A mammográfia életet menthet

Magyarországon az emlőrák a nőknél leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat. Ha mindkét nemet figyelembe vesszük, akkor is az összes rákos betegség közül a harmadik leggyakoribb rákfajta. Minden nyolcadik nőt érinti, évente több mint 8000 új esetet regisztrálnak, a halálesetek száma évi 2000 körül van.
A túlélés és a teljes gyógyulás sokszor azon is múlik, hogy a beteg elmegy-e a szűrésekre. Ezeket az ingyenes alkalmakat népszerűsíti a Szent János Kórház, amely igyekszik minél szélesebb körben felhívni a figyelmet a mammográfiás emlőszűrés fontosságára. Szakemberei rendszeresen tartanak ismeretterjesztő előadásokat, amik egyaránt szólnak a betegeknek, a gyógyultaknak és az egészségeseknek. Azt vallják, hogy minél többet tudnak a nők az emlőrákról, a korai felismerés szerepéről, annál inkább növelhető a gyógyulás esélye. (Mindemellett szeptemberben a fej-nyaki daganatszűrés, novemberben a diabétesz-szűrőnap megszervezésével szeretnének hozzájárulni az egészségmegőrzéshez.)
Alapvetően meg kell különböztetni a népegészségügyi szűrést és a komplex emlőszűrést. Előbbire kétévente kapnak meghívást levélben a 45–65 év közötti nők. Ettől függetlenül végezhető mammográfiai vizsgálat, ami általában 40 éves kortól ajánlott, és ehhez beutaló szükséges. Ezenfelül tünet vagy panasz esetén a páciens jelentkezhet mammográfiás centrumban, ahol orvosi fizikális vizsgálat, mammográfia, valamint az emlők és a hónaljak ultrahangvizsgálata történik.
Dr. Rumszauer Ágnes klinikai onkológus, az Onkológiai Szakrendelő és Gondozó vezetője kiemelte, hogy az emlőrák elsődleges megelőzése a megfelelő életmód, az ismert rizikótényezők elkerülése vagy csökkentése, míg a másodlagos megelőzést a szűréseken való részvétel jelenti. Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
Tudjuk, hogy a posztmenopauzális (klimax utáni) elhízás, a túlzott alkoholfogyasztás, a fiatalkori dohányzás növeli az emlőrák kialakulásának rizikóját, ugyanakkor a rendszeres testmozgás csökkenti az esélyét. Az is ismert tény, hogy az emlőrák kockázata az életkor előrehaladtával emelkedik, az összes emlődaganat több mint 80 százalékát 50 év felett diagnosztizálják. A fiatalabb korban kialakult betegség hátterében nagyobb valószínűséggel állhatnak öröklött genetikai tényezők. Emelkedik a kockázat, ha az elsőfokú rokonok vagy az egyenes ági felmenők között előfordult már emlőrák. Ilyen esetekben fokozott odafigyelés szükséges, és a rendszeres emlőszűrés már fiatalabb életkorban megkezdhető.
„Az emlőszűrés célja, hogy a tünetet, illetve panaszt még nem okozó daganatot felismerjük” – mondja a szakember. Így megelőzhetők a súlyosabb következmények, mint a távoli áttétek kialakulása, amivel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy ezekben az esetekben jelentősen csökken a túlélés esélye. A már előrehaladott stádiumban, távoli áttétekkel diagnosztizált emlőrákos nők közül csak minden negyedik-ötödik él öt évvel később. Ha viszont időben fény derül a daganat jelenlétére, teljesen ki lehet gyógyulni a betegségből.
„Mindenképpen érdemes hangsúlyozni, hogy az emlőrák alapvetően jól gyógyítható betegség, amennyiben korai stádiumban fedezzük fel. Ehhez szükséges a rendszeres mammográfiás emlőszűrés. Mégis sokan azért nem mennek el, mert attól félnek, kiderül valami rossz, és ezzel megváltozik az életük, esetleg kezelésekre kell járniuk. Pedig attól még, hogy nem tudunk a betegségről, az jelen lehet! A daganatnak pedig az az alapvető tulajdonsága, hogy ha magára hagyjuk, nem foglalkozunk vele, akkor növekszik, a tumoros sejtek szaporodnak és áttéteket képeznek. Nem érdemes megvárni ezt!” – figyelmezteti az érintetteket az onkológus, hozzátéve, hogy ha a mellükben bármilyen elváltozást tapasztalnak, azonnal forduljanak orvoshoz.
Intő jel lehet az emlő alakjának megváltozása, a tapintható csomók megjelenése a mellben vagy a hónaljban, a mell bőrének ráncosodása, narancshéjszerű elváltozása vagy kipirosodása, nem gyógyuló seb megjelenése, vagy éppen az emlőbimbón észlelt változás, ami lehet a bimbó befelé fordulása vagy kivörösödése, ekcémaszerű elváltozása, esetleg véres váladék ürülése a bimbóból. Ezekben az esetekben a háziorvoson kívül a Szent János Kórház onkológiai szakambulanciáját is fel lehet keresni.
Ha a képalkotó vizsgálat gyanús elváltozást mutat, az emlőrákot mintavételt követő szövettani vagy citológiai vizsgálattal kell igazolni. Korai stádium esetén mindig sor kerül műtétre, ez lehet mellmegtartó vagy -eltávolító műtét. A kezelés folytatódhat hormongyógyszerek adásával vagy kemoterápiával, és általában sugárkezelésre is szükség van.
„Nem lehet elégszer elmondani, hogy a korai felismerés célja az áttétek kialakulásának megelőzése és ezzel a halálozás csökkentése – foglalja össze a szűrés előnyeit dr. Rumszauer Ágnes. – A mammográfiás szűréssel felfedezett, korai stádiumú emlőrák jó eséllyel gyógyítható.”

sm.