Lehetőségek és kihívások az idősellátásban

„Magyarországon nálunk élnek a legtovább az emberek. Ennek köszönhetően a XII. kerületben magas az idősek aránya, a 60 ezer lakosból 16 ezer 65 év feletti” – adott demográfiai szempontból helyzetképet Pokorni Zoltán polgármester a nemrég megtartott idősügyi konferencián, hozzátéve: örömteli, hogy a hegyvidékiek egyre tovább élnek, ez azonban új kihívások elé állítja a Hegyvidéki Önkormányzatot.

A polgármester elmondta, hogy az aktív időseknek a testi-lelki egészségük megőrzése érdekében számtalan közösségi programot szerveznek az idősklubokban, valamint a Hegyvidéki Kulturális Szalonban. Sőt, külföldi minta alapján bevezették az úgynevezett zöld receptet, amivel a kerületi háziorvosok nem gyógyszert írnak fel, hanem például sétát, vagy más, az egészségmegőrzést szolgáló mozgásformát.

Miközben sok mindent tesz az önkormányzat az idősek aktivitásának megőrzése érdekében, a demenciával küzdőkre és hozzátartozóikra is gondolnia kell. Pokorni Zoltán arról adott hírt, hogy a demencia korai felismerése és az állapotromlás szakemberek segítségével történő megakadályozása érdekében memóriaszűrő-programot indított a XII. kerület (részleteket előző lapszámunkban olvashattak – a szerk.).

„A társadalom átlagéletkora folyamatosan emelkedik, Magyarországon minden ötödik ember elmúlt 65 éves” – erről Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára beszélt. Mint mondta, a nők körében 79, a férfiaknál pedig 73 év a várható élettartam, ugyanakkor ennél jóval kevesebb az egészségben eltöltött esztendők száma. Épp ezért hirdetett a kormány szűrő- és prevenciós programokat, hogy megelőzhetők legyenek a krónikus betegségek.

Az államtitkár fontosnak tartja, hogy az aktív időseknek lehetőségeket kínáljanak a szabadidő tartalmas eltöltésére, például olyan önkéntes programokat, amikben a résztvevők hasznosnak érezhetik magukat. Mindezt azzal egészítette ki, hogy az idősek túlnyomó többségének nélkülözhetetlen feladatai vannak a családban: a Kopp Mária Intézet felmérése szerint a nagyszülők 78%-a aktívan közreműködik a gyereknevelésben.

A konferencián, ami a Hegyvidéki Önkormányzat, a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ, a Magyar Urbanisztikai Társaság és a Barankovics Alapítvány szervezésében valósult meg, dr. Mészáros József és dr. Homicskó Árpád előadásában szó esett a nyugdíjrendszer, valamint a szociális ellátórendszer előtt álló kihívásokról is. Lőcsei Hajnalka, a HÉTFA tudományos főmunkatársa a határon túl élő magyar idősek ellátásának különleges problémáira világított rá. Kiemelte, hogy az elöregedés egyben az ottani magyarok fogyatkozását is jelenti. A legrosszabb helyzetben ma Kárpátalja van, ahol a háború ráerősít az eleve kedvezőtlen folyamatokra.

Egy online kutatás eredményeit ismertetve dr. Leleszi-Tróbert Anett Mária és Bagyura Márton arról beszélt, mekkora terhet jelent a családokban egy hozzátartozó gondozása, szükség esetén kihez tudnak segítségért fordulni az érintettek. A súlyos feladat leginkább a nők vállát nyomja, ugyanis ők azok – a válaszadók 97%-áról van szó! –, akik túlnyomórészt magukra vállalják a gondozás embert próbáló terhét.

