Karbonnyelő kert
Mostanában hajlamosak vagyunk más szemmel nézni kertjeinkre: ahol ma gyep zöldell, ott akár zöldségeskert is lehetne, vagy beporzóbarát rét vadvirágokkal, vagy a környezetét hűtő és a csapadékvizet tároló kis tó. Sőt: a kert lehet szén-dioxid-csapda is!
De miért gyűjtenénk egy láthatatlan gázt a kertünkben? Azért, hogy a légkörben kevesebb legyen belőle, és ezzel a lépéssel is lassítsuk a felmelegedést – válaszolják a jövőért aggodalmat érző kertész szakemberek.
A légkör szén-dioxid-tartalma nagyjából állandó szinten mozogott évmilliókon át, ám az utóbbi évtizedekben ez a szint – a fosszilis energiahordozók nagymértékű égetésének köszönhetően – hirtelen megemelkedett. Részben ez okozza bolygónk felmelegedését. Természetüknél fogva a növények növekedésük során megkötik és szervezetük építésére használják ezt a gázt, tehát nincs más teendő, mint erősíteni a természetes folyamatokat, és a legtöbb szén-dioxidot elnyeletni a kerti növényzettel. Ehhez vajon hogyan kezdjünk hozzá?
Nemrégiben a brit Királyi Kertészeti Társaság (Royal Horticultural Society), nem titkolt háborús áthallásokkal, nyomatékosított indítvánnyal fordult a szigetország 30 millió kerttulajdonosához, arra ösztönözve őket, hogy vegyenek részt nagyszabású fenntarthatósági mozgalmukban. A kis, látszólag talán jelentéktelen lépések összeadódva jelentős haladást eredményezhetnek – igazolják a számítások. Ha minden kerttulajdonos ültetne egy fát a kertjébe, akkor azok felnőve annyi szenet kötnének meg testükben, amennyi csak az Egyenlítő sokmilliószoros körbeautózása során távozik a kipufogócsövön. Szóval sokat!
Ugyanígy a komposztálással elérhető nyereség is megfeleltethető több százezer háztartás fűtési kibocsátásának. Jelenleg egyébként a nem komposztáló szigetországi kertészek bő harmada azért nem teszi ezt, mert az önkormányzattól várja hozzá a segítséget. Nálunk ez nem lehet kifogás, hiszen a Hegyvidéken a kerttulajdonosok már bő egy évtizede minden évben kapnak kereteket, amik a kertekben komposztálóvá építve szorgalmasan gyűjtik magukba a zöldhulladékot. Akinek nincs kertje, a háztartási zöldhulladékot közösségi komposztálóba viheti a Városmajorba és a kerülethatáron kissé már kívül eső, de könnyen elérhető helyekre.
A karbonmegkötés szempontjából érdekesebb vizsgálati eredmények a következők:
- 1 négyzetméter lágyszárú, évelő növény évente 3,2 kg szenet von ki a légkörből;
- ugyanekkora terület cserjével vagy bokrokkal beültetve 19,5 kg-ot;
- egy kis termetű fa testében 370 kg szén raktározódik, míg egy terebélyes matuzsálem akár 3 tonna szenet is megköt a testében;
- minden kg komposzt 10 dkg szenet tartalmaz.
(Összevetésképpen: egy gépkocsi átlagosan kilométerenként 11-12 dkg szén-dioxidot bocsát ki. Ha már itt tartunk: aggasztó tény, hogy mivel Európában a nehéz terepjárók és nagy teljesítményű luxusautók száma gyorsabban nő, mint az elektromosoké és a hibrideké, ezért az európai gépjárműpark átlagos kibocsátási értéke 2016 óta évről évre emelkedik.)
A kert ugyanakkor kibocsátó is, mivel a kerti eszközök nagy része motoros. A Nagy-Britanniában eladott eszközök 80%-a elektromos, mégis a kertészek 40%-a használ rendszeresen robbanómotoros gépet, és ezek évente átlagosan 9 liter üzemanyagot égetnek el, 7,6 kg fosszilis karbont bocsátanak a légkörbe.
Persze a füvet nem lehet kézi ollóval nyírni, de érdemes átgondolni a kéthetes fűnyírási periódusok létjogosultságát. A tavaszi időszakban elég lehet havonta, utána pedig még ritkábban vágni. Ha nem versenyszerűen golfozni szeretnénk a kertben, akkor nem vesszük észre a különbséget.
Az ültetés ösztönzése mellett a karbonnyelő kert művelésénél az ellenállóbb helyi fajok és fajták használatát, a mulcsozást, a csapadékvíz gyűjtését, a beporzók és általában a kerti állatok itatását-etetését, továbbá a konyhakertek kialakítását ajánlja a tanulmány. Az otthon megtermelt zöldség ugyanis – túl azon, hogy vegyszermentes, és ízletesebb, mint a vásárolt – nem terheli szállítási szennyezéssel a környezetet. Sőt: egy otthon vagy legalább helyben termelt virágcsokor akár 8 kilogrammal kevesebb szén-dioxid kibocsátásával jut el a vázáig, mint az importált vágott virág – áll a fenntartható kertészkedést népszerűsítő felhívásban.
A társaság célja, hogy 2030-ra a brit kertek több szenet kössenek meg, mint amennyit kibocsátanak. A feladat nem elérhetetlenül ambiciózus, kis odafigyeléssel a Hegyvidéken is megvalósítható lehet. Hátha egyszer nálunk is kiszámolják kertjeink szénmegkötési eredményeit.
BI.