A környezeti nevelés szerepe az egészségmegőrzésben

• Mit tud hozzátenni a környezeti nevelő egy ilyen projekthez, mint a „Zöld környezet és Egészség”?
• A környezeti nevelői munka sokak szemében nagyon megfoghatatlannak tűnik. A múltkor belefutottam egy tanulmányba, ami felsorolta, hogy egy jó környezeti nevelőnek tizenkilenc előnyös tulajdonsággal kell rendelkeznie, és ebből csak egy a természeti ökológia alapos ismerete. Szóval nagyon sokoldalúnak kell lenni, és ez ebben a projektben is kamatozhat. Ősszel a kerületi „Kertemben a természet” pályázat bírálata során elmentünk az egyik címre, ahol a tulajdonos nem akarta megmutatni a kertje hátsó felét, mert annak rendbetételére már nem maradt ideje. Végül csak rábeszéltük, és megnéztük a titkolt részt is. Legnagyobb meglepetésemre ott virított a vajszínű ördögszem és a védett tarka imola. Az is környezeti nevelés, hogy megismertettük ezeket a vadvirágokat a pályázóval, és rámutattunk, hogy ez a kertrész úgy jó, ahogy van. Egyébként nem volt nehéz dolgunk, mert miután a tulajdonos megtudta, milyen ritka természeti értékeket találtunk, nagyon büszke lett, és már esze ágában sem volt ott ásni, füvesíteni, trágyázni, metszeni, gazolni és gereblyézni.
• Hogyan és miért csatlakozott a Hegyvidéki Önkormányzat projektjéhez?
• Már a megalakulása óta nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki a Hegyvidéki Zöld Irodával. Ismertük egymást, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság központja is a Hegyvidéken található, ahogyan a sas-hegyi oktatóközpont is, ahol dolgozom. A környezeti nevelő és szemléletformáló munkám megköveteli, hogy nyitott legyek, így erre a felkérésre is örömmel mondtam igent. A Sas-hegy értékeit bemutató vezetések, előadások alkalmával már korábban megfogalmazódott bennem, hogy a természetet, a természet szeretetét nem lehet „szemellenzősen”, tudományos nevek felsorolásával interpretálni. Fontosabb élményeken keresztül ráirányítani az emberek figyelmét a természet adta szépségekre, ezek nagyszerűségére. Így napjaink fontos környezeti és természetvédelmi üzeneteit is közvetíteni lehet, még az olyan bonyolultaknak tűnőket is, mint a biodiverzitás, a fenntarthatóság vagy a klímatudatosság. A természeti értékeken keresztül ezeket a fogalmakat tisztába tudjuk tenni akár a laikus hétköznapi látogatók számára is, így már nem érthetetlen tudományos szakkifejezések lesznek, hanem hétköznapi tartalommal telnek meg.
• Hol a kapcsolódás az egészséggel?
• Egy kedves példa jut az eszembe: egy alkalommal láthatóan a gyerekek unszolására érkezett hozzánk egy család. Egyértelmű volt, hogy a szülők valami egészen mást csinálnának. Azt tapasztaltuk, hogy még az ilyen nyilvánvalóan stresszes, feszült emberek is megnyugodnak, és a természeti környezet hatására gondjaikat feledve, feltöltődve, vidáman távoznak. A „Zöld környezet és Egészség” program kapcsán volt lehetőségem találkozni kerületi kórházakból érkező szakorvosokkal, akiknek elmeséltem ezt a történetet. Nagy örömömre szolgált, hogy egyértelmű megerősítést kaptam tőlük: nem egyszeri vagy téves megfigyelés volt a család esete. Ez a felismerés pluszmotivációt adott a munkámhoz.
• Az orvosi megerősítés, hogy a természeti környezet jótékony hatást gyakorol a közérzetre, változtatott a túrák lebonyolításán?
• A túrákon nem, inkább bennem változott meg valami. A mi sétáink kicsit elütnek napjaink divatprogramjaitól, amiken látványelemeket és virtuális dolgokat használnak. Nálunk a jelmondat: „élmény természetesen”. A stresszes városi környezetből érkező látogatókban, bizony, fel lehet ébreszteni a rég elfeledett érzést. Elég csak körülnézni egy réten, megállni az erdőben, és akár egy kis zöld felületen is botanikai csodákra bukkanhatunk. Ezekért nem feltétlenül kell sok kilométert utazni a városból, egyet szusszanva a közelben is olyan élményt nyújtanak, ami megszabadíthat a gondjainktól. Fontos megemlíteni a közösségi élményt is! A sétákon másfél órára vadidegen emberek találkoznak, akik – ha nem is lesznek barátok – együtt élik át a természet megismerésének, a rácsodálkozásnak az élményét. Ezek a jóleső érzések a visszajelzésekben is tükröződnek, és többet érnek, mintha megtapsolnának a vezetés végén.
• A projekt keretében a saját szűkebb, sashegyi munkahelyén kívül hol lát értékes, inspiráló kapcsolódási pontokat?
• Számomra meglepetés volt megismerni a programban részt vevő környékbeli kórházak képviselőinek nyitottságát – és nem csak a már említett megerősítés miatt. A kórházi kertek adottságait kihasználva több helyen tervezik a terápiát is támogató sétautak kijelölését. Ebben nagyon szívesen adom át a tapasztalataimat. Meggyőződésem, hogy nem kell bonyolult infrastruktúrát igénylő dologra gondolni, csak a meglévő értékeket felhasználva egy nyomvonalat kell körültekintően kialakítani. A Hegyvidék ilyen szempontból is nagyon szerencsés helyzetben lévő kerülete Budapestnek! A közterületeken, intézményekben és magánkertekben is sok közel érintetlen zöld felülettel rendelkezik, amiket ki lehet használni a rekreáció területén is.
• A kórházkerti megközelítés kiterjeszthető a közparkokra?
• A projekt értéke, hogy a partnerekből egy laza hálózatot épít, ami rengeteg lehetőséget nyújt. Egy beszélgetés során például azon gondolkodtunk, hogy talán csak nevet kell adni egy-egy zöld területnek, és mindjárt nagyobb figyelem irányulna rá. Jó példák lehetnek az idősbarát kertek. Elég néhány pihenőpadot kihelyezni a zöldbe, és máris kialakulhat egy kis közösség a környékbeliekből, akik szívesen lemennek oda, rendszeresen találkoznak, és szinte észrevétlenül élvezik a friss levegő, a zöld környezet jótékony egészségügyi hatásait.

(Barta)