Tetszetős zöldtetőkkel a klímaváltozás hatásai ellen
A zöldtetők tervezéséről, kialakításáról, fenntartásáról és az irántuk mutatkozó egyre nagyobb érdeklődés okairól esett szó a Klímabarát Esték programsorozat első őszi alkalmán. A téma azért különösen fontos a Hegyvidéken, mert a helyi szabályozás szerint 2009 óta minden új lapos tetőt zöldtetőként kell elkészíteni. E rendelkezés hatására nagyon sok ilyen épült és épül ma is a XII. kerületben.
Dezsényi Péter kertészmérnök, a Zöldtető- és Zöldfalépítők Országos Szövetségének (www.zeosz.hu) elnöke elöljáróban elmondta, hogy kifejezetten a modern zöldtetőkről beszél majd, hiszen sokak fejében, a korábbi rossz példák miatt, még mindig idegenkedés tapasztalható a témakörrel szemben. A biztonságos technológiáknak köszönhetően az elmúlt ötven évben csak Németországban több mint 200 millió négyzetméter zöldtető létesült, és hazánkban is 4 millió négyzetméternél tartunk – csak erről nem tudunk, mert nem látjuk, nem szembesülünk vele naponta. Összehasonlításképpen: a német zöldtetőkkel több mint hétszer lehetne lefedni kerületünket, de a magyar zöldtetők képzeletbeli szőnyege is letakarna négy Margit-szigetet.
A zöldtetők története Izlandon kezdődött, ahol a gyér faállomány gyors felélése után a gyeptéglák maradtak meg tetőfedő anyagnak. Mintegy ezer éve az izlandiak és állataik olyan házakban laknak, amiknek a tetejét vastag földréteg és gyepszőnyeg borítja.A másik végletért az Újvilágba kell utazni, ahol az üzemen kívüli New York-i magasvasút pályáját és peronjait – lebontás helyett, lakossági kezdeményezésre – parkká alakították. A környékbéliek annyira megszerették ezt a speciális tetőkertet, hogy a fenntartás jelentős részét önkéntesek végzik.
A zöldtető alapja, hogy a tető összes hagyományos funkciója maradéktalanul teljesül, azaz hő- és páratechnikai szempontból kifogástalannak kell lennie. A csupasz lapos tetők szigetelése a hazai klimatikus viszonyok között 15-20 évet bír ki, míg a zöldtető ennek az időtartamnak akár az ötszörösét is.
Optimális esetben a vízszigetelő réteg kerül alulra, az épületszerkezeti rétegrend e fölött kap helyet, majd következik a növények életét biztosító ültetőközeg, ami azonban sosem egyszerű termőföld. Abban a ritka esetben, ha nem új épületre épül zöldtető, a meglévő rétegrendre olyan gyökérvédő fóliát kell kiteríteni, ami megvédi a technológiai elemeket. Így készült a hegyvidéki polgármesteri hivatal épületében lévő tárgyaló tetejére telepített extenzív zöldtető is.
Az ültetőközeg nagyrészt újrahasznosított ásványi anyag, például tégla, vagy cseréptörmelék, vagy a teniszpályákról ismert vörös salak, ami kedvező súlya mellett egyszerre képes elvezetni a felesleges nedvességet egy-egy felhőszakadás után, ugyanakkor elég vizet tud megtartani a növények fennmaradásához, fejlődéséhez. Az ültetőközeg anyaga és tömege, kedvező hőtechnikai tulajdonságai miatt – különösen a nyári időszakban érezhető módon –, szigeteli is az épületet. Ehhez járul hozzá a növények párologtatása, ami szintén energiafelhasználás nélkül hűti a környezetet.A másik jelentős előny a kedvező csapadékvíz-menedzsment. Az intenzív esőzés idején lehulló vizet mérnöki eszközökkel már nem tudják elvezetni a városok, ebben segít a zöldtető, amely megtartja azt, lassítja az elfolyást. Egy átlagos zöldtető akár 100 milliméter csapadékot (10 centi vastag vízréteget) is képes megkötni – ugyanennyit a hegyvidéki csatornák nem tudnának elvezetni. Nyugat-Európában ez a hatás a fő indok, a települési önkormányzatok kifejezetten ezért ösztönzik a zöldtetők építését.
A világon a legelterjedtebb zöldtetőtípus az extenzív zöldtető, amelynek elegendő 8 centi vastag ültetőközeg. Ez a főleg szárazságtűrő pozsgásoknak, varjúhájféléknek otthont adó kert kevés gondozást igényel, nem is viseli el a taposást, mégis biztosítja a zöldtető előnyeit.
Összetettebb az intenzív – akár öntözött – tetőkert, amely az igények széles skáláját kielégíteni képes élettér. Bármilyen növényállománynak otthont adhat, és bármilyen kerti funkciót betölthet. Ilyen tetőkert van az új Néprajzi Múzeum városligeti épületén.
A harmadik típus a biodiverz zöldtető, amely (főleg ökológiai előnyök érdekében) gazdag és változatos életteret biztosít. Jellemzően őshonos sziklagyepes, szárazgyepes növénytársulásnak és az abban élő – akár védett egyedeket is felvonultató – faunának ad helyet. Efféle önfenntartó zöldtető található az Örs vezér téri lakberendezési áruházon. Persze az alaptípusok átmenetei is népszerűek, például mostanában különösen is a napelemekkel társított zöldtetők, ahol a párologtató növényállomány hűti a szolár paneleket, ezzel hatékonyabbá válik a termelés, a napelemek pedig árnyékos foltokat biztosítanak a tető élőlényeinek.
Az előadás jól érzékeltette, hogy technológiai oldalról ma már nem számít különleges kihívásnak a zöldtető építése. Nincs akadálya az olyan különlegességeknek sem, mint a zöldsátortető, vagy a függőleges növényfal, amelyek mindegyike hozzájárul az egészséges klíma kialakulásához közvetlen környezetükben és tágabb értelemben is.
(Barta)