Szigorú takarékoskodással vészelhető át az energiakrízis

• Mostanában egyre többen beszélnek arról, hogy az önkormányzatokat csődbe sodorhatják a sokszorosára emelkedő energiaköltségek. Mit lehet tenni ebben a drámai helyzetben?
• A háborús energiakrízis, ami kivétel nélkül mindenkit érint Európában és Magyarországon, a Hegyvidéki Önkormányzatot is utolérte. Nem folytathatjuk úgy az életünket, ahogy eddig tettük. Halljuk a hírekben, hogy az önkormányzatok jelentős része a csődről beszél, mi azonban úgy gondoljuk, nem mehet csődbe egy önkormányzat. A mi felelősségünk, hogy előre gondolkodjunk, felmérjük a kényszereket, kockázatokat és lehetőségeket. Időben kell lépni, nem utólag panaszkodni.
  Rangsorolnunk kell a fontos és még fontosabb feladatokat. A villanyszámlánk évi 126 millióról 1 milliárd 564 millióra, a gázszámlánk pedig 56 millióról 704 millióra nő, azaz nagyjából annyit fizetünk majd egy hónap alatt, mint amennyit eddig egy év alatt kellett. Ha ehhez még hozzávesszük a MOM Sportot is, amelynek hosszabb távú, később lejáró szerződése van, és amelynek 2023 végén nő majd meg a rezsidíja, az egymilliárd forintos működési többletet jelentene az intézmény teljes működése esetén. Összesen tehát több mint kétmilliárd forinttal, a MOM Sporttal együtt 3 milliárd forinttal lesz nagyobb az energiaszámlánk, ilyen mértékben pedig nem lehet adókat emelni, vagy ingatlanokat értékesíteni. Nem számíthatunk arra sem, hogy tartozásokat halmozhatunk fel, és majd valaki kifizeti helyettünk a számlát, mert a közműcégek elzárják a csapot. Tehát, mint mondtam, időben kell lépni. Azt javasoljuk a képviselő-testületnek (amely szeptember 22-én, lapunk megjelenése után tartja következő ülését – a szerk.), hogy a családok mindennapjait legjobban befolyásoló intézményeket, a bölcsődéket, óvodákat, valamint az egészségügyi ellátásban részt vevő egységeket, köztük a háziorvosi rendelőket, mindenképpen tartsuk nyitva. Ez nem könnyű feladat. A tíz hegyvidéki óvoda 12 ezer négyzetméteren működik, ahol 42 ezer köbmétert kell 22 fokra felfűteni. Ennek az éves gázköltsége eddig 22 millió forint volt, október 1-jétől viszont már 283 millió forint lesz. A négy bölcsőde összterülete 3700 négyzetméter, 11 ezer köbméternyi tér 22 fokos fűtéséről kell gondoskodnunk – sőt, a fürdetőkben, mosdókban 24 fok az előírás. Ez eddig évi 7,7 millió forintos gázköltséget jelentett, ami hamarosan közel 100 millió forintra emelkedik. A bölcsődék, óvodák nem állhatnak le, ha ugyanis bezárnának, felborulna a családok élete, a szülőknek otthon kellene maradniuk, ez pedig a mindennapokra nézve beláthatatlan következményekkel járna. Ugyanígy a legfontosabb intézmények körébe soroljuk a háziorvosi rendelőket, amik szintén nem zárhatnak be. Ez azt jelenti, hogy a többi intézménynél a rájuk eső költséghányadhoz képest is nagyobb mértékben kell takarékoskodni, hiszen itt tudjuk előteremteni az óvodák, bölcsődék, egészségügyi intézmények további működésének az alapját.
• Mit jelent a takarékoskodás az intézmények életében?
• A kora téli egy-két hónapban még tudjuk tartani az eddigi nyitvatartást, de minden intézményünkben bevezetünk egy energetikai protokollt, ami egyebek mellett azt szabályozza, mikor kell nyitni és zárni, hány fokra lehet fűteni a helyiségeket nappal vagy éjszaka. Az elmúlt években számos olyan programot vezettünk be a Hegyvidéki Zöld Iroda segítségével, aminek az energiahatékonyság növelése volt a célja, van tehát mire építenünk. Ezzel együtt az önkormányzat által fenntartott nagy intézményrendszerben a kialakult energia-válsághelyzet miatt komolyabb energiamegtakarítást eredményező intézkedésekre lesz szükség.
  A MOM Sportban – az országban működő hasonló, önkormányzati fenntartású sportlétesítmények között szinte egyedüliként – az elmúlt években sikerült elérnünk azt a célt, hogy az intézmény kitermelje a működési költségeket. Ez az egyensúly már megborult a koronavírus-járvány idején, a mostani energiaárak mellett pedig gyakorlatilag lehetetlenné vált az önfenntartás. Ezért döntöttünk úgy, hogy a MOM Sport általunk használt részében, az uszodában és a sportcsarnokban egy hosszú téli szünettel kezdjük a következő évet. A bérlőink, ha ki tudják termelni a megemelt rezsidíjakat, természetesen nyitva tarthatnak, ez az ő döntésükön múlik.A városmajori sportközpontban – ami közszolgálati feladatokat lát el, így nem a rentabilitás az elsődleges, hanem az, hogy minél több hegyvidéki polgárral, fiatallal szerettesse meg az úszást, a mozgást – szintén egy hosszabb téli szünet kezdődik január 1-jével. Itt a zárvatartás idején korszerűsítjük a fűtési rendszert, hőszivattyúkat és napelemeket telepítünk a gazdaságosabb működés érdekében.
  A kulturális intézmények karácsonyig takarékos működés mellett nyitva tarthatnak, januártól viszont a legtöbb energiát fogyasztó egységek leállnak, várhatóan három hónapra. Ez jelentős költségmegtakarítással jár, hiszen például a MOM Kulturális Központ éves villanyszámlája – ha maradna az eddigi fogyasztás – 23 millióról 282 millió forintra nőne. Vizsgáljuk annak lehetőségét, hogy a korszerűbb, hőszivattyús fűtési rendszerű Hegyvidéki Kulturális Szalon, valamint a Lóvasút a többi kulturális helyszínnel ellentétben nyitva tarthasson, amennyiben a kihasználtságuk ezt indokolja.Még előttünk áll, hogy kidolgozzuk, mi legyen a kulturális és sportlétesítményekben dolgozók feladata a leállás időszakában. Annyi biztos, hogy a továbbiakban is számítunk a munkájukra. Hasonló kényszerbezárásra már a járvány idején is szükség volt, akkor az ideiglenes bezárással érintett intézmények dolgozói a Hegyvidéki Segítő Központ munkájában vállaltak sok feladatot.
  A polgármesteri hivatal nem tarthat hosszú téli szünetet, itt arra van mód, hogy a munkatársak egy része otthonról dolgozzon. Az ötnapos munkahétből csak háromban lesz fűtés az egész épületben – az eddiginél alacsonyabb hőfokon –, két munkanapon pedig csak az ügyeletet ellátó helyiségeket fűtjük be.
  A rászoruló, gondozást igénylő idősek házi ellátásában nem lesz változás, a gondozónők továbbra is mennek, és segítik a családokat, vagy a sok esetben magányos embereket. Felvetődött ugyanakkor, hogy a nyugdíjasklubok is – ahová a legaktívabb, közösségi életet élő idősek járnak – tartsanak téli szünetet. Ez nehéz kérdés, mivel a klubok több mint másfél évig zárva voltak a járvány miatt, és csak nemrég nyitottak ki, mostanában indultak újra a különféle foglalkozások, tánctanfolyamok. Fonti Krisztina alpolgármester asszony benyújtott egy módosító javaslatot arra vonatkozóan, hogy tartsuk nyitva ezeket a közösségi klubokat, a testület erről is dönt legközelebb.

