasztani?
• Nem mutatunk rá senkire, hogy oszlassa fel magát. Az a cél, hogy értsük meg, a pártok között létrejött politikai szövetség csak néhány választókerületben, néhány városban bír kellő mélységgel. Ez a mélység vagy sokkal szorosabb koordinációval, vagy egy kevesebb szereplős dinamikával jöhet létre, mert minél többen ülnek az asztalnál, annál nehezebb megállapodni. Főleg kampányidőszakban, amikor nemcsak az számít, hogyan döntünk, hanem az is, milyen gyorsan. Én úgy fordítanám le Donáth Anna mondatait, hogy szorosabb integrációra van szükség a pártok között. Jó lenne, ha ezt meg tudná valósítani a hat párt, legkésőbb a 2024-es önkormányzati választásokig, de ha ez nem megy, akkor valószínűleg a kevesebb szereplős út a megoldás. Hogy a kettő közül melyik valósul meg, azt most nem tudom megtippelni. A szorosabb integráció, anélkül, hogy megszűnnének a pártok, a könnyebbik útnak tűnik, de valójában az is áldozatokkal jár minden párt részéről.
• Az ellenzéki pártok részéről még abban a kérdésben sem mutatkozott egység, hogy részt vegyenek-e az Országgyűlés alakuló ülésén, vagy sem…
• Ebben a kérdésben a Momentum húzott egy bátrat, mert abban bíztunk, hogy a többi ellenzéki párt majd követi a javaslatunkat, és a közös távolmaradás erős kiállás lesz az ellenzék részéről. Ez kétségkívül nem sikerült. Emiatt mérlegelni kellett, hogy kitartunk-e az eredeti elképzelésünk mellett, vagy ezt bármilyen módon korrigáljuk. Azt gondolom, végül a helyes utat választottuk abból a szempontból, hogy elvégezzük a parlamenti munkát. Engem is ezzel bíztak meg az itt élők, erre kaptam felhatalmazást. A parlamenti eskütétel utáni kivonulásunkkal mégis jeleztük a választási rendszerrel és a végeredménnyel szembeni ellenérzéseinket, fenntartásainkat.
• A Hegyvidék újonnan megválasztott országgyűlési képviselőjeként találkozott már a kerület polgármesterével, egyeztettek helyi ügyekről?
• Igen, a kezdeményezésemre sor került egy találkozóra Pokorni Zoltán polgármesterrel. Szerintem egy ilyen egyeztetés kutyakötelessége a megválasztott országgyűlési képviselőnek, függetlenül attól, ki milyen pártszínekben politizál. A megbeszélésünkön abban is maradtunk, hogy egy következő alkalommal közösen áttekintjük a helyi ügyeket, függetlenül attól, hogy azok kerületi, fővárosi vagy állami hatáskörbe tartoznak. Elöljáróban is kijelenthetem, hogy minden olyan ügyben, ami mögé én is be tudok állni, oda fogom tenni a munkámat.
• Mondana példát, milyen ügy megoldásában szeretne részt venni?
• Egy nagyon konkrét példa: néhány hete megkerestek a MOM-lakóparkból, ahol több száz ember él. Komoly vita van a fűtésköltségek elszámolásával kapcsolatban a lakók és a MOM Park között, amely a fűtést biztosítja számukra. Külön probléma, hogy a MOM-lakóparkban élőkre, speciális helyzetük miatt, nem vonatkozik a rezsicsökkentés, továbbá a távhő 5 százalékos áfája helyett 27 százalék áfát fizetnek, mert egy magáncéggel állnak kapcsolatban, amely nem élhet a lakossági kedvezményekkel. Ez például olyan probléma, aminek a megoldásával országgyűlési képviselőként foglalkoznom kell. (Bár ez a probléma nem tartozik az önkormányzat hatáskörébe, Fonti Krisztina, a terület önkormányzati képviselője a témáról tartott lakógyűlésen is részt vett, és segítségét ajánlotta fel a megoldás megkeresésében – a szerk.)
• Más témákkal is foglalkozik?
• Mióta megválasztottak országgyűlési képviselőnek, sok megkeresést kapok a Hegyvidéken élőktől. Nem biztos, hogy mindegyikre azonnal tudok választ vagy megoldást kínálni, de gyűlik egy hosszú feladatlista, amivel elkezdtem dolgozni. Sokan azt gondolják, hogy ebben a kerületben minden rendben van, ám én azt látom, bőven van még tennivaló. Vannak konfliktusos kérdések is. A Normafán történő beruházásokról például én másképp gondolkodom, mint a mostani kerületvezetés. Azt gondolom, hogy a Normafánál nem kellene hóágyúzott sípályát építeni.
• Fürjes Balázs, a Fidesz jelöltje közvetlenül a választás után gratulált önnek a közösségi oldalán, másrészt jelezte: ha bármikor szükség lesz rá, szívesen segít. Élne ezzel a lehetőséggel?
• A kerület érdekében igen, amikor olyan ügyről van szó, hogy a kormányhoz vagy az államhoz kell fordulnom. Egyébként én is gratuláltam neki nemrég a kinevezéséhez. Ellenzéki képviselőként nyilván kritikusan állok a rendszerhez, de én hegyvidéki és bel-budai képviselő is vagyok, ezért szükség esetén a kormány közreműködését kérem az itt élők érdekében. Ha a kormányt Fürjes Balázs képviseli – aki a továbbiakban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter helyettese és parlamenti államtitkára lesz –, akkor hozzá fordulok. Ez számomra pont ugyanúgy természetes, mint az, hogy újdonsült országgyűlési képviselőként találkozót kezdeményeztem a polgármesterrel.

n.