Játékkal a demenciabetegségek ellen

• Mennyiben érintik a 60 év feletti magyarokat a demenciabetegségek, a memóriazavarok? Vagy inkább 50 felettiekről beszéljünk?
• Igazából meglehetősen ritka, hogy 60 éves kor alatt indul a betegség, ám ahogy idősödünk, egyre gyakoribb az előfordulása. Körülbelül 250 ezer Alzheimer-kórral élő beteg van Magyarországon. Persze nemcsak ők érintettek, az egész család megszenvedi és viseli a gondozás idővel egyre nehezedő terheit.
• A demenciabetegségek csak az Alzheimer-kórt jelentik?
• A demenciabetegségek – tudományosan: a major neurokognitív zavarok – egy nagyobb halmaz, amiből 60-70% az Alzheimer-kór. Amikor azt mondjuk, memóriazavar, akkor azért gondolunk elsősorban az Alzheimerre, mert tipikusan ez kezdődik a rövid távú memória zavarával. Ugyanakkor számos más demenciaforma létezik, mint például a vaszkuláris, vagy éreredetű demencia, valamint a vaszkuláris és az Alzheimer egy keveréke. Van az úgynevezett frontotemporális demencia – az agy frontális régiójában induló leépülés – és a szubkortikális demencia, amikor az agykéreg alatt indul a betegség. Ám a betegségcsoport majd’ 90%-át az Alzheimer, a vaszkuláris és ezeknek a keveréke teszi ki.
• Az, aki veszélyeztetett, vagy nagyon az elején van ennek a betegségnek, mit vehet észre magán? Vagy mit vehet észre rajta a környezete?
• Ez nagyon veszélyes kérdés, mert a legelső tünet a feledékenység, a rövidtávú memória zavara. De ha ezt így „meghirdetnénk”, akkor tömegével jelentkeznének a 40-50 éves emberek, akik észlelik magukon a feledékenység jeleit. Ez például a feszültségtől, a túlterheltségtől, a szorongásoktól, a kevés alvástól vagy depressziós tünetek miatt alakulhat ki. Valóban van memóriazavaruk, elfelejtenek dolgokat, nem jutnak eszükbe szavak vagy nevek, de amikor megvizsgáljuk őket, kiderül, hogy egészségesek. Az agyukról készült MR vagy CT teljesen normális, a neuropszichológiai teszteken is jól teljesítenek. Nagyon sokan fordulnak hozzánk ilyen problémákkal, de a kivizsgálás után szerencsére sikerül megnyugtatni őket. Érdemes megemlíteni, hogy tipikusan 40 éves kor fölött egyre gyakrabban fordulhat elő, hogy nem jutnak eszünkbe nevek, ami az agy normális öregedésével összefüggő folyamat, ehhez még csak stresszesnek sem kell lenni.
• Ha viszont az ember már elmúlt 60, akkor figyeljen ezekre a jelekre?
• Igen, bár 60 fölött is bőven előfordul, hogy például kialvatlanság, szorongás vagy túlterheltség miatt jelentkezik memóriazavar. Természetesen figyelni kell a jelekre! Az Alzheimer kezdeti tünete a memóriazavar, ritkább esetekben a szótalálási nehézség vagy a beszédzavar – de mondjuk a frontotemporális demencia jellemzően az úgynevezett végrehajtó funkciók sérülésével indul, mint például a logikai gondolkodás vagy a tervezés, a memória kezdetben még jól működik. Persze, ahogy halad előre a betegség, és romlik a beteg állapota, a tünetek alapján már egyre nehezebb megkülönböztetni az egyes demenciaformákat. Egyébként az a tapasztalat, hogy nem az érintett, hanem a hozzátartozók veszik észre a bajt. Akkor figyelnek fel arra, hogy valami nem stimmel, amikor az idős rokon nem talál haza a boltból, vagy éppen nem tudja megfőzni az ételt, amit éveken át minden gond nélkül elkészített. Ám sajnos ekkor már nem a rizikócsoportban, és nem is az enyhe demencia fázisában van a beteg.
• Tehát ezért nagyon fontos, hogy időben kiszűrjék azokat, akik veszélyeztetettek, de még nincsenek feltűnő jelei a betegségnek. A Hegyvidéki Önkormányzat által kezdeményezett szűrőprogramban számítógépes játékokkal kell játszani ahhoz, hogy kiderüljön, van-e baj. Hogyan tudja ezt megmutatni egy játék?
• Valóban nagyon fontos a szűrés – a tömeges szűrés! Ilyen nem is igazán létezik Magyarországon, ez az első próbálkozás, a számítógépes játékok éppen ezt teszik lehetővé. Mi részben már ismert és alkalmazott neuropszichológiai tesztek automatizált számítógépes formáját készítettük el, és tettük picit játékossá. A célunk, hogy megtaláljuk azokat, akiknél nagy a kockázata annak, hogy a következő években elindul a betegség. Szakkifejezéssel ezt az állapotot enyhe kognitív zavarnak nevezzük. Lényeges még, hogy a teszt akkor is jelez, ha az eredmény csak kicsit is bizonytalan. Ilyenkor behívjuk az illetőt egy sokkal pontosabb neuropszichológiai tesztelésre, amin biztosan kiderül, érintett-e a betegségben, vagy téves volt a riasztás.
• Tehát senki ne ijedjen meg, ha behívják egy újabb szűrővizsgálatra. Mi történik, ha az derül ki, hogy elkezdődött valami?
• Ettől se ijedjen meg senki, jó eséllyel csak a rizikócsoportba kerülést jelenti. Ilyenkor megkezdjük azt a prevenciós munkát, ami révén vagy visszafordítható a folyamat, vagy legalább késleltethető, azaz hosszabb időre ki tudjuk nyújtani az egészséges állapotot.
• Sokan azért nem akarják kitölteni a tesztet, mert attól tartanak, kiderül mások számára is, hogyan teljesítettek. Jogos ez a félelem?
• Nem! A regisztráció, a tesztelés szigorúan névtelenül történik, nem kerülnek nyilvánosságra személyes adatok, teszteredmények. Egy e-mail-címet kérünk, de azt is csak mi látjuk, ám ez szükséges ahhoz, hogy vissza tudjunk jelezni. Előfordul, hogy sokan a saját nevüket használják a címükben, de ezt rajtunk kívül senki nem látja. Ha ez valakit mégis zavar, akkor inkább hozzon létre egy új e-mail-címet, és azzal regisztráljon. Ha pedig úgy alakul, hogy behívjuk az illetőt, a vizsgálat kórházi környezetben történik, szigorúan az orvosi titoktartás szabályai mellett. Emiatt tehát senki ne fossza meg magát ettől a nagyon fontos lehetőségtől. Ha valakit még időben kiszűrünk, és csak az enyhe kognitív zavar állapotában van, akkor jó az esély rá, hogy tudunk segíteni! Online memóriaszűrés - Hegyvidék

KA.