• Az árak drasztikus növekedése már most komoly terhet ró a rászorulókra. Hogyan tud rajtuk segíteni az önkormányzat?
• Azokat, akiknek a gáz- és villamosenergia-felhasználása az átlag alatt marad, védik a kormányzati intézkedések, de az élelmiszerárak növekedése miatt nehezebb a helyzet, mint korábban. Ezért a fűtési támogatásra jogosultak körének szélesítését javasoljuk egy új támogatási forma, a téli rezsitámogatás bevezetésével, ami havonta 13 ezer forinttal – öt hónapon át összesen 65 ezer forinttal – segítheti a rászoruló családokat, időseket.
• Mit gondol, mennyire lesz nehéz átvészelni a következő telet?
• Meg kell változtatni az életünket. Nem tervezhetjük úgy a mindennapjainkat az előttünk álló időszakban, mint eddig. Számos ponton változtatásra kényszerülünk, egyénenként, családonként és önkormányzati szinten is. A problémákat senki más nem oldja meg helyettünk, felesleges erre várni. Ahogy a járvány idején, most is végig kell gondolnunk józanul, racionálisan a cselekvési lehetőségeinket. Ez a helyzet sok ember számára okoz majd kényelmetlenséget, kellemetlenséget, lemondást. Én mégis azt gondolom, hogy ha majd pár év múlva visszanézünk, és azt mondhatjuk, hogy ennyivel megúsztuk azt a háborús krízist, ami itt dübörög Közép- és Kelet-Európában, akkor nagyon szerencsések vagyunk.

n.