A Pokorni Zoltán által említett hegyvidéki memóriavizsgálathoz dr. Csukly Gábor és munkatársai fejlesztettek ki olyan számítógépes játékokat, amik mérik a kognitív funkciókat, fenntartják a szellemi frissességet, nem utolsósorban pedig szórakoztatnak. A pszichiáter szakorvos elmondta, hogy a vizsgálattal kimutatható a demencia tüneteit túlnyomórészt előidéző Alzheimer-betegség. Mivel a demensek egy részénél előfordul, hogy nem a rövidtávú memória, hanem a végrehajtó funkciók sérültek, ezért a tervezéssel, problémamegoldással kapcsolatos feladatokat is beépítettek a tesztbe. A vizsgálat a depressziót is szűri, így kiderül, ha valaki esetleg nem a demencia miatt teljesít rosszul.

Dr. Szaszák Gabriella tájépítészmérnök, rehabilitációs szakmérnök a XII. kerület megbízásából készült, általa szerkesztett Útmutató az idősbarát parkok kialakításához című kiadvány tartalmát ismertette. A füzet azokat a módszereket gyűjti csokorba, amikkel barátságosabbá, befogadóbbá lehet tenni a városi zöld területeket az idősek számára. A vonzó parkok ugyanis ezt a generációt is fizikai aktivitásra csábítják, segíthetnek oldani a szorongást és a depressziót, hozzájárulhatnak az idős – különösen a demenciával, fogyatékossággal élő – emberek izoláltságának csökkentéséhez.

A konferencia kerekasztal-beszélgetésein az idősbarát önkormányzatok polgármesterei és helyi intézmények vezetői osztották meg egymással jó gyakorlataik tapasztalatait. Az aktív idősek ellátásával kapcsolatban Dabas alpolgármestere, Pálinkásné Balázs Tünde bemutatta a „Mozogni sohasem késő!” elnevezésű programjaikat, amikre szervezett módon elviszik a mozgásukban korlátozott vagy otthonukhoz kötött időseket. A megvalósításba nyugdíjas tanárokat von be a város.

Csepelen a 70 év feletti idősek hetente egyszer ingyenesen használhatják a helyi strandot – derült ki Nagyné Kovács Tímea, a XXI. kerületi Humán Szolgáltatások Igazgatósága vezetőjének hozzászólásából. Molnár Szilárd, a kecskeméti CédrusNet szakmai vezetője pedig elmondta, hogy városukban kiemelt figyelmet fordítanak az 50 év feletti, de még nyugdíj előtt álló, dolgozó korosztály versenyképességének megőrzésére, készségeik és képességeik megújítására.

A demenciával élők támogatásával kapcsolatban a szintén Kecskeméten működő Modus Alapítvány kuratóriumi elnöke, Cserbán Józsefné részéről elhangzott, hogy a városban a demensek és hozzátartozóik részére önsegítő csoportokat hoztak létre. Ezek között elindult egy házastársi csoport is, hiszen gyakori, hogy valaki a férjét vagy a feleségét gondozza otthon.

A Mosonmagyaróvár és a környező 26 település együttműködésével fenntartott Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény vezetője, Zimmerer Károlyné arról szólt, hogy 2010 óta két demensellátó egységet működtetnek. Rendszeresen szerveznek Alzheimer Cafékat, a foglalkozásokra kisbuszokkal szállítják az időseket a kisebb településekről.

Pokorni Zoltán az országban egyedülálló hegyvidéki kezdeményezést, az „Otthon megöregedni” programot mutatta be. Ennek keretében az önkormányzat biztonságosabbá teszi a rászoruló idősek lakásait, a megbízott kivitelező például a kád helyére tusolót épít, eltávolítja a küszöböket, vagy kiszélesíti az ajtókat. A polgármester kitért rá, hogy az építőipari árak elszabadulása és a munkaerőhiány miatt megakadt a program, de szeretnék folytatni a későbbiekben.

A konferencia zárásaként a részt vevő önkormányzatok képviselői szándéknyilatkozatot írtak alá. Ebben kinyilvánították, hogy az Idősbarát önkormányzat díjjal kitüntetett települések tartós együttműködést akarnak kialakítani, fontosnak tartják ugyanis, hogy egymástól tanulva fejlesszék szolgáltatásaikat, így segítve minél több embernek méltóságban és aktívan megélni az időskorát.

n.